Városi legendák – kültéri kiállítás Pozsonyban
A Pozsonyi Kifli polgári társulás immár hagyományosan egy-egy izgalmas kültéri kiállítással kapcsolódik be a Több mint szomszéd – Magyar Kulturális Hét rendezvénysorozatába. Idén a pozsonyi városi legendákkal ismerkedhetnek meg a Kis Sétatéren kiállított paneljeiken az arra járók.
„Az angol urban legends kifejezés magyar jelentése városi legendák. Jellemzően városi környezetben terjedő anekdotikus, jórészt meg nem erősített történetekről vagy mendemondákról van szó. Ezek sok esetben valótlanok vagy eltúlzottak, de az emberek gyakran igaznak tartják és továbbadják őket” – mondta megnyitó beszédében Venyercsan Pál, a pozsonyi Liszt Intézet igazgatója a kültéri kiállítás ünnepélyes megnyitóján, amelynek kurátorai ifj. Papp Sándor és Peter Janoviček voltak.
"Ez már sorrendben a nyolcadik pozsonyi pop-up kiállításunk, a legelső kiállításinkat eddig igyekeztünk mindig helyspecifikusan bemutatni vagy valamilyen eseményhez kötni" – fogalmazott a kiállításmegnyitón Papp Sándor kurátor.
Hozzátette, tavaly a mesterséges intelligencia segítségével készítettek egy rendhagyó kiállítást a régi pozsonyi civil aktivizmusról, idei témájuk pedig a pozsonyi városi legendákkal foglalkozik, amelyek többféle típusba sorolhatók, lehetnek rémtörténetek, intelmek vagy adomák, amelyek társadalmi vagy kulturális jelentőséggel bírnak. „A témánk ma is rendkívül aktuális, hiszen a konteók és félretájékoztatás korát éljük” – fűzte hozzá a kurátor.
Mint elmondta, a kiállítási anyag két részre osztható. A hagyományos mondákat a már meglévő szlovák és német irodalom alapján válogatták ki. „Legfontosabb forrásaink az 1930-as években megjelent Benyovszky Károly német nyelvű és Janko Oravský szlovák nyelvű könyvei voltak” – mondta. A modernkori legendákat pedig a népszerű Prešpurčina ešče nezgegla facebookos csoportban elindított gyűjtésből merítették a kiállítás alkotói.
„Érdekes konklúziója volt munkánknak, hogy a pozsonyi legendákkal és mondákkal magyar nyelven eddig senki sem foglalkozott. 1930-ban írt ki versenypályázatot a pozsonyi magyar kulturális egyesület, a Toldi-kör a mondák és a mesék feldolgozására, de valamilyen oknál fogva nem született győztes pályamunka” – mondta még el a kiállítás társkurátora, amelynek látványtervezője és grafikusa Szabó Réka volt, s amely a Kisebbségi Kulturális Alap 2024 támogatásával valósult meg.
S hogy milyen városi legendái vannak Pozsonynak? Az a háromnyelvű kiállításból megtudható. Például az is, hogy az egyik legismertebb a pozsonyi legendák közül Búvár Kund (Zotmund) legendája.
1052-ben, amikor III. Henrik német császár csapatai ostrom alá vették Pozsonyt, a város és környéke is megszenvedte az eseményeket. A császár Pozsonyon keresztül akart betörni a vele szembenálló I. András Magyarországába. A német hajóhad a vár alatt horgonyzott le a Duna vizén. Egy Zotmund nevű halász felajánlotta Uros pozsonyi ispánnak, hogy tudásával legyőzi a császári sereget. Fogott egy fúrót, és titokban alámerült a Duna vizébe. Hanyatt fordulva, egy nádszálon keresztül lélegezve egymás után megfúrta a császári hajókat, amelyek aztán elsüllyedtek, a támadók között pedig pánik tört ki. Így aztán elmaradt a harc a városért, Zotmundot pedig – némi humorral – az első pozsonyi búvárként emlegetik.
De arról is tudomást szerezhetünk a kiállításnak köszönhetően, hogy a legendás Titanicon pozsonyi bort fogyasztottak az utasok, mielőtt a hajó elsüllyedt. A történet szerint egy fiatal francia katona, a Champagne vidékéről származó Johann Evangelista Hubert a Napóleon-féle oroszországi hadjáratból hazafelé tartva Pozsonyban megsérült és ápolásra szorult. Itt aztán beleszeretett Paulina nevű ápolónőjébe, feleségül vette és Pozsonyban maradt. Hubert 1825-ben a Felsőországúton (a mai Radlinský utca) megalapította az első Franciaországon kívüli pezsgőgyárat. Ez lett az alapja a Hubert márkának, a térség egyik legrégebbi és legjelentősebb pezsgőgyárának.
Több történeti forrás szerint a Palugyay márkájú pozsonyi bor Château Palugyay néven még az 1912-ben elsüllyedt legendás Titanic borlapján is olvasható volt. A Palugyay-borok rendszeresen jelenvoltak az óceánjárók itallapjain, a Titanic fedélzetén pedig más osztrák-magyar eredetű bor nem is szerepelt a kínálatban. Jelenlétük a hajón a minőség és a presztízs jele volt, hiszen a Titanic maga volt a luxus – itt csak a legkiválók ételeket és italokat szolgálták fel.
Az elsüllyedt hajó roncsaiban is rengeteg – becslések szerint mintegy 12 ezer palacknyi – bor maradt az Atlanti-óceán fenekén, köztük Château Palugyay-palackok is, mára páratlan – bár hozzáférhetetlen – vinotékát alkotva – olvasható a kiállítás egy másik paneljén.
Ha több ilyen izgalmas történetet is szeretnének megismerni, látogassanak ki a Kis Sétatérre, ahol a Pozsonyi Kifli kültéri kiállítása a megnyitótól számított két hétig lesz megtekinthető.
