2024. április 28., 11:25

Szupersztárokat kerestek Rimaszombatban - KÉPEKKEL

Vajon van-e még, vannak-e még a tehetségek érvényesülésének lehetőségei Gömörben és Nógrádban, vagy marad az egyetlen út, az elvándorlás? Ki lehet-e még törni a tehetség által, vagy elég-e a tehetség a kitöréshez, a megszokott komfortzóna felszámolásához? De kérdezhetnénk úgy is, hogy elég-e a tehetséget felfedezni, s majd csak lesz valahogy. Szóval, bonyolult ügy. Az elmúlt hetekben két iskolában is tehetségeket kerestek Rimaszombatban, s még találtak is. De hogy akad-e majd köztük olyan, aki ki is tud törni abból a közegből, amelyben él, már nagyon is kétesélyes, vagyis sokkal inkább kétséges. Ha pedig nem sikerül, akkor marad a bezárkózás, s a tehetség a fürdőszobában vagy szűk családi körben bizonygathatja, talán mégsem volt eleve bukásra ítélve, s állócsillag helyett legfeljebb konyhasztár lesz belőle…

rsz
Galéria
+1 kép a galériában
Remek hangulatban zajlott a Speciális Szupersztár
Fotó: Gecse Attila (Speciális Szupersztár)

Pár éve egy ország ismerte meg a balogújfalusi Ruszó Tibor nevét, aki 2019-ben még bátkai alapiskolásként megnyerte az X-Faktort. A sikere látszólag azt bizonyította, igenis van kitörési lehetőség. Ahogy a régióból többen is szerencsét próbáltak a nagyvilágban. A sőregi Mihályi Dodi, a jánosi Gaál Laci és a rimaszécsi Turcsányi Tibor is évek óta próbálkozik betörni a könnyűzene krémje közé, több videóklipjük is megjelent, több bulvárlap is írt már róluk, s több hanghordozón is szerepeltek, de az igazi áttörés várat magára.

Egy kicsikét tovább jutott a füleki Krága René, aki Bécsben végzett felsőfokú zenei tanulmányokat, ma már maga is tanít, több önálló száma is megjelent már, s az utóbbi időben tájainkon elsősorban jótékonysági koncertekkel hívta fel magára a jogos figyelmet. Ahogy sokan ismerik Botos Béla Bumbi prímás nevét is, aki annak idején a Sajógömörön megrendezett Czinka Panna Prímásverseny (az is megszűnt már) utolsó győztese volt, majd elvégezte a besztercebányai Művészeti Akadémiát, s ma a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának a brácsása. Mellette több zenekarral járja a világot, a napokban a Maňuša bandával Norvégiában koncertezett, de gyakran játszik együtt Pavol Šporcl világhírű prágai hegedűvirtuózzal is. 

De a felsorolt példák az üde kivételek közé tartoznak, a tehetségek többsége képtelen a kitörésre. De az általános hiedelemmel ellentétben nem a hátrányos környezet, a többségi nemzet ellenszenve felelős elsősorban a kudarcért, sokkal inkább a kitörési képtelenség a saját biztosnak vélt komfortzónájukból.

rsz
Fotó:  Magánkonzervatórium (Szupersztár a romatelepről)

Rimaszombatban jó évtizede vert tanyát az egyik kassai magánkonzervatórium, amely a megszűnt Műszaki Szakközépiskola épületét vette bérbe. Az iskola eredetileg Nyustyán nyitott kihelyezett tagozatot, de a kisváros elég nehezen volt megközelíthető. Így találtak új otthonra a járási székhelyen. A beilleszkedés nem ment könnyen, ugyanis az akkori megyeelnök, a szélsőjobboldali Marián Kotleba minden követ megmozgatott, hogy az iskolát bezárassa. A Magánkonzervatóriumnak mégis fontos szerep jutott a régió iskolai palettáján, hisz lehetőséget adott a tehetséges roma gyerekek továbbtanulására, akik zenét, éneket, táncot tanulhattak.

Persze, sokaknak nem tetszett, hogy az iskola vezetése erőlteti a roma nyelv oktatását (holott gyakorlatilag senkinek sem anyanyelve a roma), a magyart viszont kevésbé, holott a diákjai többségének az anyanyelve magyar. Ez főleg a drámapedagógiai oktatásban szembetűnő, hisz a végzőseik többsége magyar iskolában szeretne elhelyezkedni, s van olyan is, akik Budapesten akar táncot (Kalocsai Szandi) tanulni, míg másikuk (Bohó Markusz) a budapesti Színművészeti Egyetemre készül.

Csak a hab a tortán, hogy amíg a magyar diákok kénytelenek csak szlovákul tanulni, addig például a Tompa Mihály Országos Szavalóverseny azért nem fogadja el a diákjaik nevezését, mert egy magyar szavalóversenyre benevezni kívánó diák a verseny főszervezője szerint járjon csak szépen magyar iskolába, ha pedig mégis szlovák középiskolát választ,  akkor jelentkezzen csak a Hviezdoslavov Kubínra. A történet slusszpoénja, hogy az illető, akinek nem fogadták el a jelentkezését, pár éve még magyar alapiskolásként eljutott a "Tompika" döntőjébe, s már most is egy magyar tanítási nyelvű alapiskolában vezet színjátszókört. Természetesen magyarul. Kis magyar abszurd – mondhatnánk, de inkább ne mondjuk.

