Ennyire pesszimisták a szlovákiai cégek?
Egy frissen közzétett felmérés szerint, amelyet a ManpowerGroup Employment Outlook Survey folytatott le, a szlovákiai munkaadók 29 százaléka a következő időszakban a foglalkoztatotti létszám csökkenésével számol, miközben 25 százalék bővítést tervez. A két arány különbsége adja a munkaerőpiaci „nettó indexet”, amely így negatív tartományba kerül. A szezonálisan tisztított index Szlovákiában -3 százalék, ami azt jelzi, hogy összességében több vállalat készül létszámcsökkentésre, mint bővítésre. A dinamikát tekintve különösen jelentős, hogy a mutató az előző negyedévhez képest 17 ponttal, éves összevetésben pedig 19 ponttal romlott, vagyis a vállalati foglalkoztatási várakozások rövid idő alatt fordultak kedvezőtlenebb irányba.
A regionális bontás alapján a kilátások területileg eltérőek. A legkedvezőbb indexet a nyugat-szlovákiai régió mutatja (+5%), míg a leggyengébb eredmény Pozsony régiójában jelent meg (-7%). Közép-Szlovákia -5%-on áll, Kelet-Szlovákia pedig -2%-on. Ez a szerkezet arra utal, hogy a munkaerő-keresleti várakozások nem egyformán romlanak az ország egészében: vannak olyan térségek, ahol a vállalatok még összességében inkább bővítési, míg másutt inkább szűkítési döntéseket valószínűsítenek.
A fővárosi régió negatív értéke a foglalkoztatási döntések gyorsabb alkalmazkodására is utalhat, mivel a szolgáltató és adminisztratív jellegű tevékenységekben a munkaerő-igény gyakran rövidebb ciklusokhoz és projektalapú kapacitásokhoz kötődik.
Az ágazati eredmények tovább árnyalják a képet. A legpozitívabb foglalkoztatási kilátással az építőipar és az ingatlanpiac rendelkezik, ahol az index 23%: ez éves alapon 3 százalékpontos, negyedéves alapon 8 százalékpontos javulást jelez. A második legerősebb várakozást a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és turizmus területe mutatja 18%-kal, ami további munkahelyek megjelenését vetíti előre. Ezzel szemben a termelő szektor kilátásai negatívak: a feldolgozóiparban -5 pontos értéket mértek, ami a felmérés szerint az elmúlt öt év legalacsonyabb szintje. A gyártás tartósan meghatározó a szlovák gazdaság teljesítménye és exportképessége szempontjából, ezért az itt mért gyengébb foglalkoztatási várakozás a beszállítói láncokon keresztül a kapcsolódó ágazatok munkaerő-keresletére is kihatással lehet.
A felmérés eredményei nem közvetlenül a tényleges foglalkoztatási adatokat írják le, hanem a vállalatok előretekintő terveit. Ennek megfelelően a mutató tipikusan korai jelzőrendszerként értelmezhető: a vállalatok foglalkoztatási döntései gyakran megelőzik a hivatalos munkanélküliségi vagy foglalkoztatási statisztikák változását, mivel a cégek a rendelésállományhoz, költségpályához és kapacitáskihasználtsághoz igazítják a létszámtervezést.
A szezonális kiigazítás pedig azért fontos, mert kiszűri azokat a rendszeres, naptárhoz kötődő kilengéseket (például turisztikai csúcsszezon, év végi hatások), amelyek torzíthatnák az alaptrend értelmezését.
Nemzetközi összevetésben Szlovákia a gyengébb kilátású országok közé került. A felmérés szerint a legerősebb toborzási terveket Brazíliában (54%), Indiában (52%) és az Egyesült Arab Emírségekben (46%) mérték. A leggyengébb kilátások között szerepel Szlovákia (-3%), Románia (0%) és Hongkong (1%). Ez az összehasonlítás azt jelzi, hogy a munkaerőpiaci várakozások romlása nem minden országban azonos mértékű, és Szlovákia esetében a vállalatok óvatosabb foglalkoztatási politikát jeleznek előre a globális átlaghoz képest.
Az adatok alapján 2026 első negyedévében a szlovák munkaerőpiacon két párhuzamos jelenség látszik kirajzolódni.
Egyrészt megjelenik egy általános óvatosság, amelyet a nettó index negatív értéke és a negyedéves, illetve éves visszaesés erősít meg. Másrészt ágazatonként eltérő munkaerőpiaci pályák figyelhetők meg: a belföldi kereslethez és projektekhez jobban kapcsolódó területeken (építőipar, ingatlan, turizmus) erősebb a bővítési szándék, miközben a konjunktúraérzékenyebb termelő szektorban a kilátások gyengébbek.
A következő hónapokban a felmérésben jelzett folyamatok megerősítését vagy cáfolatát elsősorban a hivatalos munkaerőpiaci statisztikák és a vállalati teljesítménymutatók adhatják. Kiemelten követendő indikátorok lehetnek a feldolgozóipari termelés és megrendelések alakulása, a vállalati kapacitáskihasználtság, a bérdinamika, valamint az álláshirdetési aktivitás és a betöltési idők változása. Ezek együtt képesek pontosabban megmutatni, hogy a most jelzett foglalkoztatási tervek milyen mértékben fordulnak át tényleges munkaerőpiaci alkalmazkodásba 2026 során.
