Új tanév – új kihívások
Megkezdődött a visszaszámlálás: szeptember elsején becsengetnek az alap- és középiskolákban. A közelgő tanév kapcsán a csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola és Óvoda, az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda, valamint a komáromi Selye János Gimnázium igazgatóját kérdeztük.
Várady Kornélia, a csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola és Óvoda igazgatója azzal a jó hírrel kezdte, hogy a tanulólétszám tekintetében most jól állnak, hiszen az új tanévet 158 gyermekkel kezdik, köztük az elballagott végzősöknél több, azaz 22 elsőssel. Majd rátért a legnagyobb rájuk váró kihívásra.
Várady Kornélia igazgató szerint ez lesz a rájuk váró legnagyobb kihívás, s mint mondta, azért csatlakoztak az elsők között, mert a tanítás során sok problémával szembesültek, s remélték, hogy azokra gyógyír lehet a reform.
A Kóczán Mór Alapiskola és Óvoda igazgatója bátorítja a többi iskolát, ne halogassák a csatlakozást a reformhoz.
– Azt tapasztalom, hogy a kollégák egyre bátrabbak. A minisztériumban a 2. körben 150, a 3. körben pedig 300 körüli iskola részvételére számítottak, s mindkét alkalommal háromszor annyi iskola jelentkezett. Talán azért is, mert a kísérleti években minden csatlakozó nagy segítséget kap az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézettől (NIVAM), a Regionális Pedagógustámogató Központoktól (RCPÚ) és az oktatási tárcától is. Nem biztos, hogy 2026 őszétől, amikor már mindenki számára kötelezővé válik a reformhoz való csatlakozás, lesz elég kapacitás a módszertani segítségre.
Az igazgatónő a reformmal kapcsolatos tapasztalatain kívül arról is beszámolt, hogy a következő hónapokban az intézményükhöz tartozó óvoda épületét két új teremmel bővítik, mivel nagy érdeklődés mutatkozik az óvodai férőhelyek iránt.
– Sajnos nemrég 16 gyermeket nem tudtunk felvenni helyhiány miatt. A bővítés után 3 óvodai osztályt tervezünk. Örülünk annak, hogy a falu sikeresen pályázott a minisztériumnál erre a célra, és az sem baj, hogy 2026 januárjától az óvodák is az oktatási tárcához tartoznak majd. Az építkezés idején is zökkenőmentesen működhet a jelenleg 2 osztályos óvodánk, amelyet 41 kicsi látogat, túlnyomó többségük helyi család sarja. Bízunk abban, hogy ők jelentik az iskolánk diákutánpótlását. Csallóközaranyos egy fejlődő falu, ahol megfizethető áron vannak eladó házak, s ide máshonnan is szívesen költöznek be a kisgyermekes családok – mondta zárásképpen Várady Kornélia.
Deme Lászlót, az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda igazgatóját legjobban a városban május óta nem csillapodó sárgaságjárvány aggasztja.
Az iskolához tartozó óvoda július végéig működött, majd az alapos takarítás után szeptembertől ismét fogadja a gyerekeket. A négy iskolai pavilon közül a Sport utcai „C”-ben a város költségvetéséből kifestették a tantermeket és a folyosókat, valamint megjavíttatták a tetőzetet.
A tanügyi reformhoz való csatlakozás egyelőre nem időszerű Ógyallán; kivárnak, mondta Deme László.
– Több helyről érdeklődünk a reform menetéről, tavasszal pedig a NIVAM és az RCPÚ ezzel kapcsolatos iskolaigazgatói továbbképzésein is részt vettem Komáromban. Ott megbeszéltük, hogy miként kell elindulni a reform útján. Időközben a pozitív és negatív tapasztalatokból is sokat tanulhatunk. 2026 őszéig, amikor már minden iskola számára kötelező lesz a csatlakozás, a kollégáimmal kidolgozzuk a saját prioritásainkat. Egyrészt az államnyelv hatékonyabb oktatására, másrészt a saját néphagyományaink és kulturális értékeink továbbéltetésére akarjuk helyezni a hangsúlyt, készülünk tehát a reformra – mondta az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda igazgatója, Deme László.
A közelgő tanévben a középiskolák is többféle kihívással szembesülnek, amelyekről Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója tájékoztatta olvasóinkat.
– Talán a legfontosabb az, hogy folyamatban van a hazai középiskola-hálózat észszerűsítése. Minden megyei közgyűlés az előző tanévben meghozta a vonatkozó döntését.
A kurrikuláris reform a középiskolákat még nem érinti, de pár év múlva azokba is begyűrűzik.
– Azzal kapcsolatban az oktatási miniszter már közölte, hat év múlva kötelező lesz matematikából érettségizni. Elsőként tehát azoknak, akik most lesznek nyolcadikosok. A következő egy-két évben erre is fel kell készülnünk, át kell dolgozni a matematikával kapcsolatos tanterveket. Lesznek olyan felsőoktatási intézmények, amelyek majd az emelt szintű matematika érettségit követelik meg. Az előző tanévben például a hazai diákoknak csak a 12 százaléka tett érettségi vizsgát matematikából – jegyezte meg a gimnázium igazgatója.
Andruskó Imre arról is szólt, hogy az oktatási tárca a racionalizálás kapcsán módosítani akarja a közoktatási és az iskolai irányítással összefüggő törvényeket. Ez utóbbinak egyik érdekessége, hogy a jövőben nemcsak tanár végzettségűek pályázhatnának az iskolaigazgatói posztra, hanem a piac világából érkező menedzserek is, akik a sok száz diákkal működő, új iskolaközpontok élén talán eredményesebbek lehetnek.
– A középiskolák mintegy 70 százaléka a megyék, a kisebb csoportot képező bilingvális gimnáziumok pedig a tanügyi hivatalok fennhatósága alá tartoznak. A nem állami középiskolákat vagy az egyház, vagy a magánszféra igazgatja. Az államiakban az igazgatók dönthetnek a saját éves költségvetésük beosztásáról is, amit a megyei közgyűlések szavaznak meg számukra. Az iskolák fejkvóta alapján történő finanszírozása adott, ám a megyéknél kevés a pénz.
– zárta beszélgetésünket Andruskó Imre igazgató.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2025/34. számában.
