A szlovák cégek hajlandóak felárat fizetni a biztonságos felhőért
Tízből kilenc szlovákiai vállalat számára ma már kiemelt fontosságú, hogy az üzleti és ügyféladataik fizikailag is szigorúan az Európai Unió határain belül maradjanak. A felhőalapú szolgáltatások rohamos terjedésével az adattárolás helyszíne egyre inkább stratégiai kérdéssé válik, amelyért a régió cégei – beleértve a cseh vállalatokat is – akár komolyabb felárat is hajlandóak megfizetni. Mindez a SAP technológiai vállalat legfrissebb, márciusi felméréséből derült ki, amely a szlovák és cseh cégvezetők, valamint tulajdonosok adatszuverenitással kapcsolatos attitűdjeit vizsgálta.
Évekkel ezelőtt a felhőalapú adatközpontok fizikai elhelyezkedése jórészt egy szigorúan technikai, informatikai jellegű probléma volt, amelyet a rendszergazdák intéztek. Martin Ferenc, a SAP Szlovákia vezérigazgatója szerint azonban ez a megközelítés napjainkra gyökeresen megváltozott, és a vállalati adatok védelme mára a legfelsőbb vezetőség kiemelt stratégiai témájává lépett elő.
Ennek hátterében több, egymást erősítő tényező áll. A globális szinten folyamatosan szigorodó szabályozási környezet, a rendkívül turbulens és kiszámíthatatlan geopolitikai helyzet, valamint a mesterséges intelligencia viharos sebességű térnyerése együttesen kényszerítik rá a vállalatokat arra, hogy teljesen újragondolják az érzékeny belső információik kezelését.
A menedzserek ma már olyan alapvető kérdéseket tesznek fel, mint hogy pontosan melyik országban találhatóak a fizikai szerverek, kik férhetnek hozzá a tárolt információkhoz, és milyen konkrét jogszabályi környezet vonatkozik rájuk egy esetleges adatigénylés során.
A kutatás adatai rávilágítanak arra, hogy a szlovákiai vállalatvezetők körében kiemelten magas az Európai Unión belüli adattárolás iránti igény. A megkérdezett szlovák menedzserek nyolcvanhét százaléka tartja elengedhetetlennek, hogy a felhőszolgáltatások igénybevételekor az adataik ne hagyják el az EU területét.
Ez az arány figyelemre méltóan magasabb, mint a szomszédos Csehországban, ahol a cégvezetők és tulajdonosok hetvennégy százaléka részesíti előnyben az ilyen típusú adatszuverenitást.
A jövőre nézve mindkét országban a válaszadók mintegy kétharmada nyilatkozott úgy, hogy az új felhőszolgáltató kiválasztásánál nagyon komolyan mérlegelni fogják a szolgáltató szuverenitási garanciáit. Sőt, a szlovák vezetők harminc, míg a cseh vezetők harmincegy százaléka egyenesen kritikus, döntő szempontként tekint erre az opcióra, amely nélkül nem is szerződnének.
Az üzleti életben az egyik legbiztosabb fokmérője valami fontosságának az, ha a cégek hajlandóak anyagilag is áldozni rá. Ferenec rámutatott, hogy a felmérés eredményei pontosan ezt a tendenciát igazolják. A szlovák menedzserek több mint fele akkor is a szuverén európai felhőmegoldást választaná, ha az mérhetően drágább lenne a piacon elérhető globális, kevésbé szabályozott alternatíváknál.
A teljes adatállomány uniós joghatóság alatt tartásáért a szlovák válaszadók tizenhét százaléka, a csehek tizenöt százaléka fizetne gondolkodás nélkül magasabb árat. Ennél is népszerűbb azonban egy hibrid, illetve differenciált modell, amelyben csak a legkritikusabb adatkategóriákat helyeznék el a drágább, de biztonságosabb európai szuverén felhőben, míg a kevésbé érzékeny adatok olcsóbb tárhelyekre kerülnének.
Ezt a pragmatikusabb, költséghatékonyabb, de a célzott biztonságot is szem előtt tartó megoldást a szlovák cégek harmincnyolc, a cseh vállalatok harminchat százaléka preferálja a mindennapi gyakorlatban.
Különösen érdekes és tanulságos képet fest a kutatás arról, hogy az egyes országok vállalatai milyen típusú információkat tartanak a leginkább védeni valónak. A nemzeti gazdaságok szerkezeti különbségei itt is megmutatkoznak.
Szlovákiában a cégek a legmagasabb prioritást, harmincegy százalékos arányban az operatív, úgynevezett működési adatok védelmének adják. Ezek azok a mindennapi üzletmenethez elengedhetetlen információk, amelyek a vállalat belső folyamatait, pontos logisztikáját és a cég gépezetének zökkenőmentes haladását biztosítják.
Ezt csak a második helyen követik a szigorúan vett pénzügyi adatok huszonkilenc százalékkal, majd a termékekkel, valamint a kutatással és fejlesztéssel (K+F) kapcsolatos információk huszonöt százalékkal.
Csehországban ezzel szemben némiképp eltérő a prioritási sorrend. A cseh vállalatok egyértelműen a pénzügyi adataikat féltik a legjobban, a megkérdezettek negyven százaléka ezeket helyezné a legszigorúbban védett, helyi adatközpontokba. Az operatív és az ellátási láncot érintő információk náluk csak a második helyre szorultak harmincnégy százalékkal, míg az informatikai rendszerekből és a kiberbiztonságból származó adatokat huszonhat százalékuk tartja a leginkább védendő célnak.
