Szombathy Viktor nyomában
Születésének majdnem kerek évfordulója kapcsán Szombathy Viktorra emlékezett a rimaszombati 4. Számú Hatvani István Cserkészcsapat, amely szűk körű koszorúzást és emléktúrát tartott a gömöri származású, Budapesten elhunyt író tiszteletére.
Szombathy Viktor 119 éve, 1902. április 8-án született Rimaszombatban Volkó Viktor néven. A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnáziumban érettségizett 1920-ban, majd innen elkerült Budapestre, ahol orvostudományt és művészettörténetet tanult, de tanulmányait nem fejezte be. Ezzel egy időben már a Prágai Magyar Hírlap budapesti munkatársaként dolgozott, majd 1928-ban visszatért a Felvidékre. 1930-tól nyolc éven át a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület főtitkára volt Komáromban, később ő lett a Jókai Múzeum igazgatója. Felújította a múzeum gyűjteményét, és önálló Jókai-emlékszobát rendezett be az intézményben. Ugyancsak az ő igazgatósága idején állították fel a nagy magyar mesemondó és regényíró, Jókai Mór szobrát a főépület előtt.
1940 nyarán végleg visszaköltözött Budapestre, ahol a Széchenyi Magyar Kultúregyesület főtitkáraként, majd a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetőjeként is dolgozott. A második világháborút követően műfordításaiból élt és a Magyar Rádió munkatársaként, később műszaki eladóként és könyvtárosként kereste a kenyerét. Szerkesztette a Komáromi Lapok, a Magyar Vasárnap, a Magyar Írás, az Ünnep és a Forrás című folyóiratot.
A sokoldalú Szombathy Viktornak újságíróként, muzeológusként, kultúra-szervezőként és íróként is van mit felmutatnia. Nem véletlenül tartják a Trianon utáni felvidéki irodalmi és társadalmi élet egyik kiemelt jelentőségű szervezőjének.
A rimaszombati cserkészek azonban mégsem „csak” a felsoroltak miatt emlékeznek rá, hanem azért is, mert az 1914-ben megalakuló első rimaszombati cserkészcsapat oszlopos tagja volt. Szombathy Viktor szüleinek egykori lakóházánál éppen a cserkészek kezdeményezésére helyeztek el egy emléktáblát még a ’90-es évek közepén. Ennek megkoszorúzásánál Csúsz Balázs, a helyi cserkészcsapat tagja, a Lilium Polgári Társulás elnöke tartott a mostani évforduló alkalmából egy rövid beszédet és vázolta fel Szombathy életének főbb állomásait. Felidézte az író munkásságát, legismertebb műveit. Szemléletében sokan Mikszáth utódjának tartják, témái gyakran a Felvidék egykori életét, hétköznapi eseményeit mutatják be.
Szombathy főként ifjúsági és történelmi regényeket, valamint kiváló útleírásokat, útirajzokat publikált. Megírta a magyar régészet történetét, régészeti könyveket szerkesztett, többek közt László Gyulával is.
Két legismertebb és legsikeresebb könyve: az 1975-ben megjelent Szlovákiai utazások, melyek pontos leírást adnak a felvidéki magyar történelmi helyekről, tudnivalókról, valamint az 1979-es Száll a rege várról várra, amely a felvidéki várakról szóló regéket, mondákat eleveníti fel.
– Mindenképpen úgy gondoltuk, hogy érdemes és illő megemlékezni városunk híres szülöttéről, főleg a születésének kerek 120. évfordulójához közeledve. A Botto utcában található ház ugyan nem a szülői háza, de az ő szülei építették, amikor Szombathy már elköltözött Rimaszombatból. Látogatóba mindig ide tért haza a szüleihez, s ezért az emléktáblája is itt található. Eredeti szülőháza a Rima folyó Sodoma nevezetű mellékágának partján állt, a mai Cukorgyári út környékén. A házat sok más épülettel együtt a nagy városrendezés idején lerombolták – részletezte Csúsz Balázs.
– Viktor bácsi egyik nagyszülői ága Rimaszombatban lakott, ez volt a híres Rábely család, amelynek könyvnyomdája volt. Talán innen ered az érdeklődés az irodalom iránt. A másik nagyszülők Nyustyán laktak, s mivel a kis Viktor sokat tartózkodott ott gyerekkorában, innen származhat a túrázás, a cserkészet, a természet szeretete – fejtette ki Csúsz, hozzátéve, hogy azért is viselik annyira szívükön Szombathy Viktor emlékét, mert ő maga is mindig büszke volt cserkészmúltjára.
1914-ben alakult meg a cserkészet Rimaszombatban, Szombathy 1917-ben már őrsvezetőként volt feltüntetve. Amikor Wallentinyi Dezsőnek, későbbi nevén Győry Dezsőnek be kellett vonulnia katonának, Szombathy vette át a csapat irányítását.
Segédtiszti képesítése is volt, s az ő irányítása alatt sikerült újraszervezni a csehszlovák hatóságok által ideiglenesen betiltott cserkészetet. A vezetésével tartották meg az első cserkészmajálist a városban, majd a későbbi nagytábort Selmecbányán.
– Büszkének kell lennünk Szombathyra. Az ő ifjúságának a jellemét és érdeklődését, közéleti szerepvállalását, valamint az idős cserkészek által is gyakorolt hagyományokat próbáljuk átörökíteni a mai cserkészgenerációnak – mondja Csúsz Balázs.
Ebben a szellemben tartották meg a második áprilisi hétvégén a Szombathy Viktor-emléktúrát is, amelynek során az író kedvelt kirándulóhelyére, a Szinyec-hegyre túráztak az érdeklődő kicsik és nagyok. A Rimaszabadiról induló túra során (a járványügyi előírásokat betartva) mintegy 14 kilométert megtéve, 1500 méternyi szintkülönbséget letudva jutottak fel a 917 m magas Szinyecre, majd onnan vissza Rimabrézóra.
A festői táj magát Szombathy Viktort is elkápráztatta. Befejezésül álljon itt egy részlet tőle:
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/16. számában.
