Vadász hölgyek
Kicsinden találkoztam két kivételes vadásznővel, akik épp a párkányi Ady Endre Alapiskola diákjainak tartottak interaktív előadást az erdők élővilágáról. Meséltek a vadászat szerepéről, a nyomolvasásról, valamint az erdei viselkedés alapvető szabályairól. A gyerekek kézbe vehettek trófeákat, bőröket, vadászkürtöket, kalapokat, sőt a kitömött állatokat is megcsodálhatták.

Pásztor Rita, Kicsind polgármestere és a Lipa Vadásztársaság elnöke, valamint Petrás Genovéva, a sárkányfalvi Diana Vadásztársaság vadgazdája elmondták, pont az Ady-suli felkérésére kezdték meg közös munkájukat 2019-ben. Azóta négy különböző korosztály számára (anyagi támogatás nélkül) tartanak előadásokat, mert fontosnak tartják, hogy a fiatalokat a természet ismeretére és tiszteletére neveljék. Foglalkozásaikkal iskolákba és óvodákba is szívesen ellátogatnak, viszik saját trófeáikat, papírból rókát haj-togatnak és igazi rókaszőrrel díszítik, festenek, játszanak, s kvízjátékkal zárják a foglalkozást. Munkájukra csak most, évekkel később figyelt fel a járási vadászkamara, amely meghívta őket egy családi napra Baromlakra.
Pásztor Rita férje révén került közel a vadászathoz.
– meséli. Férje kezdetben próbára akarta tenni, egy erősen visszarúgó puskát adott a kezébe, hátha eltántorítja a szándékától. Rita nem adta fel, elhatározása és elszántsága még erősebb lett. Később már egy ismerős versenylövő Berettájával gyakorolt és sikeres vadászvizsgát tett. A férje azóta büszkén támogatja és mindenben a segítségére van. Bár megjelenése alapján sokan nem gondolnák, de a puskával és a nyúzókéssel is ügyesen bánik. 2019 óta vezeti a helyi vadásztársaságot, munkája középpontjában a szervezés, az ismeretterjesztés és a fiatalok természetközelségre való nevelése áll.
Petrás Genovéva, vagy ahogyan vadásztársai szólítják, Dzseni, már gyermekként is a természet bűvöletében élt, szélpuskával lövöldözött és elhatározta, hogy egyszer vadász lesz. Szülei legyintettek, gyerek ész, mondták, de fiatal felnőttként belevágott, és megkezdte az egyéves felkészülést. A lövészeti vizsgát már várandóssága utolsó hónapjaiban tette le, kisfia születése után néhány nappal pedig az elméleti vizsgán is sikeresen helytállt, miközben a vadásztársak a folyosón ringatták a kisbabáját. Noha szülei eleinte nem támogatták, hogy vadásznak álljon, ma már büszkén tekintenek arra, amit ezen a téren elért.
– meséli Dzseni meghatottan. Azóta is heti több alkalommal kijár a természetbe, legtöbbször csak figyel, hallgatja az erdő neszeit, élvezi a fények játékát és tanulmányozza az állatok viselkedését.
Rita és Dzseni nemcsak kiváló vadászok, de a természet szerelmesei is, felvilágosító foglalkozásaikkal ezt a hozzáállást adják át az ifjú nemzedékeknek. Példájuk bizonyítja, a vadászkürt hangja a nőket is a vadászterületekre szólíthatja. Igaz, egyelőre csak a legelszántabbakat.
Megjelent a Magyar7 2025/21. számában.