Zselíz polgármestere visszautasítja a csúsztatásokat: Bár az adósság magasabb, a beruházásokban az élmezőnyben vagyunk
Amint arról korábban már beszámoltunk, a legfrissebb rangsor Szlovákia leginkább eladósodott városairól 2026 februárjában jelent meg. Az INEKO társadalomkutató intézet a hospodarenieobci.sk portálon közzétett adatai alapján megállapítható, hogy a 2024-es adatok szerint a szlovákiai városok átlagos eladósodottsága 20,3% volt. A tíz legeladósodottabb város közé Zselíz is bekerült.
A város polgármestere, Juhász András egy közleményben reagált erre.
Az elmúlt időszakban csúsztatások, féligazságok és hamis információk terjedéséről szereztem tudomást, amelyeket nemcsak magánszemélyek, hanem civil szervezetek is terjesztettek és sugalltak. E mögött a városi hivatal alkalmazottjai és a polgármester munkája hitelességének megkérdőjelezésére és lekicsinylésére irányuló törekvéseket látok. Leggyakrabban a város adósságállományára vonatkozó adatokkal kapcsolatosan jelennek meg, amelyek a települések pénzügyi helyzetét összehasonlító, nemrég publikált országos ranglista kapcsán kerültek a köztudatba. Úgy tűnik, a céljuk azt a benyomást kelteni, hogy a város pénzügyi helyzete rossz irányban halad”
– fogalmazta meg a településvezető, aki szerint az igazság az, hogy Zselíz városa dinamikusan fejlődik, és a 2015–2025 közötti időszakban vagyona 13 286 912 euróról 32 224 760 euróra nőtt. Közlése szerint ilyen vagyonérték-növekedés elképzelhetetlen hitelfelvétel nélkül, ám mind az elmúlt évtizedben, mind pedig jelenleg teljes mértékben ellenőrzés alatt tartják a város hitelkitettségét:
Vessünk egy közelebbi pillantást az önkormányzatok eladósodottságát mérő, 2024-es évre vonatkozó, gyakran idézett rangsorra. Az, hogy Zselíz adósságszintje 2024. december 31-én 28,1% volt, ami az eladósodottabb szlovákiai városok közé sorolta, csak részinformáció, amely további kiegészítés nélkül valótlan képet adhat. A teljes igazsághoz az alábbi adatok is hozzátartoznak: A törvényben előírt önkormányzati adóssághatár 60%, és a 28%-os szint messze van ettől a határtól. A szlovákiai önkormányzatok átlagos adósságszintje 2024-ben 20,3% volt. Egy évvel később, 2025. december 31-én Zselíz adósságszintje 21,78%-ra csökkent.”
Kiemelte, hogy a költségvetésről, így a város adósságállományáról is minden évben a városi képviselő-testület dönt, nem pedig a polgármester; igaz, a költségvetési javaslatot ő terjeszti elő jóváhagyásra: „E tekintetben azonban teljes mértékben egyetértek a képviselő-testület döntéseivel, amelyeknek köszönhetően jelenleg olyan helyzetben vagyunk, hogy bár adósságszintünk valamivel magasabb az átlagnál, ugyanakkor az egy lakosra vetített beruházásaink volumene messze meghaladja a szlovákiai önkormányzatok átlagát. Ugyan lehetnénk a legalacsonyabb adósságszinttel rendelkező önkormányzatok között, de a kastély vagy a magyar alapiskola még mindig eredeti állapotban, esetleg vészhelyzetben lenne, és a Štúr utcai óvodások még mindig a régi, azbeszt-tartalmú épületbe járnának.”
Az eredményekkel kapcsolatban hozzátette, hogy az elmúlt években sikerült felújítani szinte az összes városi épületet, kiépíteni a csatornahálózat hiányzó részét, teljes infrastruktúrát biztosítani új lakónegyedek kiépüléséhez, valamint rendbe tenni több helyi utat és járdát.
A városi lap, a Zselízi Hírmondó azóta arról is beszámolt, hogy annak ellenére, hogy a statisztika a városok rangsorában a 10. legrosszabb helyre sorolta a várost, a 6 fokozatú értékelési skálán a második legjobb minősítést kapták, ami „jó pénzügyi állapotot” jelent:
Kedvezőtlenebb eredményt mutat a folyószámla-egyensúly, amely arról tájékoztat, hogy az önkormányzat a folyószámla szempontjából többlettel vagy hiánnyal gazdálkodott-e, illetve hogy az adott önkormányzat mennyire képes fedezni folyó kiadásait a folyó bevételeiből. Az a tény, hogy ez a mutató Szlovákiában 2016 óta fokozatosan romlik, nem keltett nagyobb figyelmet a médiában (és így a közvélemény sem figyelt fel rá), pedig a többi mutatóval ellentétben nyilvánvaló, hogy ez az önkormányzati gazdálkodás egyik gyenge pontja nemcsak városunkban, hanem a legtöbb szlovák önkormányzat esetében is.”
Mint közölték, a 2024-es adatok szerint Zselíz egy lakosra jutó adóssága 333 euró volt (2025 végén már csak 293 euró), míg a szlovákiai átlag 277 euró volt. Másrészt az egy lakosra jutó nettó vagyon Zselízen 4450 euró volt, míg a szlovák átlag 3133 eurót jelentett. Érdemes megemlíteni, hogy ebben az összehasonlításban Zselíz a 24. helyen áll a szlovákiai városok rangsorában.
„Hatékonyan használjuk ki az Állami Lakásfejlesztési Alapot (az ÁLA-hitelek a bevételekhez viszonyítva 27,3%-ot tesznek ki, a szlovákiai városok átlaga 8,5%); a város nettó vagyona (az adósságtól megtisztítva, a folyó bevételekhez viszonyítva) fokozatosan növekszik, míg a szlovákiai városok átlaga jelentősen csökkenő tendenciát mutat; az egyik gyenge pontunk a likviditás, városunk nagy erőssége viszont a beruházási intenzitás, amiért a legmagasabb értékelést kaptuk, ráadásul bekerültünk az első tíz legintenzívebben beruházó szlovákiai város közé” – részletezték.
