Tények és tévhitek az egészséges táplálkozásról
A tavasznak ugyan már lassan vége, a hosszúra nyúlt tél miatt mégis sokan tapasztaljuk, hogy szervezetünk még nem állt át a nyári „rezsimre”, sok esetben érezzük magunkat fáradtnak, bágyadtnak, s gyakran a szezonális betegségek is „beköszönnek”. Nem biztos azonban, hogy mindez a tavaszi fáradtság számlájára írható, bár az utóbbit az orvosi szakirodalom normális, természetes folyamatként írja le, ugyanis csupán annyi történik, hogy az alvási ciklust irányító melatonin és fény hatására aktivizálódó szerotonin hormonok (na meg persze a D-vitamin) hiánya akár még depressziót és fejfájást is okozhat. Dr. Jankó Róbert táplálkozástudományi szakértő ezekről a problémákról és a gyakori táplálkozási tévhitekről tartott előadást az MCC Felvidék vendégeként Dunaszerdahelyen.
Amennyiben hosszabb ideje küszködünk fáradtsággal és nem igazán érezzük magunkat fittnek, az is lehet, hogy az étrendünkön kell változtatni. A világhálón se szeri se száma a táplálkozási trendekkel, diétákkal kapcsolatos tartalomnak, sehonnan jött „megmondóemberek” próbálják belénk sulykolni a „tutit”, kétes eredetű termékek eladásával. Gyakorta megesik, hogy egymásnak ellentmondó tanácsokat osztogatnak, de a józan ész és a tapasztalatok azt diktálják, hogy az online kuruzslók helyett inkább a szakma és a tudomány megbízható tapasztalataira hagyatkozzunk, ugyanis gyakran az egészségünket is kockára tehetjük.
Ahogy közeleg a nyár, a fogyókúrás receptek, diéták is nagyobb számban jelennek meg a különböző internetes felületeken, s ember legyen a talpán, aki rendet vág közöttük. Sokan naiv módon sok mindent kipróbálnak, mások felesleges kúrákra költenek vagyonokat, mint ahogy bizonyos tisztítókúrákkal kapcsolatban annak idején a „nemzet toxikológusa”, dr. Zacher Gábor is nyilatkozta egy tévés interjú során, hogy „unatkozó szépasszonyok mossák a beleiket”.
De vajon hogyan alakíthatunk ki hosszú távon fenntartható, valóban egészséges étkezési szokásokat azért, hogy egészségesnek érezzük magunkat és belső komfortérzetünk megmaradjon, illetve javuljon? Jankó Róbert munkájának egyik fő célja, hogy eloszlassa a táplálkozással kapcsolatos tévhiteket, ismertesse az alapvető táplálkozási elveket, beszéljen a modern életmód kihívásairól, és felhívja a figyelmet az ellenőrizetlen információdömping veszélyeire.
Előzetesen fontos megjegyezni, hogy akik táplálkozástudományt tanulnak, a dietetikusok és a táplálkozástudományi szakemberek. Sokan ugyanis nem tesznek különbséget a kettő között, pedig a die-tetikus a kórházakban dolgozik és beteg emberek számára alkalmaz étrendi terápiákat, a táplálkozástudományi szakember pedig egy mesterképzés után általában tudományos munkát végez, tehát nagy eséllyel kutat.
Felvezetésként rögtön megkérdezte, vajon miért kérdőjelezik meg az emberek az alapvető tudományos eredményeket.
– Az a tapasztalatom, hogy a népességnek egy nagy százaléka úgy gondolja, hogy azért, mert minden nap étkezik, és az felhatalmazza arra, hogy szakemberekkel vitázzon. Maga a vita nem probléma, inkább azzal van a gond, amikor alaptalan dolgokkal próbálunk meggyőzni másokat, miközben a tudományos konszenzus egyértelmű az adott témában – fejtette ki Jankó Róbert. Az egyik ilyen népszerű téma manapság a szénhidrátok kérdése. Gyakori vélemény, hogy a gyümölcsökben sok cukor van, ezért hizlalnak, és amúgy is tele vannak vegyszerekkel. A szakértő leszögezte, a tudományos bizonyítékok egyértelműen alátámasztják, hogy azok az emberek, akik több gyümölcsöt és teljes értékű – azaz nem finomított – szénhidrátokat esznek, egészségesebbek, mint a többiek.
A gabonákkal, azon belül is a teljes kiőrlésű gabonákkal és a szójatermékekkel kapcsolatban is sok a tévhit. Amint azt a táplálkozástudományi szakember kifejtette, a bevitt és az elégetett kalóriáknak az egyensúlya határozza meg, hogy hízunk vagy fogyunk, viszont a biológiánk, tehát a genetikánk azt tudja befolyásolni, hogy mennyi ételt eszünk. Vannak olyan, most különösen népszerű készítmények, amelyek az éhségérzetet okozó hormonokra hatnak, a telítettség érzését keltik, így kevésbé érezzük magunkat éhesnek. Az éhségérzetet és telítettség érzetét okozó hormonokban azonban genetikai különbségek lehetnek és a genetika nagyon nagy mértékben befolyásolja a testsúlyunkat.
– mutatott rá a szakember, aki szerint az élelmiszerek minősége nagyon fontos, továbbá a rendszeres mozgás és az étrenden túli egészséges életmód is szükséges ahhoz, hogy közérzetünk és egészségi állapotunk javuljon, vagy megfelelő legyen.
A tudományos táplálkozási irányelvek a különféle táplálékok bevitelét százalékokban határozzák meg. A zsírok esetében ez lehet 20 százalék, ami nagyon kevésnek minősül, de az ún. esszenciális zsírok bevitele a szervezetünkbe napi szinten nagyon fontos. Ezek azok a sokat reklámozott ómega-3 és -6 zsírsavak, amelyek elsősorban magvakban, diófélékben, növényi olajokban, halakban és tengeri herkentyűkben találhatók meg; belőlük 40-50 százaléknyit is nyugodtan bevihetünk a szervezetünkbe.
A szalonnában általában telített zsír van, ezekből maximum 10 százalékot érdemes fogyasztani, hiszen növelhetik a koleszterinszintünket. A szénhidrátok esetében ez lehet 40, 50 vagy akár 60 százalék is. Ajánlatos sok zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonát fogyasztani, azaz bármit, ami komplex szénhidrát, tehát nem feldolgozott cukor, hiszen a rostok segítenek a telítettségérzet kialakításában, s minél több víz van egy élelmiszerben, annál kevesebb a kalóriatartalma. A fehérjéket érdemes nem csupán állati élelmiszerekből magunkhoz venni, tehát nemcsak tojásból, tejtermékekből vagy húsokból, hanem ezeknek egy jó nagy részét kitehetik akár hüvelyesek is, fogalmazott Jankó Róbert.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/22. számában.
