Várják az uniós források merítési stratégiájára vonatkozó javaslatokat

– közli a megyei alelnök, majd így folytatja: „Szerencsére Brüsszel úgy döntött, hogy a fel nem használt összegek felhasználását továbbra is lehetővé teszi, így meghosszabbodott az előző időszak, és felhasználhatóvá váltak a források a válság gazdasági hatásainak enyhítésére.”

Csenger Tibor szerint ez azt jelenti, hogy a 2021–2027 közötti időszakra elfogadott 18,6 milliárd euró mellé továbbra is rendelkezésre áll majd a közel 8 milliárd euró, ami együtt megközelítheti a 27 milliárd eurót is.

– közölte a politikus, aki üdvözölte a beruházásokért és regionális fejlesztésekért felelős minisztériumnak azt az elképzelését, mely szerint az ötleteknek és a javaslatoknak alulról kell jönniük, s nem megengedhető, hogy a korábbi gyakorlat érvényesüljön, amikor a fölülről érkező javaslatokat próbálták applikálni a régiókba.

A megyei hivatalok koordinálásával minden járásban kezdetét vette az a több körös szakmai egyeztető fórum, amelyeken polgármesterek, vállalkozók, a civil szektor képviselői és régiófejlesztési szakemberek gyűjtötték össze az adott régió fejlesztési ötleteit, elképzeléseit és szükségleteit. Ezeknek a fórumoknak az első fordulói már lezárultak; jelenleg a beérkezett javaslatok összegzése és feldolgozása zajlik.

Közben elkészült a több területet is lefedni igyekvő beruházási tervezet is, amely az alábbi tizenhárom pontból áll:

- a víz- és hulladékgazdálkodás integrált infrastruktúrája,

- a természeti katasztrófák megelőzése és az éghajlatváltozás mérséklése,

- a barnamezős területek helyreállítása és a környezeti terhek enyhítése,

- az integrált, ökológiai és hozzáférhető közlekedés,

- a fenntartható intelligens (smart) energetikai közösségek,

- a komáromi gazdasági zóna (a kikötő fejlesztése),

- az attraktív, komplex idegenforgalmi kínálat kialakítása a helyi turisztikai sajátosságok alapján,

- a regionális innovációs és fejlesztési központ kialakítása az ipar-, az intelligens (smart) mobilitás, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére,

- a fenntartható regionális agrár-élelmiszeripari komplexum és különösen a feldolgozási és forgalmazási lánc fejlesztése,

- a szociális gazdaság fejlesztése,

- az intelligens (smart) szociális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, különös tekintettel a megoldások és eredmények összetettségére,

- az innovatív oktatás,

- a kulturális-, a sport- és a közösségi élet fejlesztése.

Csenger szerint az eddig elkészült, a megyei testületen jóváhagyott javaslatcsomagot továbbították Szlovákia beruházásokért és regionális fejlesztésért felelős miniszterének, Veronika Remišovának. Az általa irányított szaktárca a megyei javaslatokból készít majd egy egységes stratégiai dokumentumot, amit Brüsszelben fognak megtárgyalni.

Az már most tudható, hogy az egyik legfőbb prioritás az ún. zöld vonal lesz, tehát a környezetvédelem és az ezzel összefüggésben álló témakörök, mint a hiányzó vízellátás biztosítása, a víz minőségének javítása, a szennyvízelvezetés, a hiányzó csatornahálózatok kiépítése és nem utolsó sorban a hulladékgazdálkodás.

A Garam és az Ipoly menti régióból eddig javaslatok merültek fel sok más mellett az ipari parkok bővítéséről, a rákötődő infrastruktúra kiépítéséről, a meglévők bővítéséről, fejlesztéséről, a geotermális források kiaknázásáról, főleg a Szántói Gyógyfürdő fejlesztéséről és a zselízi újraélesztéséről, a lévai vár kihasználtságának és jelentőségének növeléséről, az ipolysági kórház felújításáról és energiahatékonyságának növeléséről, az iskolarendszer fejlesztéséről és az iskolai étkeztetés optimalizálásáról, a megújuló energiaforrások használatának támogatásáról, valamint a zöldterületek növeléséről.

Csenger Tibor hangsúlyozza, hogy a saját fejlődési pályáját a régióknak kell megtervezniük, ezért is tartja fontosnak az opcionális fejlesztésekről szóló párbeszéd kialakítását, s felhívásában arra kéri a régió lakosait, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal véleményezzék a stratégiai irányvonalakat: