Új szemlélet a kórházban
Minden születés egyszeri és megismételhetetlen. Egy addig rejtve növekvő élet egyszer csak megérkezik a világba. A szülőszobában nem csupán egy gyermek születik meg, hanem anya és apa is, a család története új fejezettel folytatódik. Néhány pillanatra minden figyelem arra az apró emberre irányul, aki először vesz levegőt. Ezt az érkezést kíséri tizenhét éve Kutak Lívia az érsekújvári kórház szülésznőjeként. Számára a szülésznői munka találkozás az élet egyik legnagyobb csodájával – és felelősség azért, hogy az édesanyának ez az egyszeri alkalom szép és megható legyen.
Kutak Lívia számára a szülészet világa már gyermekkorában is ismerős volt. Édesanyja szintén szülésznőként dolgozik, Lívia pedig már kislányként is szívesen hallgatta a történeteit, sőt olykor a munkahelyén is meglátogatta édesanyját.
– Mindig érdekelt, hogyan születnek a babák. Édesanyám példája indított el ezen az úton, és neki köszönhetem, hogy ezt a hivatást választottam – mesélte.
Az egészségügyi középiskola elvégzése után Győrben tanult tovább szülésznőnek. Diplomája megszerzése után az érsekújvári kórházban kezdett dolgozni, és immár tizenhét éve ugyanazon az osztályon kíséri a nőket gyermekük világra jöttének útján. Ma már szülésznőhallgatókat is mentorál, így továbbadhatja mindazt, amit egykor ő kapott édes-anyjától, tanáraitól és tapasztaltabb kolléganőitől.
Arra a kérdésre, mi az, amit a gyakorlatban tanult meg, és amit egyetlen tankönyvből sem lehet igazán elsajátítani, Lívia gondolkodás nélkül válaszolt: a türelmet.
– A szülészet türelemjáték. Nem lehet siettetni a folyamatot. Minden szülés más: van, akinél gyorsabban halad, másnál több időre van szükség.
Elmondása szerint a szülésznő munkája nem csupán látványos, cselekvéssel teli pillanatokból áll. Sokszor éppen a várakozás és a nyugodt jelenlét jelenti a legtöbbet a szülő nő számára. Lívia szerint ezt kívülről nem mindig könnyű megérteni, a testnek idő kell ahhoz, hogy fokozatosan felkészüljön a szülésre. A túl korai vagy szükségtelen beavatkozás nem mindig segíti a folyamatot, ezért a szülésznő egyik legfontosabb feladata annak felismerése, mikor kell támogatni, és mikor kell egyszerűen időt hagyni az anyának.
Tizenhét év tapasztalata egyre inkább megerősítette Líviában, hogy a szülés nem pusztán testi folyamat. A nő gondolatai, korábbi élményei, félelmei és elvárásai is hatással lehetnek arra, hogyan éli meg a vajúdást, a szülést.
– osztotta meg tapasztalatait, majd azt is hozzátette, hogy az elméleti tudás nem mindig elég, mert attól, hogy valaki rengeteget olvasott a szülésről, még nem biztos, hogy egy váratlan helyzetben tudja kezelni a félelmét.
– Azt kerestem, hogyan tudnék jobban hatni az anyák gondolataira, és miként segíthetnék nekik kilépni abból az állapotból, amikor már csak a félelemre és a fájdalomra tudnak figyelni. Így találkoztam a hipnoszülés módszerével, és elvégeztem az oktatói képzést.
A hipnoszülés elnevezés könnyen félreérthető: nem tudatvesztést vagy külső irányítást jelent, hanem olyan tudatosan elsajátítható technikák összességét, amelyek segíthetnek nyugodtabban és pozitívabban megélni a szülést. Lívia a légzéstechnikákat, a relaxációs és vizualizációs gyakorlatokat, a pozitív megerősítéseket, valamint a félelmek feloldását mindennapi szülésznői munkájában is alkalmazza. Segít megtalálni a légzés megfelelő ritmusát, ellazítani a feszült izmokat, a vajúdást támogató testhelyzeteket javasol, és megerősítő mondatokkal segíti az édesanyát abban, hogy figyelmét a félelem helyett saját testére és a szülés folyamatára irányítsa.
– meséli a szülésznő.
Lívia azért is tart felkészítő tanfolyamokat, mert szerinte sokkal szerencsésebb, ha a technikákat nem a vajúdás közben kell először kipróbálni. Komfortzónán kívüli állapotban nehéz új készségeket elsajátítani, ezért fontos, hogy a légzés, a relaxáció és a figyelem irányításának technikái már korábban ismerőssé váljanak. A résztvevők a felkészítőn foglalkoznak a félelmek átkeretezésével és a saját testük működésébe vetett bizalmuk erősítésével. A kismamajóga és a fitlabdás gyakorlatok a testi felkészülést támogatják, emellett szó esik a gyermekágyas időszakról, a regenerációról és a szoptatásra való készülésről is.
Lívia a felkészítő tanfolyamokon a partnereket is bevonja, hogy az apák ne csupán szemlélői, hanem valódi támaszai legyenek a szülés folyamatának. Megtanulják, hogyan segítsék társukat a légzés ritmusának megtartásában és a testhelyzetek változtatásában, miközben nyugalmukkal és jelenlétükkel biztonságot adnak a vajúdás kiszámíthatatlanabb pillanataiban is. Az aktív részvétel nemcsak az édesanya önbizalmát erősítheti, hanem ahhoz is hozzájárulhat, hogy gyermekük érkezése közös, meghitt és pozitív élménnyé váljon.
A felkészítés viszont nem csak a természetes szülésre készülőknek szól. Lívia külön figyelmet fordít azokra az édesanyákra is, akik tervezett császármetszés előtt állnak, vagy szeretnének lelkileg felkészülni arra az eshetőségre, hogy a műtét a vajúdás során válik szükségessé.
– A felkészülés lényege, hogy a nő értse, mi fog történni vele, és gyermeke születését császármetszés esetén se kudarcként vagy tőle független eseményként élje meg.
Lívia saját gyermeke születése óta még érzékenyebben fordul az édesanyák felé. Mint mondja, ma már nemcsak szakemberként, hanem anyaként is mélyebben átérzi örömüket és fájdalmukat.
– Amikor egy anya sír, néha én is vele sírok. Az örömükben pedig sokszorosan osztozom. Ilyenkor egy kicsit én is részese leszek annak, ami velük történik.
Egy új szemlélet meghonosítása egy nagy intézményben hosszabb folyamat, Lívia azonban hisz az apró, egymásra épülő lépések erejében. A korszerű orvosi háttér és a szakmai felkészültség nélkülözhetetlen, de a megértő figyelem és a megfelelő pillanatban elhangzó megerősítő mondatok is meghatározzák, milyen emlékként marad meg egy nőben gyermeke világra jötte.
– Hiszem, hogy minden édesanya képes bizalommal és nyugalommal szülni. Az a célom, hogy bízzanak önmagukban és a testük erejében. Én pedig segítek nekik olyan technikákat elsajátítani, amelyekkel könnyebben átvészelhetik a vajúdás és a szülés fájásait, hogy a szülés ne félelmetes, hanem pozitív és felemelő élmény legyen.
Megjelent a MAGYAR7 30. számában.
