A kisvállalkozók egyre bizonytalanabbak
A kisvállalkozók csaknem fele ma már nem vágna bele újra a vállalkozásba, és minden ötödik azt fontolgatja, hogy külföldre költözteti a tevékenységét. A legnagyobb nyereségcsökkenést a kelet-szlovákiai vállalkozók jelentették. Számukra nem a konkurencia a legnagyobb akadály, hanem a magas költségek és a szabályok kiszámíthatatlansága. Ez derül ki a ČSOB bank felméréséből, amelyet kis- és középvállalkozó ügyfelei – a kereskedelem, a szolgáltatások és a termelés területéről – körében végzett.
„Bár a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók többsége továbbra is szeretne vállalkozni, a helyzetet érzékenyen érzékelik. Pozitív jel, hogy a megkérdezett vállalkozók 82 százaléka tervezi folytatni tevékenységét, akár jelentősebb változtatás nélkül, akár a vállalkozás bővítésének szándékával” – mondta a bank szóvivője, Zuzana Fečová.
Ugyanakkor minden nyolcadik megkérdezett vállalkozó vagy vállalkozónő komoly aggodalmat és bizonytalanságot él meg. Közel 13 százalék a vállalkozása megszüntetését tervezi, elsősorban a növekvő költségek, a jogszabályi bonyodalmak vagy a vásárlói szokások változása miatt. Emellett a vállalkozók 23 százaléka fontolgatja, hogy három éven belül külföldre helyezi át vállalkozását.
„A bizonytalanság még erősebb, ha figyelembe vesszük, hogy a megkérdezett vállalkozók 34 százaléka egyelőre nem tudja, milyen döntést hoz a jövőben – mérlegelik a lehetőségeket, figyelik a helyzet alakulását és értékelik a kockázatokat. Összességében tehát a vállalkozók több mint fele nem biztos abban, hogy kizárólag Szlovákiában marad vállalkozni” – magyarázta Dáša Polláková, a bank MicroSME szegmensének vezetője.
Ha most kellene eldönteniük, hogy vállalkozásba kezdenek-e, a megkérdezettek 56 százaléka igennel válaszolna, míg 44 százalék már nem kezdene vállalkozásba. „Ez azt mutatja, hogy a rendszerbeli tényezők – mint a jogszabályi bizonytalanság, a növekvő költségek vagy a jövő kiszámíthatatlansága – az egyéni döntésekre és a kockázatvállalási hajlandóságra is hatással vannak. Ez a trend hosszú távon az egész kisvállalkozói szektor innovációs képességét és életképességét is befolyásolhatja” – értékelte Marek Gábriš, a ČSOB vezető közgazdásza.
A válaszadók 81 százaléka szerint a legnagyobb problémát a magas költségek jelentik, 75 százalékot a gyakori jogszabályváltozások terhelnek, míg 32 százalék számára a képzett munkaerő hiánya okoz gondot. Az erős verseny mindössze a megkérdezettek 7 százaléka számára jelent problémát.
A felmérés szerint a vállalatok 65 százaléka számolt be nyereségcsökkenésről. Közülük 35 százalék mérsékelt visszaesést, míg 31 százalék jelentős csökkenést tapasztalt, elsősorban a Kassa (47%) és az Eperjes (35%) megyébenműködő vállalkozások. Ezzel szemben csupán a kisvállalkozások 11 százaléka számolt be bevételnövekedésről és javuló helyzetről. A vállalkozók többsége a vásárlók számának csökkenését és az átlagos rendelési érték mérséklődését érzékeli. A fogyasztók óvatosabban költenek, többet takarékoskodnak, és jobban összehasonlítják a termékek és szolgáltatások árait.
„Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzet egyik fő problémája a vásárlói magatartás változásában és az árérzékenység növekedésében rejlik. A vállalatok nemcsak a vevők számának csökkenése miatt szembesülnek alacsonyabb bevételekkel, hanem azzal a nyomással is, hogy kisebb haszonkulccsal dolgozzanak, ami a szlovák fogyasztók óvatosságából és takarékosságából fakad. A helyzetet tovább súlyosbítják a költségek és a jogszabályi környezet nehézségei, amelyek a vállalkozókat a leginkább terhelik. A szlovák piacot ma az óvatos, erősen árérzékeny fogyasztás jellemzi, ami megnehezíti a vállalkozások számára a nyereségesség és a stabil növekedés fenntartását” – magyarázta Gábriš.
