2024. február 6., 18:05

Tiszta, hagyományőrző szív dobog Jókán. Közművelődési Díjas Szabóné Szakál Mária

Töretlenül és tiszta lélekkel táncol 45 éve a jókai hagyományőrző tánccsoport. Vezetőjük, Szabóné Szakál Mária a Csemadok magyar kultúra napja alkalmából megrendezett országos gáláján átvehette a Közművelődési Díjat. Nem múló lelkesedéssel és aktivitással szervezi a kultúrát és a közösségi életet Jókán, a mátyusföldi régió határán elterülő nagyközségben, ahol a városok közelsége miatt erősen össze kellett zárni a falusi néphagyományok feletti védőkarokat.

Szabóné Szakál Mária, Jóka hagyománycsoport
Rendületlenül áll a jókai néptánc védelmének élén Szabóné Szakál Mária
Fotó: Csemadok Jóka, Neszméri Tünde

Marika néni felnevet, mikor megkérdezem tőle, vajon motivál és további felelősséget ébreszt -e a díjazottban a Csemadok elismerés. Mint mondja, egy hetvenéves embert már nem kell motiválni, addig teszi a dolgát töretlenül, lelkesedéssel, amíg megadatik az ehhez kellő energia és egészség. Életművéből azt érzi a legfontosabbnak, hogy a „keze alatt” nagyon sokan megszerették a néptáncot,

a jókai fiatalok is jól táncolnak, és amit tudtak és tudnak, azt elérik a magyar kultúra területén. A díj szerinte húgát, Szakál Juliannát is megilleti, akivel 45 évvel ezelőtt Takács András néprajzos buzdítására megalapították a jókai hagyományőrző tánccsoportot.

Szabóné Szakál Mária, Jóka hagyománycsoport
Rendületlenül áll a jókai néptánc védelmének élén Szabóné Szakál Mária
Fotó:  Csemadok Jóka, Neszméri Tünde
Bástyák

Marika néni megjegyzi, Jókán azért volt kicsit nehezebb hagyományokat őrizni, mert egy régió határán fekvő faluról van szó.

A nagyvárosok – Pozsony, Bécs, Budapest – közelségét már a „régiek” is érezték. Sokan feljártak szolgálni a városokba, és hazahozták a falura a városi szokásokat, kultúrát. Nagyon jellemző helyi népviseletet sem találtunk, amikor Méry Margittal kutattuk azt, de megmentettük, amit meg lehetett. Még a férfiak esetében megvolt az ünnepi viselet – a lakodalmamban is volt olyan bácsi, aki csizmában jött, fehér ingben, mellényben, csizmanadrágban. Az asszonyok viseletéről a régi fényképek tanúskodnak – hosszú szoknya, kötény, kendő a fején– nagyjából ennyit találtunk. Ezen a környéken nem volt jellemző, színes népviselet”

– mesél a hagyományokról Marika néni.

A jövőbeli terveik közt szerepel a hagyományőrző tánccsoport 45 évének megünneplése, erre tavaly nem került sor, éppen újították fel a jókai kultúrházat. Marika néni büszke arra, hogy a jókai népzenét mindig tisztának tartották mindenhol, és hogy volt olyan nemzetközi fesztivál Kalocsán, ahol még az akkori Csehszlovákiát csak a jókai táncosok képviselték.

Szabóné Szakál Mária, Jóka hagyománycsoport
Rendületlenül áll a jókai néptánc védelmének élén Szabóné Szakál Mária
Fotó:  Csemadok Jóka, Neszméri Tünde
A kultúra felelősei

Szabóné Szakál Mária az érettségije után kezdett el aktívan dolgozni a Csemadok berkein belül, elárulta, a szervezet mai országos titkárának, Görföl Jenőnek volt nagy szerepe abban, hogy a faluban aktív volt a tagtoborzás – ez nem utolsósorban Marika néninek köszönhetően máig jól működő szegmens Jókán.

Amikor mi bekerültünk a Csemadokba az volt a jó, hogy öten-hatan is felelősek voltunk a kultúráért, rengeteg rendezvényt megoldottunk, megszerveztünk, én leginkább a néptánc területén tevékenykedtem” 
A díjazottról

Szabóné Szakál Mária a középiskola elvégzése után, 1971-től a Csemadok Jókai Alapszervezetének a vezetőségi tagja. Mint a kulturális bizottság tagja aktívan részt vett a rendezvények megtervezésében és azok megvalósításában. Számos író-olvasó találkozó, színházi előadás és színházlátogatás, esztrádműsor és kirándulás nem került volna megrendezésre, ha nem végez olyan odaadó munkát. Kivette részét a tagság bővítéséből is, számtalan új tagot beszervezve, ezzel még életképesebbé téve a helyi szervezetet. Nemcsak a szervező munkába kapcsolódott be, hanem az 1971-ben alakult tánccsoportnak és az 1976-ban alakult éneklőcsoportnak is aktív tagja volt.

1977 őszén a pozsonyi Népművelési Intézet és a Csemadok KB népművelési osztálya néprajzi gyűjtést végzett Jókán. Ahhoz, hogy film- és magnószalagra kerülhessenek az Újhely-Jókán akkor még fellelhető néptánc-, népdal- népmese- és egyéb hagyományok, az ő lelkes munkájára is szükség volt. Húgával és Szabó Lajossal ők toborozták össze azokat, akik a falu népszokásait, hagyományos táncait még ismerték. A néprajzi gyűjtés után Takács András buzdítására megalakult a már 45 éve működő hagyományőrző tánccsoport Szabó Mária és húga, Szakál Julianna vezetésével. A hagyományőrző tánccsoport első műsora tartalmazta az összes addig felkutatott táncot. Ezzel a programmal 1978-ban a Tavaszi szél vizet áraszt... versenyben eljutottak az országos elődöntőig.

Quittner János segítségével 1978-ban további kutatásokba kezdtek, és sikerült további táncokat felújítani. Ebben az időben működött még a már említett 1971-ben alakult tánccsoport is, amely egy éven belül beolvadt a hagyományőrző tánccsoportba, így előfordult, hogy több család apraja-nagyja táncolt együtt, de a csoport vezetői is aktív szereplést vállaltak.

A 1995-ben alakult Malmos Néptánccsoportot, amely sajnos csak 5 évig működött, Szabó Mária áldozatos munkájának köszönhetően 2022 októberében sikerült újraindítani.

Az ő vezetésével ma nagycsoportos ovis, valamint alap- és középiskolás gyerekek ismerkednek meg a néptánc szépségeivel.

Az ő buzdítására került sor arra, hogy Jóka történetét, hagyományait könyv formájában is feldolgozzák.

 

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.