Tojásfestés a Motolla Kézműves Kör tagjaival
A füleki Motolla Kézműves Kör tagjai a népi tudás őrzői, a hagyományok átörökítői. A baráti társaságból létrejött műhely éves rendszerességgel tart foglalkozásokat a Palóc húsvét című rendezvényen, ahol a tojásdíszítés különféle módjait ismertetik meg az érdeklődőkkel. Idén viszont már másodjára lett rendhagyó a húsvét, ezért a hímes tojás kétféle díszítési módját otthonukban mutatták be.

„Ez a virágmintás tojás lett az egyik legszebb, attól függetlenül, hogy ez volt az egyik legelső. Még, ami nagyon szép, az ez a kisnyuszis”.
Németh Emese, a legifjabb motollás, kedvenc hímes tojásait mutatja. Bár még csak 10 éves, mégis évek óta készít hímes tojásokat ragasztásos-fonalas technikával.
„Én igazából húsvéti könyvekből szoktam nézni a mintákat. Nem pontosan cérnás tojásra, de más mintákól is lehet ötletet venni. Meg anyától is merítek. Most napocskásat csinálok, ezt magamtól találtam ki” - mondta Emese.
Édesanyja, Németh Bozó Andrea magas szinten műveli ezt a módszert. Mint mondja,
a fonallal mintázott hímestojás ma is inkább a szlovákoknál ismertebb, mivel náluk egyes vidékeken használtak hasonló módszert a régebbi időkben is: kákabelet ragasztottak fonal helyett a tojásokra, abból készítettek egyszerű egyenes és hullámos mintákat. A kákabelet azután kiváltotta a boltokban megjelenő színes hímzőfonal, amely sokkal finomabb mintákat tesz lehetővé.
„Nagyon érdekes dolog a mintákat úgy idomítani, hogy harmóniában legyenek a tojás formájával. Tehát, hogy szervesen ráilleszkedjenek. Én ezért is szeretek mintákat kitalálni. Magam tervezem általában őket”- mondja Andrea, aki különböző, régi mintakincsek motívumait tanulmányozva alkotta meg saját motívumvilágát. Szívesen dolgozik például az ősi, honfoglaláskori magyar palmetta motívumokkal.
- magyarázza Andrea.
Egy másik érdekesség egy hatalmas strucctojás, mely az idei húsvét különlegességének számít. A Motolla Kézműves Kör tagjai az általuk képviselt díszítő technikákkal mintázták a tojást. Fellelhető rajta a fonalas, a szalmarátétes, a maratott, illetve a viaszos batik technika, legvégül pedig a drótos minta kerül rá, így lesz teljes a motollás tojás. A viaszos-batik technika kiváló ismerője Benko Tünde, kinek Ipoly-menti hímes tojásai országszerte ismertek. Ehhez írókát vagy gicét használ, ezzel viszi rá a forró méhviaszt a tojásra. A festés a hagyományos módon, növényi vagy üzletben beszerezhető festékkel történik.
- avatott be Benko Tünde, aki a legszívesebb a palóc vidék mintáit írja, de a magyarországi és erdélyi mintákat is kedveli. Mivel a tojás a világegyetemet jelképezi, a világ szimbólumai is rákerülnek, illetve az öt elem: a föld, a víz, a levegő, a tűz és az életfa motívum.
„A mostani kedvencem az Isten létrás, amin mindenhol ugyanaz a minta látszik. Ha körbe forgatom, akkor is, és alulról, felülről is. Tehát a végtelent is jelképezi”- teszi hozzá.
A tojás az újjászületés, a termékenység szimbóluma, sok esetben tették sírokba vagy a születésnél az első fürdővízbe. Régen a tojásírás ideje a nagypéntek volt, és az elkészült hímes tojásokat a lányok a locsolóknak ajándékozták. Ha a fiúk szép hímes tojást kaptak húsvétkor, díszes májusfával köszönték meg később a lányoknak.