A múzeum munkatársai ilyen formában is próbáljak közelebb hozni a járási székhely történelmét. A fényképeket a szlovák mellett magyar nyelvű kísérőszövegekkel látják el.
December első napjaiban az egykori Kerületi Közkórház új sebészeti épületszárnyának a tetejéről és a református templomról is megosztottak egy-egy felvételt, de bemutatnak egy 1919–1929 között készült képeslapot a váraljáról, illetve a még fel nem újított várfalakról is:
A képen még az 1933. évi várfelújítás előtti állapotok láthatók, amely kivitelezését a vár akkori tulajdonosa, a Schoeller család végezte. (…) Az egykori Horváth és Mártonfy utca sarkától nem messze látható az Adria szálló épülete, amely bordélyházként is működött. Az 1934-ben megjelent Lévai lexikon szerint a szálloda a Horváth utca 3. házszámon székelt. 12 szobája volt, amelyek 12-25 korona napi bérletért voltak kiadók. A szállónak saját autóbuszjárata volt a városon belül, amellyel a szálláshelyre fuvarozták a vendégeiket. Az akkori tulajdonosa Laufer Sándor és felesége volt.”
A képek között feltűnik az egykori Magyar Királyi Honvéd Laktanya épülete is. Amint az a kísérőszövegből kiderül, a helyi laktanya történelme egészen 1869-ig nyúlik vissza, amikor Lévára helyezték a barsi 61. számú honvéd zászlóaljat, amely 1867-ben volt alapítva:
A laktanya épületét 1870-ben építették. A barsi zászlóalj első parancsnoka Várady János őrnagy volt. 1889-ben a honvédséget ezredekké fejlesztették és a 14. ezred parancsnoksága egy ideig Léván székelt, megfelelő méretű kaszárnya híján azonban Nyitrára helyezték át. A lévai bakák az I. világháborúban 1914. augusztus 10-én estek át először a tűzkeresztségen. 1915. október 1-én kerületi géppuskás tanfolyam létesül, amely 1918. november 1-én a forradalomkor feloszlott és helyébe a 14. gyalogezred II. zászlóaljának a tisztjei Pálmay százados parancsnoksága alatt karhatalmi különítménnyel próbálták visszaszerezni a Magyar Tanácsköztársaság vörös hadseregének kötelékén belül az Alsó-Garam menti területeket. (…) Az 1938-as bécsi döntést követően a laktanyában Állami csendőriskolát alakítottak, ahol a hírhedt kakastollas csendőröket képezték ki. Ekkor az épület tűzoltószertárként, Levente otthonként és 1939-től lengyel menekült táborként is üzemelt, ahol több mint 1000 menekült volt ideiglenesen elszállásolva. 1944 áprilisától júniusig a laktanya falain belül létrehozott körzeti gettóba gyűjtötték össze a környék összes zsidó lakosát.”
A Barsi Múzeum közösségi oldalát meglátogató érdeklődők sok más mellett arra is választ kaphatnak, hogy hol volt Léva Mussoliniről és Hitlerről elnevezett utcája.
