Tapasztalatcsere az óvodaprogramról
Február 25-én az Ung-vidékről, Bodrogközből és a Kassa-vidéki járásból érkeztek Kisgéresbe azok a polgármesterek és óvodavezetők, akik az óvodaprogramnak köszönhetően megújíthatták intézményeik épületét, berendezését. A kultúrházban Grezsa István miniszteri biztossal, Menyhárt József pártelnökkel és Furik Csaba házigazdával találkozhattak, hogy elmondják észrevételeiket, tapasztalataikat a programmal kapcsolatban.
Elsőként Grezsa István számolt be arról, hogy
az óvodaprogram keretén belül a Felvidékre összesen 12,5 milliárd forint érkezett, ebből összesen 27 új óvoda épült, illetve 168 fejlesztés történt meg. Ez rendszerszintű beavatkozásnak tekinthető.
A nyugati régiókban és a keleti végeken egyaránt szükség volt a fejlesztésre, hiszen országon belül is nagy a különbség a régiók adottságai és fejlettsége között. De az legalább annyira fontos, hogy ne csak épületek újuljanak meg, hanem a nevelői munka tartalma is. Itt tért ki arra, hogy Budapesten a Hagyományok Házában, illetve a Csoóri Sándor Alapnál bárki segítséget kérhet ez ügyben.
Az óvodaprogram nem titkolt célja az volt, hogy az eredetileg 48 ezer magyar ovis kisgyerek száma a program végére elérje a 60 ezret, ezzel az itt élő magyar közösséget kívánván összefogni.
Külön megköszönte, hogy a folyósított pénzek nem tűntek el, ebből a pénzből senki sem akart meggazdagodni. Kiemelte azt is, hogy a Felvidéken vannak a külhoni magyarság legjelentősebb tartalékai.
Számukra, ha növekszik a magyar óvodába és iskolába járó gyerekek száma, a befektetés bőségesen megtérült.
Menyhárt József felszólalásában először is megköszönte Magyarország támogatását, kiemelve a forráskihelyezés lendületességét.
Mi a hazai pályázatok során nem vagyunk hozzászokva, hogy így is lehet cselekedni.
Örömmel konstatálta, hogy a keleti régiókban élő magyarság többszörös hátránya ellenére is életképes. Most van itt az ideje a hosszú távú célok kitűzésének-- mondta. De előbb valamennyiünknek el kell mennie a változásra szavazni.
Furik Csaba elsősorban polgármesteri minőségében szólalt fel.
Ebben az országban nincs koncepció a leszakadt régiók felzárkóztatására, sőt, ahelyett, hogy pozitív diszkriminációban részesülnének, még az északi térségekkel szemben hátráltatják is fejlődésünket.
Ezután került sor arra az eszmecserére, melyben elsőként Szádudvarnokméhész polgármestere köszönte meg a támogatást, és örömmel számolt be arról, hogy náluk nő a településen élők lélekszáma, ráadásul sok a fiatal.
Hosszú évtizedeken át nem volt sem magyar óvodájuk, sem magyar iskolájuk, ám mára elérték, hogy a szlovák iskolájukból magyar lett, és az óvodában is megalakult a magyar csoport.
Varga Tibor, Kaposkelecsény polgármestere felszólalásában kiemelte: nem elég megmaradnunk, a fejlődést is ösztönözni kell!
Zemplén polgármestere arról kívánt beszámolni, hogy szlovák óvodájukban szintén megalakult egy magyar csoport.
Buzita polgármestere gyakorlati tapasztalatait osztotta meg kollégáival. Arról beszélt, milyen fontos és praktikus, ha időben elkészülnek egy település fejlesztésre szánt objektumainak tervdokumentációi. Amíg az új óvodát építették, a régiben tovább folyt az oktatás, mert félő, ha átmentek volna más településre a gyerek, már nem tértek volna onnan vissza. Azt is elújságolta,
szeptembertől remény van rá, hogy megnyitják az óvoda harmadik osztályát is.
Kajla János volt véki polgármester óvodájuk és településük sikereit osztotta meg hallgatóságával.
Végezetül Grezsa István elárulta, hogy Magyarországon most a bölcsődefejlesztés folyik. Tudomása szerint Szlovákiában csak a nagyvárosokban és a jómódú szülők számára elérhetőek ezek az intézmények, ezért egy bölcsődei programnak is lenne létjogosultsága a határon túli területeken.