Az iskolát azért is említem, mert készítettek egy színházi előadást Szupersztár a romatelepről címmel. Természetesen szlovákul, holott az előadás szereplőinek döntő többsége magyar. Állítólag készült volna egy magyar változat, de végül maradtak a szlovák változatnál, mivel az egy szem szlovák diák nem volt hajlandó megtanulnia a szövegét magyarul. De sokkal érdekesebb és valahol visszatetszőbb maga az előadás témája, amely azt próbálja hevesen bizonygatni, hogy milyen lehetetlen helyzetbe kerül a két lakótelepi főszereplő, akit se a szlovákok, se a magyarok nem látnak szívesen, s ezáltal szinte teljesen lehetetlen a kitörés abból a közegből, amelybe beleszülettek.

Pedig maguk az előadás színész szereplőinek a sorsa ékes bizonyíték arra, hogy maga az előadás hamis húrokat penget. Közülük ugyanis többen sikeresen szerepeltek már regionális, sőt országos versenyeken is, s ahogy megtudom tőlük, nem a többségi magyarokkal vagy szlovákokkal gyűlt meg elsősorban a bajuk, hanem a saját komfortzónájukkal, nem egyszer a saját családjukkal.

De nézzük meg, tényleg olyan nehéz-e a cigány lakótelepről kitörni, mint ahogyan azt ez a bizonyos előadás sugallja…

rsz
Kalocsai Szandi táncosnak készül
Fotó:  Gecse Attila (Speciális Szupersztár)

Rimaszombatban a Magyar Tannyelvű Speciális Alapiskolának jelenleg 133 diákja van, akiknek döntő többsége roma, s azoknak is a nagy része az ún. Feketevárosból, a Dúsa úti lakótelepről látogatja az iskolát. 

Rimaszombatban, ahogy máshol is, a tanárok megpróbálnak mindent, hogy a gyerekeik megkapják mindazt a tudásanyagot, ami a nagyvilági érvényesüléshez elengedhetetlenül szükséges. Évek óta már szakképzést is nyújtanak, s az alapiskolát befejezettek számára ún. hároméves készségfejlesztési szakoktatást kínálnak, amelynek a végén inaslevelet is kapnak, amely konyhai segédmunkára biztosít lehetőséget, de emellett számos olyan alapismeretet oktatnak, amelyre okvetlenül szükséges van ahhoz, hogy a felnőttkorban is érvényesüljenek.
14 évig tanított az iskolában pedagógiai asszisztensként Páko Mária gitáros-zenész, aki azt a bizonyos speciális művészi tehetséget próbálta megtalálni a gyerekekben. Ő kezdeményezte a Speciális Szupersztár létrehozását, amelyet 2013-ban rendeztek meg először, de pár év után, többek között a COVID-nak is köszönhetően abbamaradt. A versenyre a régió speciális alapiskoláit hívták meg, így a cserencsényi reedukált központot, ahogy a hasonló szlovák nyelvű speciális alapiskolák tehetséges diákjait is Losoncról, Nagyrőcéről s természetesen Rimaszombatból.
rsz
Páko Mária diákjaival
Fotó:  Gecse Attila (Speciális Szupersztár)

De eljöttek a rimaszombati székhelyű Vienala szervezet diákjai is. Ez utóbbi szervezet mentálisan sérült diákoknak nyújt napi elfoglaltságot, s énekkaruk megmutatta a tehetségét a Speciális Szupersztáron. „Többéves kihagyás után a Magyar Tanítási Nyelvű Speciális Alapiskola új, ambiciózus igazgatónője, Bálint Marcella keresett fel, hogy érdemes lenne megpróbálkozni a rendezvény felújításával” – meséli Páko Mária, s ő bizony örömmel jött. De nemcsak tanácsaival vette ki a részét a sikerből, hanem segített kiválogatni a rendező iskola tehetséges diákjait, akinek a többségét kísérte is gitárjával. „Tudjuk a romák imádnak szerepelni, ezért jelentkezőkből most sem volt hiány, úgy kellett szinte visszafogni őket” – teszi hozzá, s még így is a fellépők nagy részét az ő diákjaik tették ki. Önbizalomból szerencsére nem volt hiány, az  igazi tehetségek viszont mintha most elmaradtak volna. Többnyire nagyon lelkes, ám átlagos produkciókat láthattunk, amit viszont feltétlen el kell mondanunk, a hangulatra nem lehet panasz, ahogy a szervezés is elsőosztályú volt.

Amikor az első Speciális Szupersztárt megrendeztük, jóval magasabb színvonalú volt a felhozatal, a verseny egyik győztese, Balog Józsika benevezett a "Tompikára" is, s eljutott az országos döntőig”

– emlékszik vissza a kezdetekre Páko Mária, aki maga is túlontúl nagy reményeket fűzött a fiú jövőjéhez. Amikor megkérdezem, mi lett a fiúval, annyit mond, inkább ne firtassuk. Tényleg, mi is a megoldhatatlanabb feladat, a többségi nemzet(ek) ellenszenvének a falát áttörni (ami a  különböző tehetségkutató műsorok felhozatalát nézve ma már egyáltalán nem lehetetlen, sőt) vagy a saját megszokott komfortzónájukból kitörni…

rsz
Galéria
+1 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.