Visszahozni a régi szép időket a pozsonyi magyaroknak

Pozsonyban nincs magyar színházi élet, se tevékeny, se passzív. Régebben legalább voltak itt valamiféle rendszerességgel megvalósuló színi előadások, legfőképpen a komáromi – korábban a Magyar Területi Színház, majd a Jókai Színház vagy a kassai Thália révén, de az is előfordult, hogy magyarországi színházak vendégszerepeltek a városban. Mára mindez szinte teljesen megszűnt, aminek persze, megvannak az okai.

Fotó: Colosseum pt.

Pozsonynak ugyan vannak kőszínházai, csak éppen magyarul nem nagyon játszanak bennük. Emlékszem, jó néhány évvel ezelőtt a Hviezdoslav színházban például – ha nem is sűrűn – de előfordultak budapesti színi vendégelőadások, még ha ezek többnyire a személyes kapcsolatoknak is voltak köszönhetők. Mára ezek száma is leginkább a nullához közelít. Ha egy pozsonyi magyar magyar nyelvű színházat szeretne látni, kénytelen kocsiba ülni, és leautózni Komáromba, Győrbe, esetleg Mosonmagyaróvárba vagy felmenni Budapestre. Ezt persze nem mindenki engedheti meg magának, legalábbis havi-két havi rendszerességgel aligha.

Visszahozni a magyar színdarabokat, a nagyobb tömegeket megmozgató zenés darabokat, azaz a pozsonyi régi szép időket, amikor még negyedévenként vagy kéthavonta színházi előadásokon és koncerteken találkozhatott Pozsony és környékének magyarsága – ezt a célt tűzte ki a Colosseum pt., amely a Liszt Intézettel ünnepi gálaestet szervez december 15-én a pozsonyi Új Színpadon.

A program első részében a női PopOpera Trio és Balogh Luca mutatja be 30 perces műsorát, majd Csányi Sándor „Hogyan értsük félre a nőket? 2” című vígjátékán szórakozhat a közönség.

A terembérlet jelenti a legnagyobb gondot

Az ötlet megszületéséről és a célokról Balla Igort kérdeztük. „Való igaz, hogy nagyon kevés számban, inkább csak elvétve valósulnak meg jelenleg magyar színházi események Pozsonyban, és mi ezzel is szeretnénk a közösségként nem igazán működő pozsonyi magyarságot valódi közösséggé kovácsolni" – fogalmazott portálunknak Balla Igor. Úgy gondolják, erre a célra kihasználhatók lennének a pozsonyi színházépületek, amelyek alkalmasak nagyobb zenés darabok, musicalek vagy egyéb darabok bemutatására a pozsonyi és környékbeli magyarok számára.

Rengeteg emberrel beszéltem erről, és ha ki akarjuk elégíteni az igényeket, nem elég évente egy színi előadást – vagy annyit sem – megtartani. Mert igény van rá, ezért legalább negyedévente vagy kéthavi rendszerességgel sort kellene keríteni rájuk

– tette hozzá.

Nemcsak a magyarországi színházakkal, musicalszínházakkal vették fel a kapcsolatot, mondta, hanem az itteni színházakkal is. „A komáromi Jókai Színház igazgatójával is nagyon eredményes megbeszélést folytattunk, az elképzelések szerint őket még a Szlovák Nemzeti Színházban is vendégül tudjuk látni majd jövőre – mondta.

Balla Igor elmondta azt is, ebben a kezdeményezésben a Liszt Intézet Pozsony is partnerük, és a Csemadokkal is tárgyalni szeretnének az ügyben.

De a legnagyobb problémája Pozsonynak ebben a tekintetben az, hogy bármilyen színházi produkciót is hozunk, az legalább ötször-hatszor többe kerül itt, mint Dél-Szlovákiában bárhol, akár Dunaszerdahelyen, Királyhelmecen vagy Somorján, ugyanis nekik van egy saját kultúrházuk, amit ingyenesen vagy olcsóbb áron megkapnak egy-egy ilyen rendezvény szervezésekor.

Pozsonyban viszont a magyaroknak nincs kőszínházuk, s egy színházbérlés egy-egy ilyen eseményre 7-8 ezer euró, és akkor a produkció áráról – ami szintén nem olcsó mulatság manapság – meg az egyéb költségekről még nem beszéltünk" – fűzte hozzá Balla Igor.

Ne csak szépet lássunk, beszélgessünk is!

A megoldás az lenne, mondta, ha lenne nekünk is egy saját Házunk, de addig is szeretnék ezt a problémát a város és a megye vezetésével valamiképpen megoldani, hiszen mi is részei vagyunk ennek a városnak. Hozzátette, éppen ezért a Liszt Intézet igazgatójával együtt már folytattak előzetes tárgyalásokat a megyével és egyéb partnerekkel is annak érdekében, hogy ha kultúrházat nem is kaphatnak, legalább valamilyen módon biztosítsanak számunkra előnyösebb feltételeket mondjuk, a megyéhez tartozó Aréna vagy a főváros égisze alatt működő Pavol Országh Hviezdoslav Színházban, esetleg valamilyen más módon támogassák a kezdeményezést.

Egyébként ugyanis olyan magas árakat kellene szabni a belépőkre, hogy azok megfizethetetlenek lennének a közönség számára"

– fűzte hozzá.

Balla Igor elmondta azt is, nagyon fontosnak tartják, hogy ezek az előadások rendszeressé váljanak, hogy az emberek megszokják, készüljenek rá. Sok színházzal felvették már ennek érdekében a kapcsolatot, akik részéről van hajlandóság olyan darabokkal eljönni ide, amelyeknek a díszletei mozgathatók, mondta. "Még amit nagyon fontosnak tartunk, azért is írtuk rá a meghívóra, hogy az előadás után puncspartit is tartunk, hogy nem szeretnénk, ha ezek a színházi összejövetelek csupán arról szólnának, hogy bejövünk a színházba, megnézzük a darabot, tapsolunk, aztán hazamegyünk.

Vagyis ahogy a szlogenünkben van, ne csak szépet lássunk, halljunk – s hazasiessünk, hanem találkozzunk – beszélgessünk! Tehát ne csak egy előadás legyen, hanem egy összejövetel"

– mondta. Amire, hozzátesszük, nagy szükség van, és a tapasztalatok alapján az emberek igénylik és szeretik is az ilyen lehetőségeket, ahol megbeszélhetik egymással közösségük ügyes-bajos dolgait. „Ez lenne ennek a kezdeményezésnek a sajátossága, amit nagyon fontosnak tartunk" – zárta Balla Igor.

Jegyek a december 15-ei előadásra elővételben a Nová Scéna honlapján vásárolhatók. A gálaest résztvevői – a PopOpera Trio és Balogh Luca, illetve Csányi Sándor Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész garantáltan hozzák majd a szórakoztatáshoz szükséges érdemi részt, a többi rajtunk múlik. Ahogy Csányi Sándor mondaná: Gyertek, jó lesz.

Megosztás

Címkék