Újjászülethet a rimaszombati huszáremlékmű
Nagy visszhangot váltott ki Rimaszombatban a szabatkapusztai huszáremlékmű bontása, amelyet még Nagy Kálmán huszár ezredes állíttatott a második világháborúban elesett 33 katona emlékére. A hivatalos indoklás szerint a műszaki állapot tette szükségessé az áthelyezést és felújítást, ám az eredeti emlékmű megsemmisült. A történtek nyomán vita alakult ki a helyi közösségek és az áthelyezést végző szervezet között, ugyanakkor körvonalazódik a megoldás: az emlékmű több szereplő összefogásával, méltó formában újjászülethet.
A bontás híre éles reakciókat váltott ki. Halász Attila városi képviselő, a Magyar Szövetség járási elnöke hetilapunknak elmondta, hogy eredetileg a huszáremlékmű áthelyezése ügyében fordultak hozzájuk, Rimaszombat városa is erre adott jogosultságot és engedélyt.
– Az, hogy az eredeti emlékmű megsemmisült, a közösséget mélyen és fájdalmasan érintette. Ez súlyos hiba volt, amit kötelességünk helyrehozni. Ugyanakkor kijelenthető, hogy újra él a szelleme ennek a műemléknek, és újra él a közösség ereje – mondta Halász hozzáfűzve, ne romboljunk emlékműveket, ne romboljuk a közösséget, hanem építsünk, hogy példaértékűen tudjuk bemutatni a múltat a jövendő nemzedékeknek.
A bontást a párkányi székhelyű Memoriae Patrum Polgári Társulás irányította. Vezetője, Bréda Tivadar szerint félreértésről van szó.
– közölte Bréda, majd részletesen ismertette az előzményeket.
Elmondása szerint 2023 őszén és 2024 elején több panasz érkezett az emlékmű állapotára, amelyet a társulás dokumentált. Fotókon is rögzítették a repedezett köveket, az elmozdult virágtartókat, a rossz állapotban lévő talapzatot és a régi koszorúk maradványait. 2024 decemberében egy kőfaragó szakemberrel közösen készíttettek szakvéleményt, amely szerint az emlékmű anyaga menthetetlenül rongálódott. A Hadtörténeti Intézetet is tájékoztatták, és javaslat született egy új emlékmű felállítására.
Orosz Örs, az évek óta értékmentést végző Sine Metu Egyesület elnöke szintén hangsúlyozta az összefogás fontosságát. Szerinte a szerencsétlen helyzet legalább ráirányította a figyelmet az emlékmű egyedi jelentőségére.
– közölte Orosz.
A rimaszombati Bástya Egyesület három évtizeden át gondozta az emlékművet. Elnöke, Vörös Attila felidézte, hogy személyes kapcsolatban álltak Nagy Kálmánnal.
– Szívügye volt ez a hely, sokszor járt itt még idős korában is. Most azon dolgozunk, hogy olyan megoldás szülessen, amely a helyi közösség számára is elfogadható – jelentette ki.
A párkányi székhelyű Memoriae Patrum Polgári Társulás 2025 tavaszán a Hadtörténeti Intézettel és a besztercebányai magyar konzulátussal közösen helyszíni szemlét tartott, majd a rimaszombati városházával is egyeztetett. Júniusban kijelölték az új helyszínt: a köztemető hősi parcelláját, ahol azóta elkészült az alap. Bréda szerint az új emlékmű felcsiszolt gránitból készül, amely tartósabb és időállóbb, mint a régi kő. Az obeliszkre közvetlenül rávésik a hősi halottak nevét, így nem lesz szükség külön márványtáblára, amelyet a bontás során nem lehetett épségben megmenteni. Ugyanakkor az eredeti kard és a virágtartók visszakerülnek.
Bréda Tivadar hangsúlyozta, elkötelezetten dolgoznak a magyar katonai emlékek megőrzésén Felvidék-szerte. Rimaszombatban is ez a gondolat vezérelte őket.
– Tudjuk, hogy sokakat felháborított a bontás, de a szándék jó volt. Az új emlékmű Nagy Kálmán nevét és a huszárok emlékét méltó módon őrzi majd – szögezte le.
Bréda Tivadar szerint a félreértések egyik oka a hiányos tájékoztatás volt. Úgy véli, az elmúlt félévben minden érintettnek lett volna lehetősége jobban koordinálni a folyamatot.
– Nem csak mi követtünk el hibát. A kommunikáció hiánya minden oldalon hozzájárult a kialakult helyzethez. Ezért elnézést kérek a rimaszombati magyar közösségtől, de bocsánatkéréssel tartoznak más szereplők is – véli a Memoriae Patrum elnöke, rámutatva arra, hogy korábban is rendelkezésre álltak pályázati források a felújításra, amelyekkel a helyi civil szervezetek nem éltek.
– Most, amikor újraépítünk, bízom benne, hogy a rimaszombati szervezetekkel közösen találjuk meg a megoldást – zárta.
A bontás körülményei ugyan vitát váltottak ki, de abban minden fél egyetért, hogy a huszáremlékművet meg kell őrizni.
A Memoriae Patrum a köztemetőben emelne új emlékművet, míg a helyi szervezetek, élükön a Bástya Egyesülettel, valamint a Sine Metu Egyesület támogatásával az eredeti, szabatkai helyszínen, vagy annak közelében a megmaradt darabokból, az eredeti tervrajzok alapján is szeretnék újjáépíteni az emlékművet. Mindkét törekvést egyeztetik Ohrné Bedő Csillával, Nagy Kálmán unokájával.
A huszáremlékmű közelmúltbeli története jól mutatja, mennyire érzékeny kérdés a közösségi emlékezet. Orosz Örs szerint a helyzet felrázta a rimaszombati magyar közösséget, amely sokszor jobban képes bizonyítani összefogását, mint Felvidék más tájainak magyarsága. Bréda Tivadar is abban bízik, hogy a mostani helyzet hosszú távon a helyi együttműködést erősíti. Mint mondta, ha az eredeti helyszínen is sikerül újraállítani az obeliszket, az a közösség kívánsága szerint történhet. De a köztemetőben épülő új emlékmű is ugyanazt a célt szolgálja: mégpedig a hősi halottak emlékének méltó megőrzését.
Megjelent a Magyar7 2025/34.számában.
