Új köntösben jelent meg a Gömör-Kishonti Múzeum évkönyve
Tizenkilencedik évfolyamához érkezett a Gömör-Kishonti Múzeum évkönyve, amelyet még az előző igazgatónő, Olga Bodorová indított el az útjára. Az intézménynek Kerényi Éva személyében új igazgatónője van, az évkönyv is új köntöst kapott, ami viszont a régi, a nívós tanulmányok, amelyek az idén is feltérképezik a Gömör-Kishontban elért tudományos eredményeket.
Pár éve a Nógrád Történelmének Baráti Köre is csatlakozott a Gömör-Kishonti Múzeum egykori nemes kezdeményezéséhez, de a két terjedelmes kötet is kevés már, hogy az egyre gyarapodó helytörténeti anyagoknak helyet adjon. Utóbbiak sok magánszeméllyel együtt (akiknek a nevét szintén feltüntetik) anyagilag is támogatták a Gömör-Kishonti Múzeum évkönyve 19. évfolyamának a megjelenését.
Komoly újdonság az is, hogy ezúttal már nemcsak a tartalomjegyzék jelent meg magyarul és angolul, hanem a cikkek tartalmi összefoglalója is, ami komoly előrelépésnek számít.
Mintegy 260 oldalon 19 tanulmányt tartalmaz az évkönyv, amely elsődlegesen a múzeum munkatársainak szakmai munkáját mutatja be (mind az egykori, mind az új igazgatónő 2-2 anyaggal szerepel a kötetben, ahogy Alexander Botoš régész is), de anyagokkal képviselteti magát a rozsnyói Bányászati Múzeum is, amellyel hosszú évtizedek óta nagyon szorosan együttműködik a rimaszombati intézmény.
De nézzük dióhéjban, mit is kínál a 2023-as évfolyam:
Három tanulmány vezet minket vissza a gömör-kishonti régmúltba, amelyből kettőt a múzeum régésze, Alexander Botoš követett el. Tőle kapunk részletes beszámolót a zsípi református templomban megvalósult régészeti kutatásról, ahogy a Méhiben kiépült régészeti tanösvényről is. Ez utóbbi a Kárpát-medence egyik legjelentősebb őskori régészeti lelőhelyét mutatja be az érdeklődőknek.
Vladimír Mitáš, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa az i. e. 12-8. századból származó Kiéte környékbeli régészeti leletekről ad számot.
Két írással szerepel a kötetben a múzeum idén kinevezett igazgatónője, Kerényi Éva, aki előbb a tavasszal elkészült virtuális tárlatot mutatja be, amely az első állandó kiállítást eleveníti fel, de hosszabb tanulmányt is olvashatunk tőle a turizmus gömöri kezdeteiről annak apropóján, hogy 150 éve alakult meg a Magyarországi Kárpát-egyesület, amelynek első regionális elnöke Horváth Zoltán lett.
Két tanulmány foglalkozik a kötetben az egykor híres gömöri vasgyártással, Peter Cengel a gömöri „vasmedvéknek” állít emléket, míg Lőrincz Árpád az egykori gombaszögi vasgyárat mutatja be.
Több anyag foglalkozik a gömöri zsidóság történetével és a holokauszttal. A múzeum egykori igazgatónője, Oľga Bodorová nyugdíjas éveit a gömöri zsidók történetének szenteli, amelynek legújabb eredményeit az évkönyv segítségével osztja meg az érdeklődőknek.
Első tanulmánya a jánosi zsidó közösség tragikus sorsát eleveníti fel, másik tanulmánya pedig a holokauszt rimaszombati áldozatainak névsorát közli. 560 rimaszombati zsidó sosem tért haza a haláltáborokból.
Ehhez kapcsolódik Ivan Nociar anyaga is, aki egy Hlinka-gárdista, Michal Lumnitzer különös perét idézi meg. A rozsnyói zsinagóga szomorú sorsát idézi fel Sylvia Holečková, míg Eva Sýkorová Čomborová tanulmánya a Dickmann és Kohn családokat mutatja be, akik annak idején a régió legjelentősebb és legbefolyásosabb zsidó családjai közé tartoztak. Dušan Hutka Anna Knapčoková egészségügyi nővér kalandos életét eleveníti fel, aki két világháborúban is részt vett önkéntes ápolónőként, Milan Pupala pedig az egykor hírneves újantalvölgyi (Utekáč) üveggyár egészségügyi ellátásába nyújt betekintést-. De olvashatunk az évkönyvben a Petőfi-évforduló múzeumbéli eseményeiről (Kerepesi Igor), az első Csehszlovák Köztársaság erdészeti törekvéseiről (Viliam Stockmann), a kis őrgébics elterjedéséről a vály völgyében (Gálffy Mónika), ahogy a felszínborítás változásairól Rimaráhón és Polámon. S természetesen nem maradhattak ki a falfestmények sem (Ľudmila Pulišová), hiszen a múzeum a 2023-as évet Petőfi mellett a középkori freskóknak szentelte.
A kötet beszerezhető a múzeum elérhetőségein (Rimaszombat, Tompa tér 14/5, www.gmmuzeum.sk).
