Több EKO, kevesebb EGÓ – Környezettudatos nevelés Erasmussal
A pozsonyi Duna utcai Magyar Tannyelvű Gimnázium 2011 óta vesz részt rendszeresen a különböző témájú Erasmus+ programokban. Az elmúlt tizenkét évben minden projektben együttműködtek a spanyol, finn és olasz partneriskolákkal, amelyek mára már stabil partnereknek számítanak.
Nemrégiben egy újabb hároméves Erasmus+-projektet zárt az iskola. A feladatok célja ezúttal a környezettudatos életmódra való ösztönzés volt, a digitális és ökobarát oktatás kiépítése az osztálytermen belül és kívül. A több hónapig tartó kemény munka meghozta a gyümölcsét, és az iskola újabb sikert aratott: elnyerte az ECO-excellent besorolást, ami azt jelenti, hogy a gimnázium hivatalosan is viselheti a környezetbarát jelzőt.
„Az Erasmus-projektek kezdetben csak az egyetemisták számára voltak elérhetők, majd kibővítették azokat az Erasmus+ pályázatokkal, amelyek gyakorlatilag kinyitották a középiskolások számára is a lehetőségeket egyrészt a nyelvtudásuk tökéletesítésére, másrészt más kultúrák megismerésére, a szociális készségek fejlesztésére, az együttműködésre más habitusú emberekkel Európa különböző országaiból és a kritikus gondolkodás fejlesztésére is” – mondta Morvay Katalin, a Duna utcai MTAG igazgatója, aki szerint az Erasmus lehetőség arra is, hogy az egyes kompetenciákat ne csak a tankönyvekből ismerjék a gyerekek, hanem a saját bőrükön is tapasztalják meg, ami sokkal fontosabb, mint egyetlen tananyagra fókuszálni.
Az igazgató szerint az Erasmusban az is jó, hogy van benne egyfajta szolidaritás is. Előre meg van határozva ugyanis, hogy hány gyerek utazhat ki a projekt kapcsán a partneriskolákba, de több gyerek is belekapcsolódik, akkor is, ha tudják, többüknek nem lesz lehetősége kiutazni. „A szülők pedig vállalják azt is, hogy ha hozzánk jönnek diáktalálkozóra a partneriskolák gyerekei, azok az egyes családoknál lesznek elszállásolva. Ugyanígy a mi diákjaink is családoknál laknak külföldön, így aztán előfordul, hogy a szülők közt is kialakul egyfajta – akár baráti kapcsolat” – magyarázta.
Amint azt az igazgató asszony elmondta, a kezdeti, jóval egyszerűbb témákat az évek során felváltották az igényesebbek. „A digitális projekt például a Covid-járvány idején már jó nagy falat volt. A kollégák egy komplett digitális módszertani könyvet állítottak össze, amelyet gyakorlatilag a résztvevő országok iskoláiban a digitális távoktatásban és más szegmensekben is ki tudtak használni az iskolák” – fogalmazott az igazgatónő hozzátéve, nem bánták meg, hogy annak idején belevágtak az Erasmusba.
– fogalmazott hozzátéve, persze kellenek ehhez az olyan hivatástudattal rendelkező kollégák, akik felvállalják mindezt a pluszmunkát, no és természetesen az ügyes diákok is.
A jelenlegi környezetvédelmi projekt 2021-ben indult, másik öt partnerország: Spanyolország, Finnország, Olaszország, Németország és egy új – franciaországi – partneriskola részvételével. A valenciai szervezőiskola kezdeményezésére ezúttal a szülőket, a többi tanárt és az iskola nem pedagógiai alkalmazottait is bevonták a programba, mondta el Tóth Tünde projektvezető.
és ezeken az ökönapokon például újrahasznosítással tárgyakat vagy ruhaneműket terveztek, de digitális iskolázást is tartottunk a tanároknak, amelynek az elvégzése után ők is megkapták az ECO-excellent kitűzőt – sorjázta a projektvezető. Mint mondta, az ökoiskola kritériumait maguk a partneriskolák állították fel, s azokat igyekeznek folyamatosan megújítani, mivel tulajdonképpen egy fejlődési folyamatról van szó.
„Mindegyik partneriskolának megvannak a maga határai, de a saját lehetőségein belül valamennyi iskola el tudja érni a kitűzött célját. Minden iskola mást célt tűzött ki magának, de voltak közös célok, illetve nagyon specifikus célok is, mivel az egyes országokban különbözőek a körülmények” – tette hozzá a projektvezető.
S ami még a lényeg, a programban felállított értékrendszer alapján bármely európai uniós iskola, amelyik úgy dönt, hogy ökoiskola lesz, lemérheti, hogy meddig jutott el már eddig ezen az úton, s azt is látja előre, hogy milyen célokat tud kitűzni.
– fűzte még hozzá a projekt vezetője.
