2021. szeptember 29., 16:14

Üdv, Széchenyi!

A legnagyobb magyar születésének 230. évfordulója kapcsán Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész új alkotásával bővült a napokban a magyarság nagyjainak emléket állító szoborpark Királyhelmecen.

Üdv, Széchenyi!
Galéria
+12 kép a galériában
a Bodrogközért is sokat tett a reformkor két neves nagyja
Fotó: Molnár Gabriella

A Lórántffy Zsuzsanna a Bodrogköz Fejlesztéséért Társulás szervezésében  Kossuth Lajos és Széchenyi István  közös dombormű-együttesét avatták fel a Bodrogközi Magyar Közösségi Ház udvarán. E két nagy államférfi hatása a térségre pályájuk egyes szakaszaiban olyan nagy, hogy mindenképp érdemes a méltó megemlékezésre a Felső-Bodrogközben is egy emlékhely létesítésével, ahol fejet hajthatunk és tiszteleghetünk életművük előtt.

Üdv, Széchenyi!
Dégner Lilla, a rendezvény háziasszonyaként ismerteti a két reformernek a térséghez fűződő kapcsolatát
Fotó:  Molnár Gabriella

A rendezvény háziasszonyaként, Dégner Lilla, a Kassai Thália Színház művésznője ismertette a legnagyobb magyar és kortársa munkásságát. Közismert, hogy Széchenyi István és Kossuth Lajos a magyarországi polgári átalakulást előkészítő 19. századi magyar nemesi-liberális politikai párt két, egymással több kérdésben is élesen szemben álló vezető személyisége.

A két politikus pályafutása alatt több ízben is személyes kapcsolatba került Zemplén vármegyén belül a Bodrogközzel.

A Kossuthok több ága élt a 18.század folyamán Zemplén vármegyében. Kossuth Lajos boldog gyermekkorát Sátoraljaújhelyen töltötte. 3 eperjesi evangélikus kollégiumi év után visszatért Zemplénbe, a sárospataki református kollégiumba, ahol 1 évet töltött el jogi pályára készülő diákként. Ezután az eperjesi és pesti jogász évek következtek. 1823-ban átvett ügyvédi diplomáját követően 1 év pesti gyakorlat után hazatért Zemplénbe, ahol ügyvédként működött. 1826-tól bekapcsolódott a közéletbe is.

Kossuth számos dolgot tett a Bodrogközért – megpróbálta csökkenteni az adózó népesség teherbíró képességét.

Munkája során megismerkedett a parasztság nyomorúságos életkörülményeivel és ekkor szerzett tapasztalatai elkötelezettebbé tették a reformkor iránt. Bírálta a fennálló politikai rendszert és határozottan kiállt a sajtószabadság mellett. 1831 elején a keleti irányból terjedő kolerajárvány idején az alispánnak írt jelentésében megírta,hogy elhagyta a várost és hogy a járvány miatt nem tudnak aratni az emberek, az ipar és a kereskedelem visszaesett, nő a polgárok nélkülözése és a lázadás veszélye, ezért segítséget kért az alispántól és a megyei tisztikartól. Ekkortájt érkezett el Kossuth zempléni politikai karrierje csúcsához de egyben az ellene megfogalmazott, koholt sikkasztási vádakhoz is.

Az első, magát sokáig makacsul tartó vád Kossuth terebesi ügyvédi megbízatásával kapcsolatos. A korban szárnyra kapó pletykák szerint Kossuth nagy könnyedséggel kezelte özv. Szapáryné pénzét és egy alkalommal abból nagyobb összeget elkártyázott. A grófnő bíróság elé vitte az ügyet és bár Kossuth az összeget visszafizette, mégis megválva állásától, a megyéből távoznia kellett.

Szülőföldjétől elbúcsúzva 1832 decemberében a boldogulás reményében elindult a 19. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb államférfivá válásának útján. Élete során már csak egyszer, 1833-34 fordulóján tért vissza szülőföldjére és ezt követően már nem volt kapcsolata Zemplénnel.

Gróf Széchenyi István élete két távoli szakaszában járt Zemplénben, 1823-ban huszárkapitányként alakulatával keresztülvonult a vidéken. A második már politikai pályafutásához kötődik.

