Tőketerebesen is őrzik a magyar múltat
Nagy Zsuzsára egykori kolléganőm hívta fel a figyelmem, aki sátoraljaújhelyi diákok részére szervezett látogatást a tőketerebesi múzeumba. Ott őszinte meglepetésére egy talpraesett magyar vezetőt kaptak, aki diákok és tanárok számára egyaránt sok érdekeset mesélt a kastély egykori urairól.
Nemsokára magam is megismerhettem, és nem csalódtam.
Zsuzsa egy igazi energiabomba, aki választékos szókincsével élményszerűen tud mesélni.
De ki is ez az Ung-vidéki lány? Nagy Zsuzsa mutatkozik be olvasóinknak.
A kassai ipari mellett nyílt kereskedelmi akadémia első végzősei közt voltam, majd a főiskolán is közgazdaságból diplomáztam. Közben rá kellett ébrednem, hogy nem az üzleti világ, hanem a kultúra áll hozzám közelebb. Tanulmányaim befejezése után ösztöndíjasként a Pécsi Tudományegyetemen töltöttem el egy évet, ahol
A könyv nagyon népszerűnek bizonyult, hiszen pillanatok alatt elfogyott. Ezt egy kétéves képzés követte az ELTE-n, amit elvégezve kulturális mediátor lettem. Kezdetben a Fórum Kisebbségkutató Intézettel dolgoztam együtt a civil szektorban, majd a Nagykaposi Turisztikai Információs Központban, azután a bodrogszerdahelyi keresztény szabadidőközpontban és a nagykaposi önkormányzatban. Minden helyszínen fontos volt, hogy az ifjúság és a civil szervezetek érdekeit is képviseljem.
Hogyan került Tőketerebesre?
A véletlen sokszor vezérelte, sőt meg is határozta az életem alakulását. Egyszer bemutattak a tőketerebesi Dél-zempléni Múzeum és Közművelődési Központ igazgatónőjének. A kölcsönös szimpátia kialakulása eredményezhette, hogy munkát ajánlott.
Azon túl, hogy magyarul, szlovákul és angolul vezetek csoportokat, projektmenedzser is vagyok, tehát pályázatírással, a magyar kapcsolatok ápolásával, közbeszerzéssel és kutatási lehetőségekkel is foglalkozom.
Milyen állandó kiállításokat ajánlana megtekintésre a magyar érdeklődőknek?
Természetesen nálunk is vannak állandó tárlatok, illetve időszaki kiállítások. Az állandó tárlataink közül érdemes megnézni a Csáky, a Szapáry és az Andrássy család emlékszobáit. Ők valamennyien birtokolták a kastélyt, amelyet a Csákyak építtettek az 1700-as évek végén, majd Szapáry Péter feleségül vette Csáky Juliannát, így lett Szapáry-birtokká. Szapáry Etelka pedig Andrássy Károly felesége lett. Házasságukból született többek közt Andrássy Gyula, Magyarország miniszterelnöke. A Csákyak idejéből megmaradt eredeti ezüstnemű is megtekinthető az emlékszobában, a Szapáryaktól az empire bútorok. Az Andrássyaktól mindössze két eredeti gőzgép maradt fenn, amelyeket a helyi cukorgyár alapítása idején vásárolhattak.
Ezt az interaktív tárlatot idővel bővíteni szeretnénk, mert a sírok feltárásakor nemcsak a családi ékszerek kerültek elő, hanem olyan fémszállal átszőtt textíliák, paszományok is megmaradtak, amelyek szintén érdeklődésre tarthatnak számot.
A pincében a szlovákiai tokajiból kóstolni és vásárolni is lehet. Készül még egy ún. élménypont is magyarországi kivitelezők bevonásával, amely interaktív módon mutatja majd be a kastély múltját, az Andrássyak életét a századfordulón. Ez elsősorban a hozzánk látogató családokat, kicsiket és nagyokat egyszerre kívánja szórakoztatni. Időszaki kiállításaink közül Az Andrássyak a századfordulón című tárlatot ugyancsak megtekintésre érdemesnek tartom.
Hogyan viszonyul a tőketerebesi szlovákság a kastélyhoz és a mauzóleumhoz?
Tőketerebes lakói büszkék a kastélyra, az értelmiségiek egy része rendszeresen eljön megnézni az újdonságainkat, a külföldről érkező vendégeiket is elhozzák hozzánk, hogy megmutassák nekik a legfőbb büszkeségüket. Akad olyan látogató, aki a mauzóleumhoz naponta kijár, fényképezi, az élete részét képezi. Az sem ritkaság, hogy Kassáról azért utazik ide valaki, mert szeretne a kastély parkjában egy sétát tenni.
A környező szlovák falvak lakóit pedig a népviseletüket bemutató tárlat és a mezőgazdasági témájú kiállítás hozza el hozzánk.
Mit tudhatunk a magyar közönségről?
Hozzánk gyakrabban jönnek magyarországi magyarok, mint például bodrogköziek. Az anyaországból főleg baráti társaságok, iskolások érkeznek, illetve utazási iroda is szervez hozzánk csoportos látogatásokat. A népszerűségünk felfelé ível.
A hazai magyarság bizalmatlansága viszont csak lassan kezd oldódni, ezért ők képezik a látogatóink legkisebb szegmensét.
Emlékeim szerint a diákok mindig szívesen tanultak az 1848-as szabadságharcról, márpedig egy nálunk tartott rendhagyó történelemóra vizuálisan is bővíteni tudná az ismereteiket. Csak ajánlani tudom magunkat!
Hogyan érzi magát magyarként szlovák közegben?
Ez tanulságos történet. Ha együtt dolgozunk, azt tapasztalatom, hogy idővel kialakul a kölcsönös tisztelet egymás és egymás kultúrája iránt. Az a valami, ami egykor természetes volt a térségben, csak idővel elfelejtettük.
Megjelent a Magyar7 2020/46. számában.
