„Testvér lesz holnaptól minden ember”
…énekelte a helyi Csemadok Szivárvány kórusa Párkányban a főtéri kopjafánál, ahol arra a napra emlékeztünk, mely Aradot nemzetünk Golgotájává tette.
Bacsó Péter, a párkányi Ady Endre Alapiskola igazgatója emlékező beszédében kiemelte:
„Az ember élete, egy nép történelme tele van sok boldog, sikeres, reményt keltő, de ugyanúgy szomorú, fájó és a reménytelen jövőt előrevetítő pillanattal. … Kossuth lelkesítő esztergomi beszéde közben senki sem gondolta, hogy szűk egy esztendő múlva az aradi 13 mártírhalálával megkezdődik Haynau rémuralma, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megtorlása. …Mi, akik itt állunk a kopjafa tövében reménykedjünk, hogy Kárpát-medence szerte a mai nap fő üzenete nem kizárólagosan a gyász és a szomorúság lesz. Ugyanis az aradi vértanúkra való emlékezés magában kell hogy hordozza a bátor, őszinte kiállást, az áldozatvállalást és az elkötelezettséget is. Ennek érdekében ki-ki a maga módján tarthat önvizsgálatot: Mit teszek nap mint nap a hitemért, családomért, embertársaimért, hazámért és a felvidéki magyar közösségért? Mielőtt válaszolnánk, jussanak eszünkbe József Attila szavai: Az igazat mondd, ne csak a valódit!”
A szervezők akaratának engedve az eseményen az új magyar egységpárt nevében koszorút nem helyezhettek el. Bokor Réka, aki a párt képviseletében (is) érkezett – egyébként a helyi Csemadok elnökségi tagja – lapunknak elmondta, elfogadta a Csemadok helyi elnökének döntését.
„Pontosan ebben látom az elmúlt évtized politikájának legnagyobb hibáját: egymás ellen fordította a magyarokat. Nem is várható el senkitől, hogy egyik napról a másikra elfelejtse a helyi, illetve országos vitás ügyeket. Sőt, emlékeztetnünk kell magunkat és egymást arra, hogy a szembenállás, az egymás ellen való áskálódás nem szült semmi jót. Soha többé nem engedhetjük meg, hogy magyar legyen magyarnak farkasa! Koszorúmat így a magam nevében a magyar megbékélésért és az aradi hősök magyar jövőbe vetett hitének adózva helyeztem el.”