A reformkorban kezdődött el az egyik legjelentősebb magyarországi tájalakító tevékenység, a folyószabályozás és belvízrendezés, ami akkoriban egész Európában páratlan méretű vállalkozás volt. Az előzőleg több, mint egy századon át megrekedt embert próbáló Tisza-szabályozási feladatokat a lángeszű és vasakaratú  Széchenyi, mint a helytartó-tanács közlekedési bizottságának elnöke 1845-ben vette kézbe és szervezte meg. Az 1844-45-ös tiszai árvízhullámot követően Széchenyi 1846 nyarán másodízben utazta be a Tisza völgyét, az egyes helyi vízmunkálati egyletek, társulatok megalakítása céljából.  

 A Tisza-szabályozási munkálatok beindításának halaszthatatlansága kapcsán  1846. júniusában a Leleszen megtartott ülésen, gróf Mailáth Antal, akkori főkalncellár közbenjárásával gróf Széchenyi István megalakította a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulatot, melynek feladata a 171 ezer katasztrális hold kiterjedésű Bodrogköz ármentesítése volt.

Üdv, Széchenyi!
Dr. Lőrinczi Zoltán, EMMI államtitkár ünnepi beszéde
Fotó:  Molnár Gabriella

Dr. Lőrinczi Zoltán a Magyarország  Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkáraként Kásler Miklós miniszter úr üzenetét tolmácsolta ünnepi beszédében. Mint mondta, voltak idők, amikor az emberi méltóságot és szabadságot semmibe vették. Különböző eszmék, ideológiák képviselői sokszor csupán azért tűzik zászlajukra ezeket az eszméket, hogy növelhessék a jó hangzásukkal, üres ígéreteikkel megtéveszthető, mögéjük álló táborok hangját. Gróf Széchenyi és Kossuth Lajos nem tartozott azok közé, akik hamis ígéretekkel próbálták a gyanútlan embereket az emberi méltóság és szabadság zászlaja alá állítani. Olyan nemes dolgot alkottak és vittek véghez, amelyre 180 év távlatából is büszkék lehetünk.

A sokszor egymásnak feszülő és üzengető lángelme két karizmatikus egyéniség, két eltérően gondolkodó reformer, forradalmár. Személyiségjegyeikben több volt az eltérő, mint a közös vonás. Egyikük a békés, lassú átmenetben hitt, másikuk a társadalmi összefogáson alapuló gyorsabb átalakulásban kereste a célhoz vezető utat. A cél mindkettejük számára ugyanaz volt – a polgári magyar nemzetállam megteremtése. Két egyformán erősen égő, de más szikrától lángra lobbanó tűz, két bölcs ember, akik a magyar nemzet szolgálatát mindennél előbbre tartva képesek voltak elásni a csatabárdot és össze tudtak fogni, mert össze akartak fogni a közös cél elérése érdekében.“

 - hangsúlyozta.

Történelmünk e két nagy alakja olyan ember, akik munkásságukkal a saját egyéni döntéseinkhez, mindennapi életünk helyes úton terelgetéséhez kiváló példaképeink lehetnek. Az államtitkár kiemelte, hogy a magyar állam az elmúlt 11 évben folytatott nemzetpolitikájával igyekezett minden rendelkezésére álló eszközt megragadni a nemzeti összetartozás, a nemzeti identitás erősítésére. Kiemelten fontosnak tartják a külhonban élő magyar családok szülőföldön való boldogulását és ennek támogatását.

Üdv, Széchenyi!
Csorba László történész
Fotó:  Horváth Károly

Az ünnepséget követően a rendezvényteremben Csorba László történészprofesszor előadásában kitért a két reformer 1841-1848 közti valós vitájára – amelynek a szaktörténészek általi feldolgozása csak a XX. század elején lett teljes. Taglalta a másik, a róluk és a vitájukról folytatott vitákat is, ami az őket követő időszakokban koronként, helyzetenként változott. Ugyanis ez utóbbi nem szakvita volt, hanem egy adott kor közgondolkozásába simult bele, aszerint, ahogy az a történelmünk drámai fordulatait – a múlt ismeretanyagát az adott kor jelenének problémáival képlékenyen ütköztetve – éppen értelmezte.

A tömény történelmi ismeretanyagot meghallgatva a közönség számára felüdülés volt az Üdv, Széchenyi! címmel Sudár Annamária előadóművész, Rubold Ödön színművész és Török Máté (a Misztrál tagja) verséneklő közös műsora.

A rendezvény a Magyar Kormány, a Betlen Gábor Alap és a Barankovics Alapítvány támogatásának köszönhetően valósulhatott meg.

Üdv, Széchenyi!
Galéria
+12 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.