Új értékes tárgyak a füleki Vármúzeumban
Tavaly a Füleki Vármúzeum a város történetéhez kapcsolódó több tárgy megvásárlására pályázatot adott be a szlovák Művészeti Alaphoz. Ennek köszönhetően az intézmény gyűjteményi állománya az egykori füleki zománcüzemben gyártott termékekkel, valamint a Koháry családból származó füleki várkapitányt ábrázoló 17. századi értékes olajfestménnyel bővült.
A Füleki Vármúzeum egyik legfontosabb tevékenysége a város és környékének régészeti, történelmi és néprajzi kutatása. Szakterülete a helyi és a regionális történelem, a legősibb időktől egészen az újkorig. Az intézmény egyben kezelője a füleki várnak, amelynek létezése során több tulajdonosa és várkapitánya volt. Az egyik legkiemelkedőbb, amely jelentős szerepet töltött be a törökök elleni harcban és a térség védelmezésében, a Koháry nemzetség volt.
– A Füleki Vármúzeum a Koháry családból származó füleki várkapitányt ábrázoló 17. századi értékes olajfestményhez jutott hozzá. A képen látható férfi, külleme alapján, I. Koháry István báróként azonosítható be, viszont a festmény alsó részén lévő feliratok az ő fiára, II. Koháry István grófra utalnak – mutatja az egyik újonnan vásárolt olajfestményt Titton Viktória, az intézmény igazgatója.
– A második világháború idején az üzem széles kínálatú katonai termelésre állt át, de éppen ebben az időszakban indult el a ma már ritkaságnak számító festett játékok gyártása is, amelyek rendkívül közkedveltek voltak. Több tízezer darabot szállítottak belőlük Európa-szerte – emelte ki az igazgató.
Mivel a termékek többsége ma már nem kapható, a pályázat célja a füleki gyárból származó egyedi termékek megvásárlása és azok múzeumi gyűjteménybe való besorolása volt. A múzeum tulajdonába kerültek kézzel festett és festékszóróval dekorált zománcozott edények, különböző használati tárgyak, de a hivatalos gyártási folyamaton kívül készült termékek is. A ritkaságok közé tartozik az üzem első gyártási éveiből, 1908–1910-ből származó, „Fülek” felirattal ellátott szecessziós tűzhely, festett fajáték – egy kakas és egy 35 M típusú gyakorlópuska –, amely a Füleki Iparművekben készült, valamint az üzemi újság nyomtatására használt egykori nyomdai fémtekercsek.
A Városi Honismereti Múzeum állandó tárlata három teremben mutatja be a város történetét a 17. század végi újratelepítésétől az 1960-as évekig, bemutatva a helyi nemesség és iparosság tárgyi emlékeit és a környék katolikus lakosságának kulturális örökségét.
– magyarázta Mesiarik Marián, a Füleki Vármúzeum munkatársa.
A helyi nemzetiségeket bemutató teremben palóc áttört faragású bútorok, magyar és szlovák népviselet, pásztorbotok, furulyák, fujarák, fokosok, különféle kerámiák és festett bútorok színesítik a tárlatot.
– A legérdekesebb darab, amit mindig „kiszúrnak” a látogatók, egy medve formájú dohánytartó. A mellette lévő kis vitrinben különböző ruhadíszek, ezüstözött mentegombok találhatók, az utolsó vitrinben pedig a helyi pásztorságot mutatjuk be különböző tárgyak segítségével – részletezte Titton Viktória hozzátéve, hogy az újonnan vásárolt gyűjteményi tárgyak az utolsó teremben kapnak helyet, amit az egykor világhírű Füleki Zománcgyár bemutatásának szentelt a Füleki Vármúzeum.
– A gyárnak különböző tulajdonosai voltak és különböző korszakokat élt meg: csehszlovák korszakot, magyar korszakot, megint csehszlovákot, és különböző logókat használtak a tárgyak, a gyártmányok megjelölésére. És ebben a teremben valójában minden korszakból találhatóak tárgyak, a kezdeti időktől, amikor még zománcedényeket készítettek, egészen a matricásokig – fűzte hozzá a vármúzeum igazgatója.
A füleki zománcgyár védjegyében lévő kakas a helyi termékeken keresztül vitte el a nógrádi kisváros hírét a világ minden pontjára, hiszen azokat négy világrészre exportálták, Európába, Ázsiába, Afrikába és Amerikába is.
Megjelent a Magyar7 2025/28. számában.
