Zászlószentelés Mátyusföldön
A magyar ember szívében háromszínű – piros, fehér, zöld – zászló lobog. A nemzeti zászló színei és az egység szimbólumai alkotják a felszentelt mátyusföldi magyar zászló, illetve címerének és szegélyének alapjait is. Mátyusföld címere megerősíti az ezer éve itt élő magyarság önazonosságát és önbecsülését.
Nemcsak nyelvében, hanem jelképeiben is él a nemzet. Az ősi mondás bizonyítékaként az irgalmasság vasárnapján, a Szent Lőrinc tiszteletére emelt felsőszeli római katolikus templomban felavatták és felszentelték a Mátyusföld magyar zászlaját, rajta Mátyusföld címerével. Alkotója Pécsi L. Dániel heraldikus.
A Balla Gáspár atya által felszentelt zászló tulajdonosa a diószegi Pannonia Polgári Társulás elnöke, Lanz Roland, akinek édesanyja, Lanz Józsefné lett a zászló keresztanya.
– fejtette ki Lanz Roland.
A Mátyusföld jelképének is tekinthető zászló és címer leírását Pécsi L. Dániel címertudós adta meg. A művész több mint negyedszázada alkot különböző rendeltetésű egyházi és világi vonatkozású jelképeket, amelyek a magyarság határok feletti megbonthatatlan összetartozását hirdetik. Mint mondta, egy közösség számára roppant fontosak a nemzeti szimbólumok.
– teszi hozzá elgondolkodva a művész. Nyáron, Szent László ünnepére Nyitrán, a magyar misén készül megáldatni és felszenteltetni a Zoborvidék zászlaját, amelyet személyesen ajándékoz majd a szórványrégiónak.
A Mátyusföld címerének aranyszegélyezésű, lekerekített, hegyes végű címerpajzs formája megegyezik a történelmi és a hivatalos magyar címerrel. A bal felső címermezőben a művész a szlovákság által is használt hármas halmot alkalmazott, amelyből kicsúcsosodik az ezüst színű kettős kereszt is. A hármas halom itt zöld színezetet kapott, a függőleges keresztszár pedig a magyar címerhez hasonlóan a leveles koronából emelkedik ki.
A jobb felső címermezőben az Árpád-házi uralkodók családi címere látható, utalva arra, hogy a Mátyusföld szerves részét képezte a Magyar Királyságnak. Az alsó címermezőben egy ezüst színű bőségszaru és annak tartalma jelképezi Mátyusföld földjeinek termékenységét, valamint itt láthatóak a vizek, a Kis-Duna és a Vág szimbólumai is.
A címerpajzs központi címerképe Szent László király páncélos alakja. A legenda szerint a Nyitrán elhunyt lovagkirály a fején a Szent Koronát viseli. Bal kezében pajzsot szorít, amelyen Magyarország címere díszeleg a Szent Koronával.
– magyarázza Pécsi L. Dániel. A magyar címer helyére ugyanis a jelenleg használatos szlovák címert illesztették a Szent László ábrázolásokon. Ennek legvisszataszítóbb példája Nyitrán az egykori vármegyeháza oromzatán látható, ahol a kőből kifaragott címerből kivésték a nemzeti címerünket és a sajátjukat hamisították a helyére.
– mondta a jelképművész.
Mátyusföld zászlajában összetett címerképek utalnak a régió négy, híres szellemi központjára, településére: Nagyszombatra, Deákira, Szencre és Galántára.
A művész a Mátyusföld címerpajzsára – a nemzeti összetartozás kifejezéseként – elhelyezte a magyar Szent Koronát, hogy hangsúlyozza, minden magyar nemzeti közösséget, így a Mátyusföld magyarságát is a Szent Korona oltalmába helyez.
A címerpajzs alatt zöld színű szalagon Mátyusföld névalakjának magyar nyelvű és rovásírásos változata olvasható, a szalagvégeken pedig a trianoni békediktátumra emlékeztető 1920-as és a címer megszületésének 2012-es évszámai szerepelnek.
– zárta Pécsi L. Dániel.
A felsőszeli katolikus templomban évekkel ezelőtt már avattak egy mátyusföldi címerrel ellátott zászlót. Akkor a múlt században Tolna megyébe kitelepített Szabó család utódai, a Szabó fivérek támogatták a mátyusföldi címer létrejöttét.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/18-as számában.
