Testvérváros lesz Győr és Dunaszerdahely

Milyen apropóból válik Győr és Dunaszerdahely testvérvárossá?

Hájos Zoltán: Dunaszerdahely városa is alapító tagja az Arrabona EGTC-nek, az európai területi együttműködési csoportosulásnak. Kollégám, Dézsi Csaba András ajánlotta fel számunkra a testvérvárosi partnerség lehetőségét. Szinte rögtön igenlő választ adtam, hiszen számos más településsel állunk testvérvárosi viszonyban a Kárpát-medencében, például Beregszásszal, Zentával, de csehországi várossal is, s legújabban a V4-együttműködésen belül éppen egy lengyelországi várossal készülünk partnerséget kialakítani. Miért éppen Győrrel ne lennénk testvérváros? Egyébként a két város között már 2001-ben aláírták az együttműködési megállapodást, amelyet az akkori győri (Balogh József) és dunaszerdahelyi (Pázmány Péter) polgármesterek láttak el a kézjegyükkel. Innen indult el a szorosabb kapcsolat a két város vezetősége között. Ami még inkább összekovácsolta a két települést, az a két évvel ezelőtti találkozáshoz vezethető vissza.

Dézsi Csaba András: Valóban, közel húsz éve társadalmi és gazdasági együttműködés áll fenn a két város között, s ezt a kapcsolatot szeretnénk felfrissíteni, szorosabbra fűzni a testvérvárosi megállapodás keretében. Dunaszerdahely közel huszonháromezres lakosságának csaknem 75%-a vallja magyarnak magát, a város lakói közül sokan tanulnak győri oktatási intézményekben. Továbbá a két város mindössze 40 kilométerre fekszik egymástól, és amióta polgármester vagyok, már háromszor sikerült találkoznom Dunaszerdahely polgármesterével. Ezek a tények, úgy érzem, mind logikussá teszik, hogy a két város jó együttműködését magasabb szintre emeljük. Szerintem testvérvárosi kapcsolatokat leginkább ott érdemes keresni, ahol valóban élő, napi kapcsolat tartható fenn, Dunaszerdahely pedig egy ilyen város.

Milyen formai követelményeknek kell egyáltalán megfelelni, hogy kialakuljon a testvérvárosi viszony?

D. Cs. A.: Mindkét város közgyűlésének, képviselő-testületének jóvá kell hagynia a testvérvárosi szerződést. Ez megtörtént 2020. szeptember 29-én Győrben és Dunaszerdahelyen is. Meg kellett egyeznünk a konkrét szöveg megírásában is, ezt mindkét hivatalnak jóvá kellett hagynia, még mielőtt a közgyűlésnek elküldték volna.

H. Z.: A hivatalos dokumentumot mindkét polgármesternek személyesen kell aláírnia. Kerestük a megfelelő időpontot, az egyik október 24-e lett volna, csakhogy a járványhelyzetre való tekintettel ez nem valósulhat meg, így majd egy alkalmasabb pillanatot kell találnunk. Mindenképpen ünnepélyes keretek között szeretnénk megvalósítani az aláírási ceremóniát vagy Győrben, vagy pedig Dunaszerdahelyen.

Mivel járulhat hozzá a két város fejlődéséhez a testvárosi kapcsolat?

D. Cs. A.: A győri és a dunaszerdahelyi lakosoknak a barátság szellemében létrejövő kapcsolata már önmagában is nemes célja a testvérvárossá válásnak, de természetesen további perspektívákban is gondolkodunk. Közös környezetvédelmi, turisztikai projektek megvalósítására gondolok, a sport- és kulturális életünk szorosabbra fűzésére, a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok erősítésére. A létrejövő szerződésnek köszönhetően a jövőben egyre több cserekapcsolat létrejöttében bízom.

H. Z.: Ez az együttműködés mind szimbolikus, mind tartalmi töltettel rendelkezik. Úgy gondolom, tartalmilag már valóban sok mindent sikerült kiviteleznünk, és ezt a jövőben is szeretnénk tovább építeni. A két város tulajdonképpen maratoni távra van egymástól, nyári időszakban akár egy nemzetközi maratoni futóversenyt is rendezhetnénk.

Milyen lehetőségeket tudnak egymáshoz közelebb hozni?

D. Cs. A.: A két önkormányzat együttműködésén túl a testvérvárosi szerződés lehetőséget nyújt a helyi közösségek, szervezetek és intézmények határon átnyúló kezdeményezéseihez is.

H. Z.: Elősegítheti a civil szervezetek közös tevékenységét, de például a környezetbarát ötletektől sem riadunk vissza. A sport terén kifejthető aktivitások is nagyon előremutatóak, a dunaszerdahelyi és a győri sportklubok (győri ETO, dunaszerdahelyi DAC) ugyanis már bizonyították, hogy tudnak együtt dolgozni. A két város Rotary Clubja a családi kerékpározás kapcsán folytat együttműködést.

Gazdasági szempontból miben látják a megújulás lehetőségét?

H. Z.: A gazdasági együttműködés terén elsősorban az országok kormányai támogatják (vagy éppen fékezik) a beruházók letelepedését egy adott településen. Ugyanakkor Dunaszerdahelynek még vannak kihasználatlan területei, így számunkra nem jelentene akadályt bekapcsolódni például az Audi gyár beszállítói körébe. Bizonyára oda-vissza tudnánk egymásnak segíteni ebben a tekintetben is.

D. Cs. A.: A megállapodás aláírása után alpolgármesteri szinten kezdődik majd az az egyeztetés, amely a pontos tennivalókat határozza meg, konkrétumokról csak ezt követően tudunk beszámolni.   

Megjelent a Magyar7 2020/43.számában.