XIX. Farkas Jenő Emléknap – KÉPEKKEL
Nagymegyeren a helyiek minden évben megemlékeznek a városban is éveken át plébánosi szolgálatot teljesítő szenci születésű papról és költőről, s méltó módon ápolják hagyatékát.
A hagyomány szerint pünkösdhétfőn, június 9-én tartották meg az emléknapot, amelyet a Nagymegyeri Római Katolikus Plébánia, a Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia, a Pro Megere Polgári Társulás és a nemzetközi Szent György Lovagrend szervezett meg. Az emléknap idén is szentmisével kezdődött, ezt követte Farkas Jenő emléktáblájának (Kligl Sándor, Munkácsy-díjas szegedi szobrászművész alkotása) megkoszorúzása, és végül a Farkas Jenő Szavalóverseny, amelyet immár tizenhetedszer rendeztek meg.
2006-ban Varga László helytörténész és Mikóczy Dénes képzőművész kezdeményezésére a Csemadok Nagymegyeri Alapszervezete és a Nagymegyeri Római Katolikus Plébánia emléktáblát emelt Farkas Jenő egykori nagymegyeri lelkiatya pappá szentelésének 60. évfordulója alkalmából. Az egykori zárdaiskola falán található emléktáblánál Soóky Marián polgármester köszöntötte a megjelenteket.
mondta Ábrahám Margit, az IQUS polgári társulás elnöke.
A rövid beszédek után Soóky Marián polgármester, a Nemzetközi Szent György Lovagrend tagjai, a Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia és a Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pedagógusai, továbbá a 23-as számú Arany János cserkészcsapat nevében Sörös Zoltán, elhelyezték az emlékezés koszorúit.
A szavalóversenyt idén is a Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia épületében rendezték, amely nemcsak a helyszínnek adott otthont, hanem a rendezvény vendéglátását is biztosította. Az eseményen a régió tíz alap- és középiskolájából 23 tanuló vett részt, akik két költeményt mondtak el: egy szabadon választott verset, valamint egy Farkas Jenő-művet. Az előadásokat szakmai zsűri értékelte, melynek összetétele a következő volt: Domonkos Mária nyugalmazott pedagógus, Mikus Csaba bacsfai plébános, Gál Adrián nagymegyeri lelkiatya és Nagy Tibor magyarirodalom-tanár.
Első helyen Nagy Lili, a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium diákja végzett, második lett Stifter Luca, a Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia növendéke, a harmadik helyet pedig Nagy Hanna, az ekecsi Arany János Alapiskola tanulója szerezte meg.
Különdíjat kapott Molnár Boglárka (Közös Igazgatású Szakközépiskola, Dunaszerdahely), Nagy Viktor (Nyárasdi MTA) és Kiss Gabriella (Közös Igazgatású Szakközépiskola, Dunaszerdahely).
A helyezetteket és különdíjasokat kupákkal is jutalmazták, és minden résztvevő emléklapot, könyvet és egy kis fakeresztet vehetett át.
Farkas Jenő 1922. január 18-án született Szencen, alapiskolába szülővárosában járt, majd a pozsonyi gimnáziumban érettségizett, ahol magyartanára Szalatnai Rezső volt. Emlékét később versben is megörökítette:
Tanár úr! (Szalatnai Rezső emlékére)
Tanár úr, én most még egyszer, újra
felelni szeretnék. Jelentkezem.
Ott ültem a harmadik padban,
pozsonyi kisdiák,
egy kissé félszegen.
Mi szegény, bejáró tanulók
Tőled tanultuk meg, hogy emberek vagyunk.
A padok közt járkáltál, mint bokrok között a szálfa
s beszéltél.
Nekünk!!!
A falon közömbösen ásítozott a tábla,
mellette a világ térképe függött,
és hallgatott.
Te a földrajzot magyaráztad, mi meg
oly áhítattal néztünk Tégedet,
mintha egy másik bolygóról jöttél volna hozzánk.
Ez Ázsia, lenn Afrika
s ez itt, ez a furcsa szörnyeteg
Európa…
Lám, földrajzot tanítottál s mi mégis
Adyt, Móriczot hallottuk csendes szavaid mögött
s a kis falusi szegény diák
érezni kezdte:
mit jelent élni a város peremén.
A gimnázium udvarán sötétzöld gesztenyék
bókoltak bölcsen.
S mi, a korán kelő,
éjfélkor ágyba bújó
fáradt kis magyarok,
a térképet néztük
és kitekintve az ablakon,
szemünk el elkalandozott…
A vár sötéten, üres szemekkel bámult be ránk.
Igen, amott a várlépcsők mentén
állott a ház… igen… az… ott,
hol az éhező, sovány
Petőfi lakott.
Tanár úr, Te a térképre se nézve beszélsz.
Mi szinte megigézve
érezzük azt, mi szavaid mögött
lobog.
Meghallgatjuk a Római s Görög
regéket is,
mert tudjuk ezután lyukasóra lesz
és akkor bejössz,
Kazinczyt olvasod,
Móricz Erdélyéről beszélsz
s megtanítasz arra, mit jelent, hogy:
Légy jó mindhalálig.
Tanár úr!
Tanár úr kérem…
szeretnék még mondani valamit!
Késő.
Már nem lehet.
Letelt az óra.
A lelketlen pedellus csengetett.
Tanulmányait Esztergomban, a Hittudományi Főiskolán folytatta, majd 1946-ban szentelték pappá. Pozsonyban, Csicsón, Kiskeszin, Bajtán, Nagymegyeren és Albáron is teljesített lelkipásztori szolgálatot. Utolsó állomáshelyén, 1979. szeptember 18-án hunyt el hosszan tartó betegség után.
Kortársa, A hét egykori főszerkesztő-helyettese Ozsvald Árpád, így emlékezett meg róla:
