Tök jó nap volt, de tényleg!
Szabadulószoba, lovaglás, gyertyaöntés, népi játékok és kézműveskedés várta mindazokat, akik a mai verőfényes napon kilátogattak a szőgyéni tájház Tök jó nap rendezvényére.
Svajcer Edina tájházvezető elmondta, 16. éve rendezik meg a napot, ha esik, ha fúj, és szinte mindegyik másról emlékezetes. Szabadulószoba még nem volt, talán ezért is volt iránta nagy az érdeklődés, a csoportok türelmesen vártak akár egy órát is a sorra kerülésükre.
Márti hétéves fiával és négyéves lányával volt kint a rendezvényen, „Mi minden évben itt készítjük el a halloweeni (vagy mindenszenteki? – néz rám kérdőn) díszeket. A töklámpás még nem kész, de a gyertyák, az asztali és ajtódíszek igen” – sorolja.
Akármilyen meglepő bizony ősi magyar hagyomány a tökfaragás
A legtöbben az amerikai halloween ünnepéhez kötik, pedig Magyarországon is régi hagyománya van. Gyökere egészen Salamon királyunk idejébe nyúlik vissza, aki trónviszályban állt unokatestvérével Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. 1081-ben Salamon elismerte Lászlót, mint magyar királyt, ennek ellenére terveket szőtt a trón visszaszerzésére. László ezt megtudta és a visegrádi vár tornyába záratta.
Az őrök parancsba kapták, hogy éjszaka töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy mindig szemmel tarthassák a rabot. A lámpások így a Dunán közlekedő hajósoknak is támpontul szolgáltak. Innen ered a mondás: "Fénylik, mint Salamon töke!"
A XX. század eleji paraszti világban kifejezetten kedvelt volt a magyarok körében a töklámpások készítése, ezekkel heccelték, ijesztgették egymást a fiatalok. Néhol – főleg Erdélyben - kifejezetten mindenszentekre és halottak napjára faragtak tököt.
