A nagyvállalatokban csaknem kétezer eurót lehet keresni
A legfrissebb adatok alapján 2025-ben a nagyvállalatok (20+ fő) összesen 31,8 milliárd eurótköltöttek bérekre és juttatásokra Szlovákiában. Ez papíron jól mutat, hiszen 6,3%-os a növekedés, de ha kicsit a számok mögé nézünk, rögtön látszik a szlovák gazdaság régi betegsége: kevesebben dolgoznak többet, miközben az olló egyre tágul.
A nagyvállalati szférában az átlagbér elérte az 1920 eurót, ami 300 euróval veri a teljes szlovákiai átlagot (1620 euró). Ez jól hangzik, amíg rá nem jövünk, hogy ez a statisztika csak a „nagyokat” méri. A valóság az, hogy miközben a bértömeg nő, a foglalkoztatottság stagnál, sőt, 0,1%-kal csökkent. Magyarul: a cégek nem bővülnek, hanem a meglévő munkaerőt próbálják megfizetni (vagy megtartani), miközben egyre nagyobb terhet pakolnak rájuk.
Szlovákia örökös húzóágazata, az ipar, továbbra is a legnagyobb kifizető (8,8 milliárd euró), de a gépezet nem működik ideálisan. Az iparban 1,9%-kal csökkent a dolgozók száma. Több mint 376 ezer ember maradt a szektorban, de a trend egyértelmű: fogynak a munkáskezek.
Míg máshol száguldottak a bérek, az iparban csak 4,7% volt a növekedés – ez az egyik legalacsonyabb érték az összes ágazat közül. A zászlóshajója a gazdaságnak továbbra is a járműgyártás, ahol az átlagbér 2224 euró. De itt is ugyanaz a nóta: 1,4%-kal kevesebb alkalmazott, viszont fejenként 1625 ledolgozott óra.
A második legnagyobb kifizető nem egy innovatív tech-szektor, hanem a közigazgatás és védelem.
Itt 2218 euró az átlagbér, ami szinte fillérre pontosan megegyezik az autógyári fizetésekkel. A különbség csak annyi, hogy míg a versenyszférában csökken a létszám, az államapparátusban 0,3%-kal nőtt a foglalkoztatottak száma. Úgy tűnik, az állam továbbra is szívesebben hízlalja a saját bürokráciáját, mintsem a termelőszférát segítené.
A statisztika legfontosabb száma nem az euró, hanem az idő: egy átlagos nagyvállalati alkalmazott 1583 órát dolgozott le 2025-ben. Az iparban ez még magasabb, 1620 óra.
Szlovákia 2025-ben is egy összeszerelő műhely maradt, ahol a béremeléseket nem a hatékonyság növekedése, hanem a munkaerőhiány és a kényszerű bérverseny hajtja. A nagyvállalatok többet fizetnek, de cserébe az utolsó csepp vért is kisajtolják a fogyatkozó alkalmazotti gárdából.
