Vasútfejlesztési beruházás kérdőjelekkel

Ezért jó hír, hogy a Szlovák Vasutak részvénytársaság a közeljövőben jelentős beruházást hajthat végre a Zólyom és Fülek közötti szakaszon, amelyet várhatóan 2025 és 2029 között mintegy 225 millió euróból fejlesztenének.

Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke a fejlesztés kapcsán elmondta, a rendszerváltás után járunk 30 évvel, és azóta egyetlenegy eurót sem fektettek a déli vasútvonalba. Ezért lenne kulcsfontosságú ez a beruházás, amelynek során korszerűsítenék a vasúti pályát, a pályasebességet 100 km/h sebességről 120-ra növelnék, és ami a legfontosabb, villamosítanák a teljes, 65 km hosszúságú vasútvonalat.

– mondja Farkas Iván.

A beruházás jóval meggyorsítaná a közlekedést, illetve jelentős környezetvédelmi és emberi erőforrásokat érintő hatása lenne. Az MKP szakmai alelnöke szerint fontos körülmény, hogy a szinte szaktárca szintjére emelt pénzügyminisztériumi intézet, az Ár-Érték Arányá-nak Intézete is támogatja a célkitűzést. Bár úgy tűnik, egyelőre a megvalósítás kérdéses.

Ria Feik Achbergerová, a Szlovák Vasutak Rt. szóvivője ugyanis azt nyilatkozta, hogy a Zólyom–Fülek vonal optimalizálásának és villamosításának projektjén belül megvalósíthatósági tanulmányt készített és értékelt a szlovák pénzügyminisztérium. Ez a tanulmány a projekt előtti előkészítés bevezető dokumentumának számít, a következő eljárás a vasúti infrastruktúra tulajdonosának a döntésétől függ, amit a közlekedési és építésügyi minisztérium képvisel. A projekt előkészítésének finanszírozási forrásáról, valamint az azt követő megvalósításról még nem döntöttek. Az előzetes tervek alapján a tervdokumentáció kidolgozása 2024 decemberéig esedékes, és csak 2025 után kezdődne a kivitelezés.

Agócs Attila Besztercebánya megyei képviselő, Fülek polgármestere is úgy véli, hogy a régióban élők évtizedek óta várják a Zólyom–Fülek vasútvonal villamosítását. És bár az elmúlt években történtek előrelépések az ügyben, a várakozás mindeddig beteljesületlen maradt.

A megyei képviselő szerint a téma aktuálissá válása annak köszönhető, hogy a közlekedésügyi minisztérium a tervdokumentációt a pénzügyminisztérium „értéket a pénzért” szakosztályának kiadta egyfajta újraértékelésre. Állasfoglalásukban élnek pár javaslattal arra nézve, hogyan lehetne javítani a beruházás megtérülési indexén, így téve elfogadhatóvá a beruházást. Kompromisszumként javasolják például, hogy csak Losoncig valósuljon meg a villamosítás, a gyorsvonatok a füleki nagyállomás helyett csak a kisállomáson álljanak meg. Szervezzék át a hagyományos Zólyom–Fülek/Fülek–Rimaszombat vonalat Zólyom–Losonc/Losonc–Fülek–Rimaszombat vonallá, minősítsék a füleki nagyállomást mozdonycserére alkalmatlannak, és hasonló érvek hangzanak el.

Ezek a javaslatok a pénzügyminisztériumnak több milliós megtakarítást jelentenének, ugyanakkor hátrányosan érintenék a régiót, ami a szakmai konzultáció hiányának is betudható.

– Amikor éppen születőben van Besztercebánya megye új közlekedési stratégiája, a tömegközlekedési stratégia, mi csak a sajtóból értesülünk arról, hogy szakemberek egyeztetnek a fejünk fö-lött. Miközben azt is látni kell, hogy amennyiben ez a végpontmódosítás megtörténik, akkor teljesen lemondunk a jövőre nézve a Magyarország felé vezető vasútvonal életben tartásától, ami ugyanakkor kormányközi egyeztetés tárgya volt az elmúlt hónapokban – mondja Agócs Attila.

Döntő fontosságú tehát, hogy megújul-e a vasúti személyközlekedés a Losonc–Fülek–Salgótarján–Budapest vonalon, és ha igen, ennek fényében hogyan alakul a villamosítás végpontja. Fontos lenne ez egy olyan régió-ban, ahol az utóbbi 50 évben nem tapasztaltak hasonló nagyságrendű vasúti befektetést. Mivel a vasúti személyforgalom és a teherforgalom is jelentős ezen a szakaszon, a beruházásnak akár gazdaságélénkítő hatása is lehet.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2021/3. számában)