A cégek profitja növekszik jobban vagy a fizetések?
A bérek bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya 1995 óta szinte a legnagyobb mértékben nőtt Szlovákiában az EU-n belül. Az uniós átlaghoz képest azonban az ország még mindig közel hét százalékpontos lemaradásban van. A vállalati nyereségek 2021 és 2023 között gyorsabban nőttek, mint a bérek, de tavaly megfordult a helyzet: a dolgozók bérei gyorsabban emelkedtek, mint a cégek profitja – értékelte Monika Pécsyová, a Pénzügypolitikai Intézet (IFP) elemzője.
„A bérek GDP-n belüli arányának jelentős csökkenését elsősorban az olyan ágazatokban figyeltük meg, mint a kereskedelem, közlekedés, ipar és építőipar. Ezzel szemben alig volt változás a magasabban képzett szolgáltatások területén, például az információs és kommunikációs technológiák vagy a pénzügyi szektor esetében. A felsőfokú végzettségű szakemberek iránti kereslet nőtt, míg az alacsonyabban fizetett szektorokban gyakran külföldi munkavállalók töltötték be a pozíciókat” – mondta Pécsyová.
Harminc évvel ezelőtt a munkabérek GDP-hez viszonyított aránya Szlovákiában még 43% alatt volt. Azóta a legtöbb európai gazdaságban csökkent a munkaalapú jövedelmek GDP-n belüli aránya, különösen a munkaigényes ágazatok – mezőgazdaság, építőipar és ipar – rovására a szolgáltatások javára.
Az inflációs válság megszakította azt a hosszú távú trendet, amely a munkavállalók jövedelmi arányának növekedését jelentette.
„Az inflációt általában a bérek növekedésének dinamikája hajtja. Most azonban más volt a helyzet: az inflációt főként a magasabb energiaárak és a mezőgazdasági nyersanyagok külföldi drágulása okozta. Mivel a gazdaság teljesítménye elmaradt a fogyasztói árak emelkedésétől, az árváltozások okozta sokkot főként a munkavállalók nyelték le – mivel a bértárgyalások nem tudtak időben reagálni az árak növekedésére. Ennek következményeként 2021 és 2023 között gyorsabban nőttek a vállalati nyereségek, mint a bérek” – részletezte az elemző.
A bérek GDP-n belüli arányának legnagyobb visszaesése az iparban, az építőiparban és az alacsonyan képzett szolgáltatási ágazatokban történt. Ezzel szemben csak enyhe változást tapasztaltak a magas képzettséget igénylő szektorokban, mint az IKT, biztosítás, pénzügyek, valamint a szakmai, tudományos és technikai tevékenységek.
Az elemző szerint ezekben az ágazatokban a digitalizációs nyomás magas képzettségű és jól fizetett munkaerőt kíván meg.
A bérek GDP-n belüli arányának csökkenése egyes szlovák gazdasági szektorokban több tényező együttes eredménye – például a gazdasági szerkezet változása.
„Az ipari szektor az elmúlt öt évben 5,5%-kal kevesebb munkavállalót foglalkoztatott. A szolgáltatások területén – mint a kereskedelem, közlekedés, vendéglátás és szállodaipar – pedig 2019-hez képest közel 4%-kal kevesebben dolgoznak. A munkaerőhiányt ugyanakkor nagyrészt külföldi munkavállalók pótolják, akik jellemzően alacsonyabb bért kapnak, mint a helyiek. Közülük minden tizedik a szolgáltatási szektorban dolgozik, míg kétharmaduk gépkezelőként, segéd- vagy képzetlen munkásként dolgozik Szlovákiában” – zárta Pécsyová.
