Új címere van a 890 éves Kisgyarmat községnek
A Szikince Fesztivál részeként ünnepi szentmisére került sor az ősi Szent Márton-templomban. Az eseményen Kálazi Tímea polgármester idézte fel a község közel kilenc évszázados múltját és első írásos említésének emlékét. A szertartás kiemelkedő pillanata volt a falu bronzból készült címerének felszentelése, amelyet Bartusz Zsolt kéméndi szobrászművész öntött formába. Az alkotás immár a közösség hitének, kitartásának és összetartozásának szimbólumaként hirdeti Kisgyarmat értékeit.
A szentmisét Švejdík József helyi plébános és Fóthy Zoltán párkányi esperes celebrálták. Fóthy Zoltán atya prédikációjában kiemelte:
„E templom falai között óhatatlanul is eszünkbe jutnak az elődök, akik itt fohászkodtak vagy hálát adtak az Úristennek. Ők is megélték a történelem viharait, átvészelték a gazdasági nehézségeket, és ma már a falvak elnéptelenedésének is tanúi vagyunk. Amikor áthaladok ezeken a településeken, mindig imádkozom: adjon az Isten szebb jövőt ezeknek a falvaknak. A falusi ember mindig egyszerűbben élt, mint a városi, de éppen ebben az egyszerűségben rejlik a hitelesség és az emberség. Kisgyarmat ma az összefogás jelképe lehet, annak a közösségnek a bizonyítéka, amely mer a jövőbe tekinteni.”
Kálazi Tímea ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Ma olyan jeles eseményre emlékezünk, amely egyszerre kapcsolja össze községünk múltját és jelenét. A múltat, amelyhez Kisgyarmat első írásos említésének 890. évfordulója köt bennünket, és a jelent, amelyben mi magunk, itt és most emlékezünk, hálát adunk és ünneplünk.” A polgármester felidézte a község történetét is: Kisgyarmat neve először 1135-ben bukkan fel a bozsóki prépostság alapítólevelében, Predium Garmoth néven, a prépostság birtokaként. Az évszázadok során több nemesi család kezén is megfordult a település, de az itt élők sorsa többnyire ugyanaz maradt: szorgalmas, egyszerű emberek éltek itt, nagyurak fennhatósága alatt. Ám minden történelmi viszontagság ellenére Kisgyarmatot mindig megtartotta az itt élők hite, munkája és összetartása.
A falu temploma a 13. században épült, 1377-ben szentelték fel Szent Márton püspök tiszteletére.
„Nem véletlen, hogy községünk címerében is az ő alakja jelenik meg” – mondta a polgármester. – „Szent Márton a hitet, a kereszténységet és a vallásosság erejét szimbolizálja. E jeles napra Bartusz Zsolt szobrászművész készítette el községünk címerének bronzba öntött változatát, amelyet ma a legméltóbb helyen áldunk meg, hogy aztán végleges helyére, a községi hivatal falára kerüljön. Márton püspök példája ma is figyelmeztet bennünket - a szegénység és a gazdagság nem mindig a birtokolt javakban mérhető, hanem a lélekben lakozik. Ezért kaptuk őt védőszentünknek, hogy tanítson bennünket szeretetre, alázatra és egymás tiszteletére.”
A szentmisén közreműködött a párkányi Szivárvány énekkar Hanza Rolanda vezényletével, felemelő hangulatot adva a rendezvénynek. Az ünneplés ezt követően a sportpályán folytatódott, ahol már oldottabb légkör várta a résztvevőket: betyárbemutató, gulyásfőző verseny, énekes fellépések - Gyurász Ildikó, Zsákovics László, Ružička Janette, valamint az Őszirózsa Nyugdíjasklub és a Kéméndi Gyöngyösbokréta műsora színesítette a programot. A napot emlékfoci, majd a BÁM!, az Exkluzív zenekarok koncertjei zárták.
A rendezvény része volt egy képkiállítás is, melyet a Nyugdíjas klub tagjai készítettek elő. Remek történeteket tudtak mondani a kiállított alkotásokról.