Kiss Helga az Erasmusban részt vevő egyik tanár szerint az együttműködés azért is jó ezekben a projektben, mert nagyon sok ötletet kapnak egymástól a partneriskolák.
A projekt során a mindennapi életben megvalósítható ökobarát célokra is odafigyelt az iskola. „Felmértük például azt is, mivel járnak a gyerekek iskolába vagy mibe csomagolják a szüleik a tízóraijukat, szelektálják-e otthon a szemetet, meggondolják-e, hogy kitől vásárolnak. Ezen a téren is igyekszik tehát az iskola ösztönözni a diákokat a környezettudatosságra – fogalmazott Szatmáry Eszter, a gimnázium másik tanára.
„A környezettudatosság és a környezetvédelem céljaihoz híven idén a pedagógusok által elkészített útmutató sem papírformában készült el, hanem ökopalackokra nyomtatott QR-kód segítségével érhető el elektronikus formában” – tette még hozzá Szabó Andrea tanár. Mint mondta, a módszertani útmutató magában foglalja azokat a kritériumokat, hogy mi alapján válik egy iskola ökoiskolává, de azt is, mitől lesz környezettudatos a család vagy maga a diák, a tanár, sőt akár a környezetünkben lévő boltok is. „Fontos elmondani azt is, hogy egy-egy ilyen projekt során nemcsak a diákok tanulnak meg nagyon sok mindent, hanem mi, pedagógusok is” – fűzte hozzá Szabó Andrea.
A projekt a környezettudatosságra való oktatás során a digitális eszközöket is kihasználta. „Az online térben modern és innovatív eszközként szolgáló programok és applikációk kihasználására is nagy hangsúlyt fektettünk az ökológiai témák oktatása során is” – mondta a projektvezető. Mindegyik ország kidolgozott egy módszertant egy bizonyos fajta technikára, Szlovákia a Slido alkalmazást dolgozta fel.
– mondta Szatmáry Eszter hozzátéve, az eredetileg előadások számára kitalált alkalmazást azóta már népszerűsítik az iskolákban is, mivel az osztályon belüli kommunikációt nagyban elő tudja segíteni. Az informatikai eszközökkel egyszerre tudnak például a kérdésekre válaszolni a diákok, és a válaszok azonnal ki is értékelhetők. „Ezáltal élvezetessebbé tehetők a tanórák, és sokkal nagyobb bekapcsolódást eredményezhet az osztály részéről” – fűzte hozzá Kiss Helga. Az igazgató asszony szerint a klasszikus értelemben vett tanítási óra mai diákok számára unalmas lehet, ezért nem tudja a kompetenciákat kellőképpen fejleszteni. Ma már az órákon nem pusztán a tananyag átadásáról van szó, hanem olyan komplex készségfejlesztésről, amire a gyereknek a 21. században szüksége van.
A pedagógusoktól azt is megtudtuk még, hogy a bemutatkozás után a gyerekek első feladata az volt, hogy a projekt eredeti kifejező, de hosszú nevét, ami magyar fordatásban úgy hangzott, hogy „Sok kicsi ember, aki apró dolgokat tesz, egy jobb világot tud teremteni a Covid-19 után: digitális és ökobarát oktatás építése az osztálytermen belül és kívül” frappáns rövid szlogenszerű névvé kellett változtatniuk, és éppen a Duna utcai diákok álltak elő azzal az ötlettel, amit aztán a többi partneriskola tetszését is elnyerte, és a későbbiekben ezt használták mindenütt: Több EKO, kevesebb EGÓ (More EKO, less EGO).
A diákok saját bevallásuk szerint örömmel vettek részt a projektben. Az egyik résztvevő, Dávid azt mondja, a külföldi diákokkal való együttműködés sokat segített az angol nyelvű kommunikációja tökéletesítésében. „Környezetbarát témája pedig nagy hatással volt rám, azóta jobban odafigyelek a szemét szelektálására is, sőt erre ösztönzöm a környezetemet is” – mondta.
Volt például egy olyan feladat, amely során egy plakátot kellett készíteni, szabályokat felállítani az iskola vagy a környéken lévő kisboltok számára. Ezeket felosztottuk különböző szintekre, volt bronz, ezüst és arany szint, és minél több szabályt teljesítettek, annál jobb szintet értek el” – mondta Anna.
Laura, aki egyébként a Több EKO, kevesebb EGÓ szlogen ötletgazdája, elmondta, hogy amikor a partneriskolák diákjai Pozsonyban jártak, náluk olasz diákok laktak, akik nem nagyon tudtak angolul, de így legalább ő is tökéletesíthette az olasz nyelvtudását miközben megmutatta nekik a város nevezetességeit.
A projekt egyik óriási hozadéka, hogy a segítségével a gyerekek megtanulnak célokat kitűzni, értékelni az eredményeket, majd új ötletekkel előállni a folyamat javítása érdekében.
– fűzte még hozzá Morvay Katalin iskolaigazgató.
