Bezárt postahivatalokkal a fejlődés útján
Évek óta látjuk, hogy a Szlovák Posta egyre nehezebb helyzetbe kerül a piacon. A levélküldemények száma csökken, miközben a csomagszállító társaságok aktivitása már a járvány előtt is jelentősen megnőtt. Most végre elkezdődött a modernebb vállalat irányában tett lépéseket jelentő, sokáig halogatott reform, ám a cég átalakítása fájdalmas lesz. Elsősorban az alkalmazottak számára.
A vállalat fő részvényese a közlekedési minisztérium. Andrej Doležal tárcavezető úgy véli, hogy a postai szolgáltatások gazdasági modellje megváltozott, és ehhez a vállalatnak is alkalmazkodnia kell. Ez optimalizálást, magyarra fordítva bizonyos szintű leépítést jelent.
Tény, hogy a piaci viszonyok változása az állami vállalatokat is reformokra kényszeríti, de a koronavírus okozta járvány idején ez a vártnál is nehezebb szülés lesz. A Szlovák Postának közel 13 ezer alkalmazottja van, és az idei tervek alapján tavasszal több mint 750-nel tervezik csökkenteni a létszámukat.
Az eddig napvilágot látott információk arról árulkodnak, közel 500 munkavállalóval már sikerült megegyezniük, miközben többen betegállományban vannak, de 82-en más állást vállaltak a cégnél. Az is tény, hogy legnagyobb számban a postai küldemények szállításában részt vevő és a postahivatalokban dolgozó alkalmazottaktól válik meg a cég.
A recept látszólag egyszerű. Túl sok helyen van postahivatal, és ezek gazdasági hatékonysága alacsony. Észszerű döntésnek tűnhet tehát a leépítés, de tudjuk, olyan szolgáltatásról van szó, amelyben az állam nem véletlenül vállal szerepet. Ennek ellenére a kormány nagy erőkkel fogott hozzá az átalakításhoz, miközben a koronavírus egyébként is nehéz gazdasági helyzetet teremtett. Ráadásul elmaradt az egyeztetés az érintettek népes táborával.
Andrej Zaťko, a Postabank vezetője a minap érdekes írást tett közzé az átszervezés szükségéről. Ebből kiderül, hogy a vállalat számára a leginkább a nagyvárosokban érdekesek a postahivatalok, ahol jelentős tömeg fordul meg. Zaťko úgy véli, hogy néhány éven belül a jelenlegi hivataloknak csak az egyharmada fog működni a jelenlegi formában, helyüket pedig a postai partnereknek kellene átvenni. Ezek az osztrák példához hasonlóan a településeken található üzletekben vagy akár a községi hivatalban is működhetnének, amelyek számára a modell gazdaságilag is vonzó lehet.
Az elképzelések amellett, hogy a hatékonyabb gazdálkodást céloznák, megszüntetnék azt a gyakorlatot is, hogy a polgár kénytelen a postára caplatni a sárga papírossal a kezében az ajánlott küldeményért vagy éppen egy csomagért.
A Szlovák Posta hivatalos álláspontjában hazai megoldásról beszél, mert a szlovák helyzet specifikus, és nem lehet egy az egyben lemásolni a külföldi példákat. Ami biztos, hogy a jelenlegi változásokkal szeretnék elérni a vállalat alkalmazkodását az aktuális piaci trendekhez. A csomagok átvételére például arra alkalmas boxokat szeretnének több helyen kialakítani, de modernizálni kívánják a logisztikai hálózatot is.
A csomagküldő szolgálat ugyanis jelentős ütemben növekedik akkor is, amikor nyitva tartanak az üzletek, a jelenlegi időszakban pedig mindez hatványozottan érvényes. Ehhez azonban fejleszteni kell a gépparkot és az egész elosztórendszert, de többek közt a levelek válogatását végző pozsonyi központ sem felel meg a kor követelményeinek, hiszen ez még a múlt század hetvenes éveiben épült ki.
Ha a vállalat postahivatalokat akar bezárni, azt az elektronikus kommunikációt és a postai szolgáltatásokat szabályozó hivatalnak is el kell fogadnia. Ebben az évben 80 kisebb és 20 városi postahivatal szűnhet meg, ami természetesen a felvidéki kistelepüléseket, de a nagyobb falvakat is érintheti. A munkahelyek megszűnése mellett mindez megnehezíti az ügyintézést is, mert eddig csak elméletek vannak arról, hogyan fogják ezeket pótolni. Vagyis az íróasztalnál született döntéseket jó volna előbb megbeszélni a helyi lakossággal is.
A döntések azonban, akárcsak a kormány részéről, itt is felülről lefelé haladnak, és leginkább az érintettek bevonása vagy megkérdezése nélkül. Így nehéz lesz meggyőzni a helyi lakosokat, hogy a kellemetlen döntésnek előnyei is lehetnek. Eközben az is nyilvánvaló, hogy a Szlovák Posta eladósodottságában a túlzottan központosított rendszer is ludas. A mindenkori kormány egyébként is szerette az embereit az ilyen állami vállalatok jól fizető állásaihoz juttatni.
A hatékonyabb szervezet kiépítését tanácsos lenne ezen a szinten is elkezdeni, kiépítve a bizalmat az ügyfelekben, mert az állami vállalat ezen a téren sem áll valami fényesen. Ebben pedig oroszlánrésze van annak is, hogy az elmúlt évtizedekben a nagyobb fejlesztések mellett a kommunikáció terén is akadtak jócskán hiányosságok.
Megjelent a Magyar7 2021/14.számában.
