Tények és legendák - a garamszentbenedeki apátságról

A Zsarnócai járásban fekvő Garamszentbenedek bencés apátsága nemzeti kulturális emlékhely. Szlovákia második legnagyobb kolostora mellett itt található a törökök ellen emelt fellegvár, valamint a Szent Benedeknek és Szűz Máriának szentelt gótikus templom is, ami egy ott elhelyezett kőtábla szerint pontosan Európa földrajzi központjában fekszik.

+2 kép a galériában

A garamszentbenedeki apátsági templom

Fotó: Pogány Péter

A Garammenti-Inóc déli részén található apátság kolostorát 1060 és 1075 között építették. Első írásos említése, I. Géza király adománylevele 1075-ből származik. A legenda szerint Géza egy vadászat alkalmával a Garam partján táborozott le. Éppen a Salamon elleni háborút tervezte, amikor a folyó túloldalán fényt pillantott meg. Látomásában a túlparton Salamont látta térdelni, így ezen a helyen építtette fel a Szent Benedek tiszteletére szentelt apátságot.

„Az apátságnak rendkívül fontos szerepe volt a Garam mente és egész Felső-Magyarország krisztianizációjában és a templomépítésben. Az alapítólevélből kitűnik, hogy az itteni kolostor és az első templom építése már 1060 körül elkezdődött. Az első templomépület falait 1882-ben megtalálták. Ez egy háromhajós, bazilikás elrendezésű templom volt, félköríves apszisokkal, a nyugati homlokzaton kettős toronnyal”

– írta Kovács László, aki – Görföl Jenő társszerzővel közösen – Középkori templomok címmel egy kötetet is megjelentetett.

Mint fogalmazott, már korai gót stílusban az első templom helyén építették föl 1330 és 1350 között az új háromhajós csarnoktemplomot. Az idők során három alkalommal is leégett építményt Mátyás király idején felújították, s 1483-ban újraszentelték. Ekkor épült a Szent Vér-kápolna is. Kovács László itt emeli ki, hogy Mátyás király a Szent Vér-ereklyét, vagyis a golgotai keresztútról származó, Krisztus vérével átitatott Veronika kendőjének egy darabját II. Pál pápától kapta, s a kolostortemplomnak adományozta azt.

A török időkben várfalat építettek köré, melynek bástyái máig állnak. Miután 1542-ben a kolostort a bencések elhagyták, az esztergomi érsekség tulajdonába került. A törökellenes harcok hősét, Koháry Istvánt itt temették el. 1882–83-ban felújították, több helyütt visszaadták eredeti gótikus alakját”

– tette hozzá.

1923-ban a szalézi rend birtokába került az apátság, ami 1950-ben a szerzetesek internálótábora lett. 1970-től nemzeti kulturális örökség; két évvel később felújították. A kolostort, amely ma már plébániahivatalként működik, 1999 óta a lengyelországi pallotinus rend igazgatja.

2019 júniusában Ferenc pápa Bazilika minor rangot adományozott a garamszentbenedeki templomnak, ahonnan indulva 2020 márciusában a Nyitrai egyházmegye helynöke, Peter Brodek – a Nyitra–Trencsén–Besztercebánya–Érsekújvár–Nyitra légvonalon – egy magánrepülőgépen vitte körbe a Szent Vér-ereklyét.

A helyiek közül mindmáig többen hisznek benne, hogy Garamszentbenedeket egy titkos alagútrendszer köti össze nemcsak Újbányával és Nyitrával, hanem Esztergommal is. Tény, hogy az apátság alatt jelenleg is egy hatalmas pince van, ami éveken át a nyitrai borüzem részét képezte.

Legendák keringenek a szerzetesek felhalmozott kincseiről is, akik állítólag a közelben, a Bellegszencse melletti Máriacsaládon rejtették el azokat, miközben a törökök elől menekültek…

Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/25. számában.

Lapajánló