Több település pénze lehet az erőmű alatt
Június ötödike, ha nem is válik ünnepnappá, de egy jelentős időszak kezdetét jelentheti a bősi vízerőmű szomszédságában elterülő kilenc csallóközi település életében, hiszen ezen a napon írták alá a „Somorjai Egyezményt”, pontos nevén a Bősi Vízerőmű Által Érintett Települések Társulása (Združenie obcí dotknutých vodným dielom Gabčíkovo) létrehozásáról szóló szerződést. Kilenc település szeretné immár szervezett formában folytatni azt a közös munkát, vagy pontosabban küzdelmet, amelynek lényege, hogy elérjék, ellentételezze a vízerőmű a települések földterületeinek kényszerűen diktált átadását és folyamatos használatát.
Az 1992-től, azaz immár harmincöt éve működő bősi vízerőmű és a hozzá tartozó víztározó céljaira ugyanis mintegy 10 ezer hektár (!) földterületet vontak el az alábbi kilenc település kataszteréből: Somorja, Bős, Vajka, Nagyszarva, Felbár, Bodak, Szap, Csallóköznádasd és Baka. Történt mindez úgy, hogy ezek a városok és községek egy cent használati vagy bérleti díjat sem kaptak földjeikért, sőt, mint gazdaságilag hasznosított vízterületre helyi adót sem vethettek ki az államot képviselő Vízgazdálkodási Vállalatra (VV). Az állam ugyanis folyamatosan azzal érvelt, hogy a bősi vízerőmű nem gazdaságilag hasznosított vízterület, hanem egy árvízvédelmi létesítmény, és mint ilyen, adómentesen használhatja a működéséhez szükséges területeket.
Az érintett kilenc település első emberei, Orosz Csaba, Fenes Iván, Álló Donát, László Zoltán, Bodó István, Világi Tamás, Miklós Ferenc, Bóna Zsuzsanna és Bertalan György közül egyik sem vitatja, sőt, teljes mértékben elismeri a vízerőműnek az árvízvédelemben és a folyamszabályozásban betöltött egyedi szerepét; hangsúlyozzák azonban, hogy az energiatermelés, illetve a nemzetközi hajózás kereskedelmi alapokon működik az erőmű hatáskörében is. A villamosenergia-termelés milliós nagyságrendű profitot hoz a létesítmény tulajdonosainak.
A társulás nevében nyilatkozó Orosz Csaba somorjai polgármester elmondta, hogy csak Somorja kataszteréből 1500 ha mezőgazdasági területet és erdőt vettek használatba ebből a célból. Az eltelt több mint három évtizedben semmilyen adóbevételt nem tudott elkönyvelni a város a területek után, miközben mindenki számára nyilvánvaló, hogy milyen nagy profittal működik a villanyáram-termelés és ugyanúgy nyereséges a nemzetközi hajózási útvonal biztosítása is.
Június első péntekén a polgármesterek hivatalosan is aláírták a belépési nyilatkozatot a somorjai városházán. A leglogikusabb elérendő célnak az ingatlanadó kivetése látszana ezekre a földterületekre, megnyugtató változást viszont a helyi adókról szóló törvény módosításában látják. A minta a jászlóapátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) atomerőmű és a szomszédságában lévő települések jogviszonyát szabályozó törvény, amely kimondja a települések különleges, potenciálisan veszélyeztetett státusát. Az érintett települések társulása ugyanilyen, potenciálisan veszélyeztett helyzetű közösségeknek szeretné elismertetni a bősi erőmű „árnyékában” lévő településeket is.
Álló Donát, Vajka polgármestere emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy az erőműhöz tartozó felvízcsatorna vízszintje 13 méterrel magasabban van a falunál, tehát egy több kilométer hosszú, 13 méter magas vízoszlop tövében élnek. Ezzel kapcsolatban elhangzott az év eleji környékbeli földrengés is, amely további alapot adhat a veszélyeztetettségi helyzetnek.
A somorjai találkozó résztvevői nem titkolták, hogy a VV részéről történt egy ad-hoc jellegű ajándékozás a települések irányába, ez azonban inkább a jóindulat kifejezése lehet, semmint rendszerszintű megoldás. Az ajándékozás során 150 ezer euró egyszeri összeget kapott a kilenc település 2025-ben. A polgármesterek inkább egy korrekt ajánlatot várnak a VV-tól, semmint ajándékokat, hiszen a helyzet továbbra is az, hogy a környező önkormányzatoknak nulla eurócent bevétele van a vízerőmű működéséből.
– Az arányok érzékeltetésére elmondanám, ha az önkormányzatok reálisan követelhetnék a vízerőmű használatában lévő területek után járó adót, akkor 20-30 millió euró közötti adóbevételről lehetne szó – mondta Álló Donát, ám hozzátette, hogy az állammal pereskedni egy végelláthatatlan tárgyalássorozatot jelentene, ezért inkább a rendszerszintű, átlátható megoldást szorgalmazzák.
A megoldás kulcsa azonban nemcsak a települések vélhetően jogos követelésében rejlik, hanem annak politikai támogatottságában is. A társulás tagjai most abban látják a következő lépést, hogy kapcsolati tőkéjüket kihasználva rövid időn belül felmérjék, milyen lehetőségeik és főképpen esélyeik vannak arra, hogy még ebben a választási időszakban a törvényhozás elé kerüljön a módosítási javaslatuk.
A MAGYAR7 olvasóit a továbbiakban is tájékoztatjuk a Bősi Vízlépcső Által Érintett Községek Társulásának legfontosabb lépéseiről.
Az írás megjelent a Magyar7 2026/24. számában.
