A vállalkozók is egyre kevésbé optimisták
A vállalkozói optimizmus tovább csökken. A világ vállalatai a növekvő bizonytalanságra úgy reagálnak, hogy előnyben részesítik a hazai piacokat, korlátozzák a bizonytalan külső környezetnek való kitettségüket, és növelik tevékenységeik rugalmasságát. Ez derül ki a Dun & Bradstreet legújabb Global Business Optimism Insights (GBOI) elemzéséből.
A kutatás adatai arra utalnak, hogy a nagyvállalatok – amelyek széles beszállítói hálózattal és erős pénzügyi háttérrel rendelkeznek – gyorsabban alkalmazkodnak. Ezzel szemben a kis cégek nyomás alatt maradnak, ami végül a beruházási döntésekben is megmutatkozik. „Míg a nagy és közepes piaci szereplők óvatosan növelik a tőkekiadásaikat és jobban kihasználják meglévő kapacitásaikat, addig a kisvállalkozások szűkös cash flow miatt visszafogják beruházási terveiket” – magyarázták a szakértők.
A nagyvállalatok emellett jobban kordában tartják a költségnövekedési nyomást és megőrzik a hitelhez való hozzáférésüket. A kis cégek viszont magasabb hitelköltségekkel, késedelmes kifizetésekkel és alacsonyabb profitmarzsokkal szembesülnek.
Ennek következményeként a kisvállalkozások már negyedik egymást követő negyedévben tapasztalták az optimizmus visszaesését: negyedéves alapon 7,2%-kal, éves összevetésben pedig 30,3%-kal. Ezzel szemben a közepes vállalatok optimizmusa 0,8%-kal, a nagyvállalatoké pedig 3,2%-kal nőtt, ami részben ellensúlyozta a 2025 harmadik negyedévében mért általános visszaesést – közölte a társaság.
A felmérés szerint a legjelentősebb javulás Brazíliában (+15,7%), Németországban (+15,3%), Ausztráliában (+11,5%) és Magyarországon (+11%) történt. A legnagyobb visszaesést ugyanakkor az Orosz Föderációban (-14,3%), Nigériában (-13,0%) és az Egyesült Királyságban (-9,9%) mérték.
Ágazati szinten a feldolgozóipar jobban teljesített, mint a szolgáltatási szektor. Javult az optimizmus a fémgyártásban (+7,4%), a textiliparban (+5,9%) és az elektrotechnikai ágazatban (+5,4%). Visszaesést mértek viszont a nagy- és kiskereskedelemben (-8,1%), az ingatlanpiacon (-7,4%) és a közszolgáltatások területén (-4,8%).
