Új lendületet kapott a költőtriász tervének megvalósítása
Hosszú évek után újra esély kínálkozik Arany János szobrának felállítására a rimaszombati Tompa téren, ahol ezáltal az egész Kárpát-medencében egyedülálló módon teljessé válhatna a 19. század nagy költői hármasának tartott korszakalkotó lírikusok emlékműveinek együttállása.
Rimaszombatban már több évvel ezelőtt napirenden volt az ötlet, hogy Arany János is szobrot kapjon a város egyik legimpozánsabb terén, Tompa Mihály és Petőfi Sándor mellett. A költőtriász harmadik tagjának emléket állító kezdeményezés azonban politikai és társadalmi viták kereszttüzébe került, így évekre parkolópályára került. Most azonban úgy tűnik, ismét van politikai akarat a megvalósításra – több felvidéki és magyarországi politikus is az ügy mellé állt, Pál Attila, a Magyar Szövetség országos elnökségi tagjának kezdeményezésére pedig Jozef Šimko rimaszombati polgármester írásba adta, hogy nincs ellenére a szoborállítás és ha azt a műemlékvédelmi hivatal is jóváhagyja, akkor hamarosan valósággá válhat az elképzelés.
Egy tér, három költő
Tompa Mihály szobrát 1902-ben avatták fel, majd a második világháborút követően eltávolították, s csak 1996-ban helyezték vissza – nem eredeti helyére, hanem a tér egyik szegletébe. Petőfi szobra 2004-ben csatlakozott hozzá, a tér másik oldalán, Győrfi Lajos szobrász munkája nyomán.
A két szobor azonban kompozíciós szempontból kiegyensúlyozatlanná tette a teret. Ez indította el azt az elképzelést, hogy egy harmadik alkotás, Arany János szobra hozhatna harmóniát – és egyben emléket állíthatna annak a három költőnek, akik a 19. századi magyar irodalom népnemzeti irányzatának meghatározó alakjai voltak.
Egyszer már megszavazták
A szobor ötlete 2017-ben került először a rimaszombati képviselő-testület elé. Akkor Bán Zoltán olvasta fel B. Kovács István előterjesztését, amit a testület meg is szavazott. A szoborállítás ügyében még abban az évben megkezdődtek a műemléki engedélyeztetési folyamatok, ám ezek elakadtak. A losonci műemlékfelügyelőség képviselője ráadásul azt az álláspontot képviselte, hogy a Tompa téren kizárólag Tompa Mihály szobra állhat, sőt, Petőfi Sándor szobrát is el kellene onnan távolítani.
Az Arany-szobor terve hosszú időre parkolópályára került, mígnem 2025 tavaszán, a március 15-i városi megemlékezésen elmondott beszédében B. Kovács István gömörológus ismét nyilvánosan szóvá tette a kérdést: „Hiába várja Petőfi Sándor és Tompa Mihály – és velük mi is –, hogy barátjuk, Arany János, szoboralakban melléjük kerüljön. A szakmai köntösbe bujtatott magyarellenesség nem engedi. Ezzel kapcsolatban nem hallgathatok arról sem, hogy akiknek módjuk lett volna / lenne az ügy érdekében tenni... azok inkább hallgatnak” – mondta akkori beszédében, amelynek úgy tűnik, hogy lett foganatja. Ezt követően ugyanis politikai és civil támogatás is érkezett az ügyhöz.
Támogatást kapott az ügy
Pál Attila, a Magyar Szövetség politikusa személyesen kereste fel a rimaszombati polgármestert, aki aláírta az Arany-szoborra vonatkozó támogatási kérelmet. A nyomtatványt ezután Tóth Zoltánnal közösen továbbították Pánczél Károlynak, a Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnökének, valamint Tóth Lászlónak, a Nemzetpolitikai Államtitkárság felvidéki ügyekért felelős főosztályvezetőjének is, akik szintén pozitívan álltak az ügyhöz.
Tóth Zoltán szerint a gömöri magyarság büszkesége lehetne ez a szobor és az egész Tompa tér, míg Pál Attila úgy fogalmazott: „Petőfi Sándor, Tompa Mihály és Arany János nemcsak a korszak legjobb költői voltak, hanem a magyar irodalom történetének legkiválóbb alkotói, akikre méltán büszkék lehetünk.”
