Szükség van Gömör-Nógrád megyére
A rimaszombati Cziprusz Zoltán megyei és városi képviselő, az MKP Országos Elnökségének tagja szerint szükség lenne a jelenlegi megyerendszer átalakítására, s annak során egy önálló Gömör-Nógrád megye kialakítására. A Magyar Közösségi Összefogás listáján 10. számmal induló Czipruszt a közelgő választások kapcsán kérdeztük.
Pár nappal a parlamenti választások előtt milyennek látja az esélyeket, hogy sikerült a kampányhajrá?
Nagyobb volt az érdeklődés a kampányrendezvények iránt, mint négy évvel ezelőtt. Éppen ezért bízom benne, hogy a Magyar Közösség Pártja a két másik magyar párttal, a Magyar Fórummal és az Összefogással kiegészülve be tud jutni a parlamentbe. Bár a szlovák közvélemény-kutatók rendszeresen alulmérik a magyarokat, reális esély mutatkozik az 5 százalékos küszöb megugrására. A legutóbbi releváns felmérés az EP-választások voltak. Akkor mindössze 0,04 százalék, azaz összesen 300 szavazat hiányzott a sikerhez. Ez olyan kevés, hogy ha minden magyarlakta faluban eggyel több szavazat lett volna, akkor megvan az EP-képviselet. Itt azonban már nem egyedül indul az MKP, hanem az Összefogással és a Magyar Fórummal, s ez újabb másfél-két százalékot eredményezhet a közös listának.
Sokan sorsdöntő választást emlegetnek. Igazából minden voksolás az, de mi az igazi tétje ennek a mostaninak?
A magyar közösségre száz évvel Trianon után egy óriási kihívás vár. Nem lenne szerencsés, ha a nemzeti összetartozás évében szűnne meg a magyar képviselet a szlovák parlamentben. A további tét pedig a korrupt maffiakormány leváltása, amely valószínűleg azon is fog múlni, hogy bejut-e a Magyar Közösségi Összefogás a parlamentbe vagy sem. Ezek miatt is tartom az elmúlt 30 év legfontosabb választásának a mostanit.
Bejutás esetén milyen pártokkal lehetne elképzelni az együttműködést?
A koalíciós potenciálunk igen magas, tulajdonképpen egyik párt sem zárta ki az együttműködést velünk. Ahhoz, hogy leváltsuk a jelenlegi kormányt, egy széles, 5-6 párti koalícióra lesz szükség. Csak remélni tudom, hogy ebben az ellenzéki blokkban a hozzánk közel álló nemzeti, konzervatív erők kerekednek felül.
Korábban felvázolta, hogy egy közigazgatási reform során fontosnak tartaná Gömör-Nógrád megye kialakítását. Ez miként jöhetne létre?
A megyerendszer átalakítása már napirenden van, az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy milyen formában sikerül kiharcolni.
Ez a szerves, évszázados hagyományokon alapuló rendszer nem csak a helyi magyarság megmaradását, hanem a gazdaság élénkülését is biztosítaná. A Dunaszerdahelyi járás után a gömör–nógrádi a második legnagyobb és legerősebb magyar tömb az országban, így akár az egész felvidéki magyarság bástyája is lehetne.
Hogyan lehetne felzárkóztatni Dél-Szlovákia kevésbé fejlett és leszakadó régióit?
A déli régiók leszakadása jelentős, ezért Dél-Szlovákia felzárkóztatása csak a gazdaság céltudatos megerősítésével lehetséges. Bár az elmúlt években a Baross-pályázati kiírásoknak köszönhetően Magyarország soha nem látott mértékben próbálta erősíteni a kis- és középvállalkozókat, végre itt lenne az ideje, hogy a szlovák állam is lépjen ezen a téren. Továbbá elengedhetetlen az elburjánzott adó- és járulékterhek csökkenése. Nagy eredménynek tartom, hogy a Magyar Közösségi Összefogás olyan gazdasági programot tudott letenni az asztalra, amely a független ügynökségek szerint is ott van a legjobbak között.
A közlekedési és az infrastrukturális fejlesztésekért felelős szakpolitikusként milyen konkrét tervei és javaslatai lennének, hogy jelentős előrelépés történjen ezen a téren?
A legfontosabb az R2-es, R3-as és az R7-es gyorsforgalmi utak mihamarabbi megépítése teljes profilban, hogy végre Pozsonyt, Érsekújvárt, Losoncot, Rimaszombatot, Rozsnyót és Kassát összekötő gyorsforgalmi úthálózattal rendelkezzünk. Továbbá elengedhetetlen a Zólyom és Ipolyság közötti út kiszélesítése, valamint hogy Királyhelmecet és Nagykapost is csatlakoztassuk az ország autópálya-hálózatához. A déli régiók felemelése ezen infrastrukturális fejlesztések nélkül kivitelezhetetlen. Ezért ez a téma és ennek megoldása nálam kiemelt fontosságú prioritást élvez. A másik komoly kérdés pedig a sorompó nélküli vasúti átjárók ügye. Mivel az elmúlt években rengeteg emberéletet követeltek az ilyen átjárók, ezért mindent meg kell tenni, hogy az összes I., II., de még a forgalmasabb III. rendű utakon is legyen a fényjelzés mellett sorompó is, illetve ahol a sorompó hiányzik, ott pótolni kell.
Az utóbbi évek botrányai után megfigyelhető a szélsőséges eszmét hirdető pártok előretörése. Mi lehet a megfelelő stratégia ennek a kezelésére?
A rimaszombatihoz hasonló ellentüntetés szerintem csak a szélsőségesek malmára hajtja a vizet. Természetesen mi is elítéljük az ilyen nézeteket, de ugyanakkor felelősen kell hozzáállni a kérdéshez, és Kotlebát nem az utcán, hanem február 29-én a szavazóhelyiségekben kell legyőzni.
Az írás megjelent a Magyar7 2020/9. számában.
