A konferencia megnyitóján Tirpák László, Hidvégardó polgármestere úgy fogalmazott, az idő kerekét nem tudjuk visszaforgatni, a békediktátumot nem lehet meg nem történté tenni, a hatásait tompítani azonban igen. „A mi feladatunk, hogy bekössük a sebeket, bebizonyítsuk a világnak, hogy nekünk, magyaroknak határoktól függetlenül közös gyökereink vannak, melyekbe a legnagyobb viharok idején is kapaszkodhatunk” – mondta.
Mi, itthoni magyarok felelősséget érzünk, felelőséggel tartozunk határon túli honfitársainkért, a közös gyökér, a magyar nemzethez való tartozás köt össze bennünket, amely felülírja a határokat, mely kötelék erősebb annál. Az együvé tartozás alapja a Szent István által lerakott keresztény szellemi gyökerekből, a magyar nyelvből, kultúrából, történelemből táplálkozó magyar nemzeti tudatosság
– tette hozzá.
Mint mondta, a történelem megannyi sorscsapása sem volt elég erős ahhoz, hogy megingassa a magyarságot az összefogásba vetett hitben. Mindig kitartottunk értékeink mellett, így voltunk képesek megvédeni a keresztény Európát a török hódítóktól, ingattuk meg a feudális berendezkedést 1848-49-ben, vertük be az első szöget a kommunizmus koporsójába 1956-ban, és a sors ma sem szán nekünk kisebb szerepet, mint a keresztény értékek, a nemzeti szuverenitás védelmét, melyért töretlenül kiállunk ma is
– fejtette ki.
Bár a Kárpátok koszorúzta ezeréves magyar királyságot feldarabolták, velünk, magyarokkal ezt nem tehetik meg, mert a magyar nemzet a lelkekben, nem területekben él. A nemzeti összetartozás erős, egy és oszthatatlan
– hangsúlyozta Tirpák László.
Riz Gábor országgyűlési képviselő arról beszélt, jó száz évvel ezelőtt magyarok egyik napról a másikra hontalanokká váltak saját hazájukban, vétkes volt az, aki a nyelvét, kultúráját, gyökerei felemlegette, vétkes volt, aki felemelte a szavát azért, hogy ez igazságtalan.
Majd a történészek és a politikusok egy része, remélem, helyreteszi ezt a kérdést, annak rendje és módja szerint, annak összes igazságával. Mert egyetemes igazság nincs, kinek-kinek a maga igazsága van, a családja igazsága, a települése igazsága, s a határ igazsága
– fogalmazott.
Hozzátette, különös kegyelmi helyzet, hogy milyen viszonyban vannak a visegrádi négyek.
Tudjuk a múltunkat, ismerjük a történelmünket, tiszteljük a másikban, amit tisztelnünk kell. A sorsunk közös. Ki-ki a nemzeti önrendelkezését, a nemzeti büszkeségét, a saját anyanyelvét, kultúráját úgy tudja megélni Európában, ahogyan még szabad
– mondta Riz Gábor hozzáfűzve: a legfontosabb, hogy a visegrádi négyek egy erős tömbben Európa számára hagyjanak egy üzenetet, hogy mi keresztény gyökerekkel rendelkezünk és erős nemzetállamokban gondolkodunk, hogy egyek vagyunk.
Bánné Dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke kiemelte, 1920. június 4-e a magyar nép szemében eggyé vált a gyász és az igazságtalanság érzésével, a trianoni békediktátum ugyanis nemcsak országhatárainkat húzta át egyetlen tollvonással, de szétszakította a magyarságot mint nemzetet, szétszakította településeinket és szétszakított megszámlálhatatlan magyar családot. Mint mondta,
mégsem, sohasem szűntünk meg erős nemzet maradni. éljünk bárhol a világon, mi, magyarok összetartozunk, mert a lelki közösség nem változik, a közös anyanyelv és közös kultúra mindenhol és mindenkor összeköt minket.
Határainkat ugyan szétdarabolták, ám a mi feladatunk megőrizni és újra egyesíteni, egységgé kovácsolni a magyarságot lélekben és hagyományainkban határainkon innen és túl. A történelem nem ért véget 1920. június 4-én. Küldetésünk, hogy átfordítsuk Trianon örökségét, és az utánunk következő generációkban megerősítsük a magyarságba vetett hitet
– fogalmazott Bánné Dr. Gál Boglárka.
A kétnapos tudományos konferencia a Kárpát-medence minden tájáról érkezett neves előadók előadásaival, beszélgetésekkel, könyvbemutatóval, kiállítással és koncertekkel várja a közönséget. A részletes program alább megtekinthető.
