2021. augusztus 26., 19:00

Szobrot kapott Hajnácska

Augusztus 20-án, a magyar államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén avatták fel Ajnácskőn a község mondabeli névadójának, Hajnácskának a szobrát. A szobor ünnepélyes leleplezését szentmise, kenyéráldás, rövid kultúrműsor és a főtéren álló Szent István-szobor koszorúzása előzte meg.

hajnacska-szobranak-megaldasa-
A szobor megáldásáa
Fotó: Agócs Szvorák Emese

Az ünnepi szertartás során elsőként Mikó Alexandra, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke mondott ünnepi beszédet, aki Wass Albert gondolatait idézte az öt évvel ezelőtt felavatott Szent István szobor előtt. Beszédében kiemelte, augusztus 20-a a magyar nemzet számára a legrégibb és egyben talán a legnagyobb ünnepnap.

Hajnácska
Fotó:  Agócs Szvorák Emese
Szent István királyt történelmünk legnagyobbjai között tartjuk számon. Ő az, aki a magyar nép letelepítésével, az államalapítással otthont, hazát adott nekünk, amelyet tűzzel és vassal meg is védett, megtartott számunkra. Neki köszönhetjük, hogy nem kell hontalannak lennünk, és büszkén mondhatjuk: hazánk ott van a Kárpátok alatt, és népünk a magyar. Mi, akik ma itt vagyunk, valamennyien köszönettel tartozunk ezért. Legyünk büszkék ezeréves örökségünkre, és járjunk emelt fővel ezen az úton

– hangsúlyozta.

Ezt követően az ünneplő tömeg átvonult a felavatásra váró szoborhoz, ahol Chovan Attila, a Csemadok ajnácskői alapszervezetének vezetőségi tagja, a szoborállítás ötletgazdája arról beszélt, hogyan kötődik e történelmi személyiség a községhez.

– Már a középkori krónikák említést tesznek róla, hogy hazánk e kis szegletét, a Tarna, a Zagyva, a Gortva forrás vidékét Zoárd, Kadocsa, illetve Huba vezér foglalta el. Ajnácskő ebben a térségben helyezkedik el. Hajnácska és újabb formájában Ajnácska női utónevek eredete a nyelvészek szerint ó-török szóból ered, jelentése kacér nő. Tehát Ajnácskő a kacér nő köve, vára. És miért ne lehetne ez a kacér nő Huba vezér lánya, hisz a honfoglalók társadalmában földterületet és egyéb javakat általában a jeles személyek, vezető réteg tagjai kaptak örökül népeikkel együtt. És itt jövünk mi a képbe, palócok, valószínűleg a valamikori törökös nyelvű kabarok ősei, akik a honfoglaló magyarok társult, rokon népeként lettünk a gyepűre letelepítve ezen a területen. Több mint 1000 év elmúltával még mindig palócok élnek itt.  

Hajnácska
Fotó:  Agócs Szvorák Emese

Az élethű kőszobor megformálója Lukács János szobrászművész, aki az elkészítésnél régészeti és antropológiai kutatásokra alapozott, figyelembe véve a kor életmódját, divatját és embertani adottságait. A magyar honfoglalás kori vezér lánya fegyvert tart a kezében, ami arra utal, hogy a hunoknál és a magyaroknál némely nők fegyverforgatók voltak, és jól bántak az íjjal.

– Miért kell ma szobrokat állítanunk? – tette fel a kérdést Chovan Attila. – Azért, hogy a jelenben megéljük őseink hagyatékát, utat és példát mutassunk a jövő nemzedéke számára, mivel múlt nélkül silány a jelen és kétes a jövő. Ezt tudták eleink is. Ha meg akarunk maradni további 1000 évre itt, a Kárpát-medencében, meg kell tanítani utódainkat is, át kell adni nekik az ősi tudást, hitet kell beléjük önteni, ez a mi feladatunk.

hajnacska
Ünneplők a megszentelt kenyérrel
Fotó:  Agócs Szvorák Emese

Majd a nemzetiszín szalaggal átkötött és megáldott új kenyeret megszegték és szétosztották az ünneplő közönség körében. Hajnácska szobrának felavatását ünnepi tűzijáték és hagyományos piknik követte a várban.

Megjelent a Magyar7 2021/34.számában.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.