Test és lélek egyensúlya
Csordultig megtelt a rimaszombati Csillagház előadóterme az MCC Felvidék márciusi rendezvényén, amelyen Győrfi Pál, a magyarországi Országos Mentőszolgálat szóvivője beszélt a testi és lelki egészség kérdéseiről. Az est során szó esett a modern világ kihívásairól, a mentális terhekről, az egészséges életmódról, valamint arról is, hogyan alakíthatjuk tudatosan saját jövőnket.
A rendezvény elején Csicsai Attila, az MCC munkatársa köszöntötte a jelenlévőket. Mint fogalmazott, az év ezen időszaka sokak számára a megújulás ideje, amikor érdemes újragondolni mindazt, amit a saját egészségünkről és életmódunkról gondolunk. A szervezők célja az volt, hogy a résztvevők tudatosabban tekintsenek a fizikai és mentális jóllét kérdéseire.
Előadásában Győrfi Pál hangsúlyozta: az egészség fogalma jóval többet jelent annál, mint hogy valaki nem beteg. Az egészség három pillérből áll: testi, lelki és szociális jóllétből. A testi egészség a szervezet működésével, fizikai állapotával függ össze, a lelki egészség pedig az érzelmi stabilitással és a mentális egyensúllyal.
Az előadó mentősként szerzett több évtizedes tapasztalatai alapján úgy látja, hogy a sürgősségi esetek mögött gyakran komoly lelki terhek, családi konfliktusok vagy élethelyzeti válságok húzódnak meg. Itt kiemelte az emberi kapcsolatok szerepét is. Mint mondta, a jó közösségi kapcsolatok szinte „védőoltásként” működnek a betegségek és a lelki problémák ellen.
Az előadó arra is rámutatott, hogy a modern embernek elvileg minden adottsága megvan a jó élethez: a világban jelentősen visszaszorult az alultápláltság, csökkent a gyermekhalandóság, hosszabb ideig élünk, kevesebbet dolgozunk, és több szabadidőnk van, mint a korábbi generációknak. Mégis sokan érzik úgy, hogy romlik a közérzetük. Ennek okai között említette a világjárvány hatásait, amelyek máig bennünk rezonálnak, az újabb és újabb háborús híreket, a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmakat, valamint a technológiai változások – például a mesterséges intelligencia – miatti bizonytalanságot.
A gyors technológiai fejlődés az ember életmódját és akár a jövő generációk fizikai megjelenését is befolyásolhatja. Győrfi Pál humoros példákkal szemléltette, hogy egyes kutatások szerint a jövő embere kisebb termetű lehet, nyaka pedig vastagabb a sok ülőmunka és digitális eszközhasználat miatt.
A digitális korszak ráadásul új jelenségeket is hozott. Győrfi Pál példaként említette a FOMO-jelenséget – vagyis azt az érzést, amikor valaki attól tart, hogy kimarad valamiből –, valamint azt a bizonytalanságot, amelyet a túl sok választási lehetőség okoz a mindennapokban. Manapság már egyre nehezebb eldönteni, hogy a különböző információk mennyire megbízhatóak, miközben folyamatosan új hírek és tartalmak árasztják el az online felületeket, s az ember szinte képtelen lépést tartani ezekkel.
Az előadó egyéb társadalmi problémákra is felhívta a figyelmet. Szerinte egyre gyakrabban tapasztalható az emberek közötti ellenséges kommunikáció, különösen az online térben. Győrfi szerint ennek egyik oka az lehet, hogy már gyerekkorunktól kezdve olyan mintákat sajátítunk el, amelyek a versengést hangsúlyozzák.
– fogalmazott.
Az előadás egyik legérdekesebb része egy hosszú távú kutatás ismertetése volt, amely több ezer ember életmódját vizsgálta. A vizsgálat négy fő tényezőt emelt ki: a dohányzás kerülését, a mértékletes alkoholfogyasztást, a tudatos táplálkozást és a rendszeres testmozgást.
Az eredmények szerint azok az emberek, akik mind a négy területen egészségesen éltek, átlagosan 14 évvel hosszabbították meg az életüket, mint azok, akik egyikre sem figyeltek. Győrfi Pál saját példáját is megosztotta a hallgatósággal: elmondta, hogy ötvenéves kora körül kezdett rendszeresen futni, és ma már elképzelhetetlennek tartja az életét mozgás nélkül.
Az egészségmegőrzésben egyre nagyobb szerepet kapnak az okoseszközök és az egészségügyi szenzorok, amelyek folyamatosan figyelhetik a szervezet működését. Ezek időben jelezhetik a problémákat, így a betegségek korábban felismerhetők. Ugyanakkor az előadó arra is figyelmeztetett, hogy a technológia nem pótolhatja az emberi kapcsolatokat. Egyre gyakoribb jelenség például, hogy fiatalok mesterséges intelligencia által létrehozott „virtuális barátokkal” beszélgetnek.
– hangsúlyozta.
Győrfi Pál szerint a jövővel kapcsolatban a legfontosabb felismerés az, hogy nem egyetlen jövő létezik. Az emberek döntéseikkel és életmódjukkal alakítják azt. A pozitív gondolkodás szerepét személyes történettel is alátámasztotta: elmondta, hogy fiatal korában kifejezetten pesszimista volt, de felesége hatására megtanulta más szemszögből nézni a világot.
– tette hozzá.
Az előadó végül egy érdekes összehasonlítást mutatott be: a világ legboldogabb országai – például a skandináv államok – kultúrájában gyakran jelennek meg pozitív fogalmak, mint az öröm, az összetartás vagy a bizalom. Ezzel szemben a magyar kulturális szövegekben gyakran dominálnak a nehézségekre, szenvedésre utaló kifejezések. Győrfi Pál szerint azonban ezen lehet változtatni.
– zárta gondolatait az előadó, majd arra biztatta a hallgatóságot, hogy a nehézségek ellenére próbálják megőrizni a lelki egyensúlyukat és a pozitív életszemléletüket.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/12. számában.
