Megmentheti a háború a szlovák gasztronómiát?

A munkaadók ezzel szeretnék a Szlovákiában menedéket lelt ukránok figyelmét felhívni az elhelyezkedés lehetőségére. Az említett ukrán nyelvű mondat gyakran látható olyan állásajánlatok mellett, amelyekben szakácsokat, konyhai kisegítőket vagy felszolgálókat keresnek.

Paradox módon így a szlovákiai gasztroágazatra, amely a világjárvány kezdete óta térdre kényszerülve igyekszik túlélni az eredetileg ott dolgozó munkaerő más szegmensekbe vagy külföldre történő elszivárgását, a háborús konfliktusnak köszönhetően jobb napok virradhatnak.

Az említett állásportálon jelenleg több mint 700 olyan állásajánlat található, amelyek éttermekben vagy bárokban kínálnak munkát.

S bár a szlovákiai polgárokat is megcélozzák, a hnonline.sk kérdésére, hogy hajlandók-e ukrajnai menekülteket alkalmazni, a megszólított vállalkozók válasza egyértelmű.

„Néhány ügyes kézre minden bizonnyal szükségünk lesz, már ha az nem ütközik törvényi akadályokba” – válaszolt a portál kérdésére egy besztercebányai gasztrovállalkozó, akinél már jelenleg is dolgozik egy ukrajnai szakácsnő, meg egy másik Oroszországból.

A harmadik országokból származó emberekre vonatkozó jogi korlátozások eddig gyakran lelassították az új munkavállalók alkalmazását. Általában érvényes ugyanis, hogy csak a megadott engedélyekkel kapcsolatos meghatározott feltételek mellett alkalmazhatják azokat.

A feltételek közé tartozik például a munkavállalási célú tartózkodási engedély, amelyet munkavállalási kérelem előz meg. Ezek az okmányok az idegenrendészeti hatóság felügyelete alá tartoznak, és a kiállításuk időtartama akár 90 napot is igénybe vehet.

Az ukránok esetében az átmeneti menedékstátusz miatt azonban egyszerűsödik ez a folyamat.

„A menedékjogi törvény értelmében a menekültek így megkapják a megtűrt státuszú tartózkodási engedélyt” – magyarázza a munkaügyi minisztérium kommunikációs osztálya. A tárca ugyanakkor hozzáteszi, hogy a vállalkozóink így ugyanúgy alkalmazhatják az ideérkező keleti menekült szomszédjainkat, mint a szlovákiai lakosokat, a közalkalmazotti státusz kivételével.

Ukrán beszédet ráadásul már az orosz-ukrán konfliktus kiéleződése előtt is lehetett a hazai építkezéseken, de más területek is hallani. Az  alkalmazásuk terén tapasztalattal rendelkező hazai vállalkozók szerint az ukránok dolgosak, és a nyelvismeret sem jelent hátrányt, mert néhány hónapon belül folyékonyan beszélnek szlovákul. Így a vállalkozóknak nincs mitől tartaniuk.

Martina Hlinová, a közkedvelt pozsonyi Slovak Pub étterem tulajdonosa szerint a 90 alkalmazottjukból négyen harmadik országbeliek, pék, cukrász, segédszakács és konyhai kisegítő pozíciókban.

De nem zárják be a kapuikat további esetleges menekültek előtt sem, jelenleg például türelmetlenül várják egy harkivi volt munkatársuk érkezését.

„„Nem tudjuk, mikor sikerül megérkeznie hozzánk, de előre állandó munkát ígértünk neki. Bízunk benne, hogy jó egészségben éri el a határainkat” – fűzte hozzá Hlinová.

A szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint míg 2020 első negyedévében csaknem 47 ezren dolgoztak a gasztronómiában, addig egy évvel később ugyanebben az időszakban már csak 40 és fél ezren. Az elmúlt negyedévben pedig kevesebb mint 39,2 ezren dolgoztak vendéglátó egységekben.

Viliam Pavlovský, a Szlovák Gasztronómiai Szövetség elnöke hozzáteszi, hogy a koronavírus második hulláma után összesen

40 ezer alkalmazott hiányzott a gasztroágazatból, a harmadik hullám adatainak kiértékelése után is veszteségek növekedésére számítanak.

Így nemcsak az inputárak gyakorta ragozott rakétasebességű növekedése, hanem a béremelésekre vonatkozó nyomás sem kedvez az ebben az ágazatban ténykedő vállalkozókban.

„Kevés az ember, ezért az értékük növekszik. Matematikailag lehetetlen kifizetni az összes járulékot, ami nem alacsony, és még nagyobb bért is fizetni nekik” – mondja Vladimír Mikolaj az ótátrafüredi Centrál Smokovec étterem tulajdonosa.