Újra élet költözik a zselízi Esterházy-kastélyba
Ugyan évtizedek kellettek hozzá, de a zselíziek régi vágya végre teljesül: megszépül és hamarosan újra élet költözik a helyi kastély termeibe.
A zselízi kastély 1720-ban klasszikus vidéki kúriakánt épült. A belső udvar köré kialakított, eredetileg barokk stílusú, négyszárnyú épületet, amelyet 1804-ben kastélynak minősítettek, a 19. században klasszicista stílusban építették át. Az akkori tulajdonos, Esterházy János Károly (1775–1834) feleségével, Festetics Rózával (1779–1854) együtt nyári lakként használta. Az épület körüli parkosítást is az 1800-as évek elején kezdték meg. A grófi házaspár – gyermekeikkel, Máriával, Karolinával és Alberttel – itt találta meg a bécsi nagyvárosi forgatagban sokszor nem lelt békét és nyugalmat.
A patinás zselízi épületbe ma is ugyanazokon a tardosi márványból készült lépcsőkön juthatunk be, amelyeken egykor többek között Franz Schubert is lépdelt, hiszen 1818-ban éppen őt ajánlották János Károlynak a grófkisasszonyok zenei műveltségének pallérozójaként.
János Károly dédunokája, Coudenhove (szül. Breunner) Ernesztina (1861–1945) volt a kastély utolsó nemesi tulajdonosa. Ő 1944 decemberében menekülni kényszerült a háború vihara elől; nem sokkal később az ausztriai Salzburg mellett halt meg, hátrahagyva a családi birtokot. A háború alatt a német és a magyar katonák nem tettek kárt az arisztokraták nélkül maradt kastélyban, ellentétben a később bevonuló oroszokkal, akik rövid itt-tartózkodásuk alatt szétverték az ajtókat, kidobálták és meggyújtották az olajfestményeket. Az orosz katonák a kastélyban talált könyvekben a burzsoá világ jelképeit látták, ebből kifolyólag hatalmas kárt okoztak a könyvtárban felhalmozott kötetek felgyújtásával.
Az épület később a mindent kisajátító állam kezébe került, majd – a bíróság, a járási hivatal és az adóhivatal által berendezett irodákban tevékenykedő – hivatalnokok munkahelyeként funkcionált.
A hatvanas évektől bő húsz esztendeig a legfiatalabb zselízieknek adott otthont. Az épület leépülése az óvoda kiköltözésével vette kezdetét.
Igaz, hogy a tető eltávolításával már-már elindult a kastély – és az azt körülvevő angolpark – rekonstrukciója, a rendszerváltás mégis elterelte a figyelmet a park ékességéről; így történhetett meg, hogy 1989 után majdnem három évig fedetlenül maradt. Ez az időszak végzetesen megviselte az 1720-tól álló gerendákat…
Az új tető végül elkészült, sőt a szintén tönkrement korábbi nyílászárók helyére faablakok kerültek; a felújítás további része viszont újra megtorpant, pedig az egyik leszármazott, Henrik von Auersperg anyagi juttatást is szánt a kastély és az Esterházy család tagjainak végső nyughelyet biztosító kápolna rekonstrukciójára. Az értékmentésre nyújtott pénzösszeg sajnos illetéktelen kezekbe került és elveszett…
A kastély ügyében oly nagyon várt változás Juhász András 2014-ben kezdett polgármesteri ciklusa alatt jött el; a város építészként is tevékenykedő első embere felkarolta a Zselízi Városi Múzeum és a Franz Schubert Emlékszoba vezetőjének, Polka Pálnak a kastélyfejlesztési javaslatát. Így történt, hogy a műemlékvédelmi hivatal tanácsait is figyelembe véve a kastély falain belül kialakítottak egy – hol esketőteremként, hol komolyzenei koncertteremként funkcionáló – attraktív dísztermet, ami egy 1863-ból származó koncertzongorával is büszkélkedhetett. Ezenkívül megszépítették a belső udvart, felújították a bejárati folyosót, valamint kicsempézett illemhelyeket is létrehoztak.
