Ünnepélyesen megnyitották a Baross Gáborról elnevezett parkot Pozsonyban
Pozsony-Óváros kezdeményezésére parkot neveztek el Baross Gábor reformpolitikusról Pozsonyban. Az ünnepélyes megnyitóra július 8-án került sor.
A pozsonyi Šafárik tér közvetlen közelében található parkot Baross Gábor neves reformpolitikusról nevezték el. Zuzana Aufrichtová, Pozsony-Óváros polgármestere az ünnepélyes megnyitón felidézte, hogy az említett köztér sokáig kereste nevét. A közteret azelőtt nem hivatalosan Landerer parknak nevezték. Miután azonban pár éve felújították, felmerült, milyen nevet is viseljen, s mivel Pozsonyban már létezik egy Landerer utca, ezért döntöttek egy más megnevezés kiválasztása mellett.
Aufrichtová kiemelte, mivel a hidak olyan építmények, amelyek összekapcsolnak, ezért merült fel Baross Gábor neve, aki Pozsony első hídjának megépítését kezdeményezte a monarchia idején. Ez a híd összekötötte a történelmi városközpontot Ligetfaluval. Ennek tiszteletére kapta a Šafárik tér melletti köztér a Baross Gábor park nevet.
Ernest Huska, Pozsony-Óváros kultúráért és kulturális tevékenységéért felelős osztályának munkatársa hangsúlyozta, Pozsony ezzel az elnevezéssel visszatér régi, történelmi elnevezéseihez, mivel mintegy 100 évvel ezelőtt a mai Štúr utca a Baross Gábor út nevet viselte. Most pedig egy parkot neveznek el Pozsonyban Baross Gáborról. Egy olyan közteret, amely az egykori Ferenc József híd közvetlen közelében található, amelynek megépítését Baross kezdeményezte.
Pető Tibor, Magyarország pozsonyi nagykövete örömét fejezte ki, hogy Pozsonyban az említett park olyan történelmi személy után lett elnevezve, aki összeköti a két országot.
– mondta az ünnepi megnyitón Pető Tibor.
Kiemelte, hogy akik holnaptól ezen a parkon keresztül fognak sétálni, látni fogják Baross Gábor nevét. A nagykövet bízik benne, hogy jó szívvel gondolnak majd rá, mint olyan személyre, aki ennek a városnak a fejlődéséhez nagyon komolyan hozzájárult.
Korpás Árpád, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás alelnöke Baross Gábor személyét, főbb életrajzi adatait, és a nevéhez fűződő jelentősebb fejlesztéseket, reformokat, illetve pozsonyi érdemeit ismertette.
Bellusi Baross Gábor 1848. július 6-án született a vágvölgyi Pruzsinán. A korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítója, a dualizmus korának kiemelkedő gazdaság- és közlekedéspolitikusa volt. A vasútügy fejlesztése terén elért eredményei miatt „vasminiszternek” is nevezték, kora Széchenyi István közlekedéspolitikai eszméinek megvalósítóját tisztelte benne.
1875-től a puhói kerület képviselőjeként szabadelvű országgyűlési képviselő, 1883-tól közlekedési államtitkár, 1886-tól 1889-ig közmunka- és közlekedésügyi miniszter, majd ezt követően halálig kereskedelemügyi miniszter volt.
Legjelentősebb reformja a zónatarifa-rendszer bevezetése volt a vasúti személyszállításban, a vasúti árúszállítás tarifarendszerének átalakítása a magyar agrártermékek és iparcikkek olcsóbb szállítása érdekében, a vasúthálózat fejlesztése, a vasúti hidak építését beleértve, a fiumei kikötő kiépítése, az Al-Duna hajózhatóvá tétele, a telefonösszeköttetés az Osztrák-Magyar Monarchia két fővárosa – Budapest és Bécs között, a telefonhálózat országos fejlesztése, a táviroda hálózat egyesítése a postáéval, a Postatakarékpénztár és az Iparbank megalapítása, a kereskedelmi és iparkamarák hálózatának bővítése, gyáralapítások elősegítése, új iparágazatok, például gumiipar meghonosítása, illetve az ipari szakképzés modernizálása.
Mindennek megvannak a maga pozsonyi vonatkozásai is. Baross minden jelentős országos reformjával foglalkoztak Pozsonyban, például a városvezetés és Pozsony vármegye, a helyi kereskedelmi és iparkamara, avagy a sajtó részéről. Emellett kiemelt figyelmet szenteltek a helyi fejlesztéseknek is. Ilyen volt az egykori Ferenc József híd (a mai Öreg híd), a Pozsony-Szombathely vasúti összeköttetés, avagy az 1895-96-ban elkészült csallóközi vasút.
A Ferenc József híd avatása 1890. december 30-án zajlott. Baross alaposságát jelzi, hogy tíz nappal korábban, vagyis december 20-án, éjjeli vonattal Pozsonyba jött, hogy megnézze a hidat, majd 21-én délelőtt vissza is utazott Budapestre. Az ünnepségen jelen volt Ferenc József császár és király, Szapáry Gyula miniszterelnök és kormánya nagyrésze, köztük Baross Gábor is, akinek az érdemeit lépten-nyomon kiemelték.
Baross Gábor akkoriban hangsúlyozta, azt kívánja, hogy a Ferenc József állami híd váljék mindenkor Pozsony javára és legyen fejlődésének egyik elsőrendű tényezője. Ennek kapcsán Korpás Árpád a Pozsonyi Kifli nevében beszéde végén szintén azt kívánta, hogy ez a mostani névadás is szolgálja a békés szlovák-magyar viszonyt és együttélést.
Végezetül Ernest Huska felemlítette, hogy sokan nem is tudják, hogy Szlovákiának van Baross Gábor szobra. Külön érdekesség, hogy a magyar miniszter szobra éppen Zsolnán található, és túlélte azokat az időket is, amikor Zsolna polgármestere a magyarokat nem éppen szívlelő Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt egykori elnöke volt. Baross Gábor szobra máig megtalálható Zsolnán, immár több mint száz éve
