Tömegközlekedési fejlesztések Pozsonyban
Bár Pozsony nem számít nagyvárosnak Európa fővárosainak térképén, a tömegközlekedésében így is akadnak gondok jócskán. Fejlesztések ugyan mindig vannak, csak éppen nem mindig észszerűek, és a pozsonyiak jó része ezek ellenére sem teszi le az autóját munkába, vagy vásárlásba menet. Egyrészt azért, mert nagy területen fekvő városról van szó, ahol vannak komoly távolságok, másrészt A pontból B pontba eljutni még mindig bonyolult, gyakran csak többszöri átszállással lehet, és a várakozási idő jócskán meghosszabbítja az emberek utazásra szánt idejét. Időből pedig, mint tudvalevő, soha sincs elég.
Az integrált közlekedés bevezetése sem sokat javított a helyzeten, a Pozsonyba a városon kívülről munkába igyekvők számára ugyanis nem épültek meg maradéktalanul a P+R (Par and Ride, magyarul Parkolj és utazz – a szerk. megj.) parkolók, az új parkolási rendszer bevezetése óta viszont nehezen és – ami a lényeg – rendkívül borsos áron találni csak parkolóhelyet a belvárosban. Így aztán a reggelente kocsival Pozsonyba igyekvők gyakran a város széli utcákban hagyják a gépjárművüket, ott, ahol még ingyenes parkolóhelyet találnak. Ez viszont az ott élők életét bonyolítja – remek példa erre Pozsonypüspöki főtere, ahol alig lehet parkolóhelyet találni, ha a távolabbi utcákból valaki kocsival a városrész főterére bevásárolni megy.
Csúcsidőben a dugók csak egy átfogó és működő tömegközlekedési rendszerrel lennének enyhíthetők, ezért a pozsonyi utazóközönség számára mindig jó hír, ha ezen a téren történik valami. Sokak szerint az igazi megoldást a metró jelentené, ennek megépítésére – különböző okok miatt – jelenleg azonban aligha van esély.
Az ilyen-olyan fejlesztések azért valamicskét mégiscsak javíthatnak a helyzeten. Pozsony tömegközlekedését elsősorban a meglévő villamosvonalak felújításával, a busz- és villamoshálózat bővítésével, valamint korszerű technológiák, például új csatlakozások és módosított útvonalak bevezetésével fejlesztik. Az elmúlt években célzott rekonstrukciós munkálatokat végeztek a villamosvonalakon, valamint vonalmódosítások is történtek az utasok igényeinek megfelelően, illetve a városban bekövetkezett változásokra reagálva.
Pozsonyban, több hasonló várostól eltérően, a tömegközlekedésben még mindig az autóbuszok dominálnak a villamosokkal szemben, aminek legfőbb oka a gyenge vasúti hálózat.
Ezért is számított jó hírnek, hogy több halasztás után végre átadták a ligetfalui villamosvonal meghosszabbított szakaszát, aminek köszönhetően csúcsidőben a városrész déli részének lakói is jóval rövidebb idő alatt jutnak el a belvárosba. Emellett persze az autóbusz-közlekedésben is történtek változások, több meglévő autóbuszvonalat meghosszabbítottak, illetve újakat hoztak létre vagy módosították az útvonalakat.
Nyár elején például szerződést írtak alá az új Patróngyár–Riviéra trolibuszvonal megépítésére. A megvalósítással kapcsolatos terepmunkák még a nyár folyamán elkezdődtek.
A valamivel több mint hat és fél kilométeres szakasz megépítésének befejezését 2026 márciusára ígérik, három megállót foglal magában: egyet-egyet a Botanikus Kertnél, az Állatkertnél és a Habán malomnál. Ez a 15,7 milliós projekt is hozzájárul a főváros tömegközlekedésének fejlesztéséhez, hiszen ezáltal a Károlyfaluhoz tartozó Dlhé Diely lakótelepről közvetlenül eljuthatnak az emberek a Nagyszombati Vámhoz (Trnavské mýto). A Dlhé diely trolibuszvonalat 2006-os megépítése óta csak kiegészítő dízelmeghajtású trolibuszok üzemeltették; meghibásodásuk esetén dízelbuszok közlekedtek az útvonalon.
Legújabban azt jelentették be, hogy a Pozsonyi Tömegközlekedési Vállalat jelentős újítást kezdeményez csuklós busz flottájában. Egy éven belül ugyanis 80 új, SOR NS 18 típusú dízelüzemű busz közlekedik majd Pozsony közútjain, amelyek akár 177 utas szállítására is alkalmasak.