– Hiába pályáztunk több helyre is, a Rákóczi Szövetségen kívül anyagilag senki sem támogatta kezdeményezésünket. Támogatásuknak köszönhetően tudtuk felújítani a kastély bejárati részét, az azóta megvalósult fejlesztéseket a város a saját kasszájából fedezte. Fontos megjegyezni, hogy az ötleteinket tető alá hozó szakemberek nem avatkoztak be közvetlenül az egykori kúria szerkezetébe, hanem alumíniumlistákkal rámázták körbe a helyiségeket, hogy aztán gipszkartonból elkészítsék azok új falait – beszélt a rekonstrukció részleteiről a helyi önkormányzat képviselője, Polka Pál múzeumigazgató.
Az illetékesek időközben három különböző forrásból kértek támogatást a kastély és az azt körülölelő angolpark felújítására. Megszólították a kulturális minisztériumot, de az Interreg V–A Szlovákia–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Programba is bekapcsolódtak, ezenkívül felvették a kapcsolatot a Norvégia, Izland és Liechtenstein által kialakított finanszírozási rendszert átfogó Norvég Alappal is.
A kulturális szaktárcától ugyan nem kaptak segítséget, a Norvég Alap több mint 735 ezer eurós anyagi támogatásával mégis megújulhatott a tetőszerkezet, a tetőburkolat és a födém.
Az északkeleti szárny felújítása a határon átnyúló együttműködési program támogatásával valósulhatott meg. Zselíz városa a Magyar Nemzeti Múzeummal, pontosabban annak esztergomi intézményével, a Balassa Bálint Múzeummal közösen pályázott, és nyert csaknem 460 ezer eurónyi támogatást.
A Norvég Alapnál azokat a pályázatokat részesítik előnyben, amelyek norvég partnerrel közösen indulnak. Zselíz város és a Norvég Zeneszerzők és Szövegírók Társasága (NOPA), valamint a Magyar Nemzeti Múzeum közötti együttműködés Kotasz Norbertnek a jóvoltából jött létre.
– mondta el a Magyar Nemzeti Múzeummal karöltve benyújtott projekt szakmai és pénzügyi részének kidolgozását vezető szakember, aki tevékenykedett már különböző, uniós projekteket ellenőrző hatóságoknál és vállalatoknál, de külső szakértőként egy holland–magyar cégnél is vezetett egy-egy nemzetközi projektet.
A zselízi önkormányzati képviselők a 2020. október 29-i testületi ülésükön hagyták jóvá a város és a Magyar Nemzeti Múzeum közötti partnerségi szerződés megkötését, A város vonzerejének és versenyképességének növelése a 21. században a Z és Y generáció bevonásával a kulturális örökség megújításába elnevezésű pályázat ügyében. Időközben mindkét projektet hivatalosan is jóváhagyták, így Zselíz városa több mint 1,2 millió euróhoz jutott.
„A jelenlevők megállapították, hogy a kivitelező Pohori vállalat kiváló munkát végzett. Az északkeleti szárny helyiségeit a műemlékvédelmi hivatal követelményei szerint állították helyre, a födém megerősítésének köszönhetően pedig a kastély tetőterében új, hasznosítható teret alakítottak ki. A város már a felújítás második szakaszát készíti elő, egy újabb határon átnyúló projektből a következő szárny helyreállítását tervezi” – tájékoztatott a Zselízi Városi Hivatal.
– Régóta égető probléma volt; örülök, hogy sikerült nemzetközi forrásokat bevonni a munka megkezdésébe. A 20. század nem volt kegyes a kulturális örökségeinkhez, a mi feladatunk, hogy a múlt hibáit helyrehozzuk – fogalmazta meg a zselízi képviselő-testület tagjaként is tevékenykedő Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke.
Szavaival a város polgármestere, Juhász András is egyetért.
A városvezetés – a többi között az épített kulturális örökség megőrzése céljából – a jövőben is nyitott szeretne lenni a nemzetközi partnerek irányába. A témában további projektekkel készül, hogy a grófi házaspár, Esterházy János Károly és Festetics Róza egykori nyári lakja újra a régi fényében tündökölhessen, otthont adva akár a Zselízi Városi Könyvtárnak, akár a kiváló osztrák zeneszerzőről, Franz Schubertről elnevezett művészeti alapiskolának. Fontos számukra, hogy a kastély ne csupán történelmi bástyaként álljon a zselízi park közepén, hanem mindannyiuk örömére kultúrközpontként funkcionáljon.
Megjelent a Magyar7 hetilap 28. számában.
