Újabb freskótorzót találtak a zselízi Szent Jakab plébániatemplomban
A kalandos életű Becsei Vesszős György Margit nevű lánya a 14. században – olasz mester(eke)t megbízva – készíttette el a zselízi Szent Jakab-plébániatemplom festményeit, feltételezhetően tizennégy darabot.
A középkori freskók a reformáció időszakáig teljes pompájukban díszelegtek az imahely falain, jelenleg viszont csupán ötöt csodálhatunk meg. Hogy a feltárt faliképek az utókor számára is megmaradjanak, az elmúlt években szinte folyamatosan zajlottak a restaurálási munkálatok.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának köszönhetően, Peter Koreň vezetésével, mintegy 2,5 millió forintból restaurálhatták még 2017-ben a Becsei Vesszős György megítéltetését ábrázoló freskót.
2018-ban már 3,5 millió forinttal gazdálkodva láthattak neki a 251x217 cm-es kétrészes falikép restaurálásának. A Veronika kendőjét és Jézus sírba helyezését ábrázoló freskók a Becsei Vesszős György végítéletét bemutató falikép mellett helyezkednek el a nyolcszög alakú szentély délkeleti falán.
A 2018. novemberi munkálatok során újabb meglepetés érte a kutatókat: előbb egy román kori kis oltárfülkét fedeztek fel a templom déli falán, majd az annak hátulján levő mészréteg eltávolítása után egy újabb festett alakra bukkantak; a koronából, a kardból és a kerékből ítélve vélhetően Alexandriai Szent Katalint ábrázolja. Ennek a faliképnek a helyreállítása is lezajlott.
A szakemberek már nem tartották valószínűnek, hogy újabb faliképek, freskótöredékek kerülhetnek elő a vakolat alól; most mégis meglepetés érte őket.
– adta hírül közösségi oldalán a helytörténettel is foglalkozó helyi önkormányzati képviselő, Csonka Ákos.
Nagy volt az öröm, amikor rögtön a munkálatok megkezdésének első napján előbukkant a vakolat mögül a megsemmisültnek hitt Köpenyes Mária oldalrészlet-torzója.
– fogalmazta meg Csonka Ákos, majd hozzátette:
A legújabb feltárások folyamán a Köpenyes Mária-féle faliképen kívül a Breunner család nemesi címere is előkerült, amely minden bizonnyal az 1800-as években került a falra.