A közlekedési vállalat ráadásul nyolc csuklós CNG-üzemű buszt, azaz sűrített földgázzal működő autóbuszt is megrendelt, amelyek környezetkímélőbbek a hagyományos dízelbuszoknál. Az új buszok a fokozott kényelem mellett a legújabb technológiákkal rendelkeznek. Biztonsági szempontból ezek közé tartozik például a gyalogosokkal vagy kerékpárosokkal való ütközésre figyelmeztető rendszer, a holttér-figyelő rendszer, a kibertámadások elleni védelem és az intelligens sebességszabályozás. A felszerelés tartalmazza majd azt a rendszert is, amely a vezető álmosságára, figyelemvesztésére figyelmeztet. Az új járműveket modern motorok hajtják majd, amely környezetkímélőbb és gazdaságosabb üzemeltetést biztosítanak.
A főváros tömegközlekedésre vonatkozó fejlesztési terve 2030-ig sok érdekes elképzelést tartalmaz a villamosközlekedést illetően is. Ilyen például a Vereknyéig és Pozsonypüspökiig vagy a Bory kórházig vezető villamosvonal projektjének az előkészítése. A koncepció szerint egyébként 2030-ig a városnak 6,7 km új villamosvonalat kell megépítenie, 11 km hosszú vonalat pedig korszerűsítenie, illetve további 10,3 km hosszú villamosvonal projektjét kell előkészítenie.
Ami azonban az utóbbi napokban kétségkívül a leginkább izgatja az utazóközönséget, az a ruzsinói villamoskörgyűrű meghosszabbítása, amelynek tervét nemrégiben mutatta be a főváros, s ami jelentősen javíthatná a pozsonyi reptérrel való összeköttetést. A főváros jelenleg legköltséghatékonyabb közlekedési projektjének összköltsége 130 millió euró.
A ruzsinói villamosvonal meghosszabbítását három szakaszban tervezik. Az első szakaszban felújítanák a már meglévő villamossíneket, majd a vonalat a jelenlegi Astronomická végállomástól egy felüljárón keresztül a vereknyei út és a vasút felett, illetve a Hornbach áruház mellett a tervezett ruzsinói vasúti megállóig hosszabbítanák meg, az autóbuszok Súhvezdná utcai fordulójánál. A tervezett fejlesztések valószínűleg sok ember tetszését elnyerik, mivel kényelmesebb utazást eredményeznek. Megoldhatják például azt a régóta fennálló problémát, hogy a villamosközlekedés az Astronomická megállónál ér véget, ami túl messze van Ruzsinó nagy részétől.
A villamosvonal meghosszabbítása a repülőtérig pedig mind a belföldi, mind a külföldi utasok számára előnyös lesz. Ennek köszönhetően ugyanis nemcsak a főpályaudvarról, hanem az autóbusz-pályaudvarról is el lehetne jutni tömegközlekedéssel a repülőtérre.
Peter Bubla szóvivő szerint a főváros már minden szükséges engedéllyel rendelkezik, a pályakorszerűsítési munkálatokat jövő évben kezdik el. A 95 millió eurós modernizációs beruházás a vágányok, megállók és zöldfelületek felújítását érinti, első körben a Kertész utcától a Miletič utcai kereszteződésen, a Nagyszombati vámon és a Kereszt utcán (Krížna) át az Óvárosig, majd egy következő körben felújítják a Kereszt és a Legionárius utcák kereszteződésén túli vonalat, valamint az Augusztus 29-ei utcát és az Amerikai teret keresztező villamosvonalat, egészen az Astronomická utcai fordulóig. – A korszerűsítés mintegy öt kilométernyi villamosvonalat állít helyre, miközben a sínek nagy részét – egy közel egy kilométeres szakaszt az Óvárosban, valamint két és fél kilométert Ruzsinóban ki szeretnénk cserélni – fűzte hozzá a szóvivő.
Jozef Drahovský közlekedési elemző szerint a ruzsinói villamosvonal meghosszabbításának köszönhetően azok a helyek, ahova az emberek a leggyakrabban utaznak – olyan közlekedési pontok, mint a repülőtér, a busz- és vasúti pályaudvar, a bevásárlóközpontok vagy az irodák összekapcsolódnak. A felújítás kényelmesebbé teszi az utazást, és hozzájárul a hatékony tömegközlekedés hosszú távú megvalósítási tervének teljesítéséhez, véli a szakértő.
– Ha a város intenzívebben növekedne, a következő lépés a metró lehetne – fűzte hozzá Drahovský.
Mi tagadás, egy metró forradalmat csinálhatna Pozsony tömegközlekedésében, hiszen a szakemberek szerint egy nagy teljesítményű föld alatti közlekedési rendszer csúcsidőben 30 ezer embert képes egy irányban szállítani, míg egy villamos ennyi embert egy egész nap alatt tud csak elszállítani.
A pozsonyi metróhoz azonban – már ha egyáltalán megvalósul valaha – minden valószínűség szerint még sok víznek le kell folynia a Dunán, a tendencia ugyanis jelenleg nem ezt mutatja. Ma ugyanis sem a város, sem az állam nem számol a metróval, bár az is igaz, ez a felfogás néhány év múlva megváltozhat.
Megjelent a Magyar7 2025/48. számában.
