Területfejlesztés – mellékvágányon

Hogyan épül fel, s kikből áll az ügynökség szakmai csapata?

Összehasonlítva azokkal az időkkel, amikor a fejlesztési ügynökségek Szlovákia-szerte a magas szintű szakmai munka biztosítására rendszeresen kaptak állami támogatást, sajnos mára az állandó alkalmazottak száma ötről kettőre csökkent. Az állandó belső szakmai csapatot jelenleg az igazgató-projektmenedzser és a kommunikációs menedzser alkotja. Mivel munkánk sokrétű és széleskörű fejlesztési területet fed le, külsős szakemberekkel működünk együtt. Elsősorban a még megmaradt más fejlesztési ügynökségek munkatársaival, jelenlegi és volt kollégákkal kooperálunk; kölcsönös szakmai segítséget nyújtunk, illetve tudás- és tapasztalatcsere keretében támogatjuk egymást. Ezen felül más szakterületeken működő szakértőkkel is együttműködünk, gondolok itt elsősorban a környezetvédelem, az energetika, a digitalizáció, a tervezés és a közbeszerzések terén működő specialistákra.

Állami támogatások híján hogyan tud ma működni az ügynökség?

Sajnos korántsem úgy, ahogy szeretnénk. Munkánk – a pénzügyi fenntarthatóság érdekében – egyre inkább a pályázatírásra és a projektek megvalósítására irányul. Annak ellenére, hogy a piaci alapon való működés által tudjuk megteremteni a szervezet fennmaradásához és működéséhez szükséges anyagi hátteret, nem adtuk fel a valós fejlesztési munkát sem.

Fő küldetésünk továbbra is a területfejlesztés komplex módon való kezelése, ahol a közép és hosszú távra való tervezés, az összehangolás és a hatékony partnerségek kialakítása kerül előtérbe.

Amikor valóban szükséges és hasznos fejlesztési elképzelés merül fel, olyan munkát is elvállalunk, amiről előre tudjuk, hogy a kistelepülés, a kezdő vállalkozó vagy a polgári társulás azt nem képes piaci alapon megfizetni. Tesszük ezt saját bevételeink kárára, de a térség hasznára.

Mely regionális fejlesztésekre a legbüszkébb?

Mindig arra a feladatra koncentrálunk, s azt tartjuk a legfontosabbnak, amelyiken éppen dolgozunk. Ha mégis rangsorolni kellene, akkor a legismertebbeket, az Ipoly-hidakat említeném. Közel húsz évvel ezelőtt kerültem kapcsolatba ezzel a témával, s ez alatt az idő alatt nemcsak a szükséges tudásra tettem szert, hanem sok-sok pozitív és negatív tapasztalatra is. Hiszem, hogy a nehézségekkel való megküzdés elsajátítása ugyanolyan fontos, mint a siker megélése. Ha összehasonlítom az első két híd építéséhez fűződő élményeimet a jelenlegi hídépítési tapasztalataimmal, látni kell, hogy nagyot változott a világ. Az első két hidat a sok nehézség ellenére is felemelő érzések övezték.

Csak kapkodtuk a fejünket, ki mindenki „kezdeményezte”, „támogatta”, „sürgette”, „pártfogolta” és „patronálta” az ügyet. Akik dolgoztak is érte, azokról kevés szó esett. Kihasználva az alkalmat, ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik biztosították a szakmai hátteret. Tudásuk, munkájuk és nyitottságuk nélkül ma nem tartanánk itt.

Milyen egyéb fejlesztések fértek bele az elmúlt húsz évbe?

A teljesség igénye nélkül a segítségünkkel óvodák, iskolák, művelődési házak, önkormányzati épületek, orvosi rendelők, utak, járdák, sportlétesítmények, terek kerültek felújításra és felszerelésre; ipari csarnokok épültek, turisztikai látványosságok és szálláshelyek létesültek, vállalkozók, mezőgazdászok jutottak hozzá modern gépekhez, berendezésekhez, hogy segítségükkel új munkahelyeket teremtsenek. Számtalan tanulmány, tervdokumentáció, falu- és térségfejlesztési terv, képzési anyag készült szakmai hozzájárulásunkkal. Több szakmai, kulturális, sport és közösségi programot bonyolítottunk le hazai, határon átnyúló és nemzetközi szinten is.

Ennek is, mint minden újfajta megoldási módszernek ugyan voltak nehézségei, az elgondolás mégis jól vizsgázott. Büszkeséggel tölt el, hogy ügynökségünk – a teljes szlovák–magyar határszakaszon egyedüliként – két cselekvési tervet is sikerrel bonyolított le.

Melyek a legégetőbb problémák a régióban, amelyekre az ügynökségnek lenne megoldása, de hiányzik hozzá akár az anyagi, akár a humán erőforrás?

Megítélésem szerint, ami megegyezik más szakmai szervezetek véleményével is, a területfejlesztés Szlovákiában már több éve mellékvágányra került. A cél az uniós források merítése lett, és nem azok hatékony felhasználása. Az eredmények pontosan ezt tükrözik. Olyan intézkedések valósulnak meg, amelyek ahelyett, hogy csökkentenék az országon belüli regionális különbségeket, csak fokozzák azokat, sőt egyes térségeken belül egyre súlyosabbak az eltérések.

Sajnos, ez utóbbi kategóriához nemcsak a kelet-szlovákiai régió egyes települései tartoznak, hanem a Rimaszombati, a Nagykürtösi és a Losonci járás is. Meglepő volt számomra, hogy ez a téma nem igazán került terítékre sem a megyei, sem pedig a parlamenti választások során, pedig a megoldás csak összehangolt intézkedések sorával lehetséges. Az alacsony iskolai végzettség nem csupán oktatási problémákra vezethető vissza; a rossz mutatók mögött többek között a jól képzettek elvándorlása áll. A térségben egyre jobban érzékelhető a szakemberek hiánya, ami a magas hozzáadott értéket termelő vállalkozások megszűnését hozza magával. A helyzeten nem sokat javított az ún. legkevésbé fejlett járások támogatási rendszere sem, ahol hátrányos helyzetűek számára teremtettek munkalehetőséget, elfeledkezve a jól képzett munkavállalók igényeiről. Kevés főiskolát végzett fiatal szeretne „fejletlen térségben” élni, ahol az oktatás színvonala, a szolgáltatások és a boltok kínálata, a kulturális, szabadidős vagy sportolási lehetőségek a többség igényeihez simulnak. Ebből kifolyólag egyre égetőbb lesz az orvosok és más szakemberek hiánya, akik a boldogulást inkább más térségekben keresik. Belekerültünk egy lefelé vezető spirálba, ahonnan nehéz lesz a felemelkedés. Minél később ébred a térség és kezdi el a közös gondolkodást, annál nagyobb problémával kell megküzdenie. Az ügynökség jelenleg keresi a lehetőségeket és a stratégiai gondolkodásra nyitott partnereket, akikkel kooperálva összehangolt megoldási javaslatokon dolgozhatna. Érdeklődve várjuk az új kormány területfejlesztési stratégiáját. Bízunk benne, hogy felismerik a regionális ügynökségekben rejlő lehetőséget, s forrást biztosítanak működésükre a térség előrejutása érdekében.

Megjelent a Magyar7 2023/46. számában.