Szimbiózisban az emberrel

A ragadozó madarakat védő szlovákiai egyesület minden évben tél elején meghirdeti a telelő baglyok országos számlálását. A programhoz bárki csatlakozhat. Ehhez nem kell mást tennie, mint elküldeni az egyesületnek az általa észlelt telelő baglyok egyedszámát, a megfigyelés GPS-koordinátáit, illetve egy fényképet arról a fáról, ahol a baglyok napközben pihennek.

Az idei számlálás szerint a mátyusföldi Alsószeliben és Nemeskürtön rekordszámú erdei fülesbagoly telelt át.

Alsószeliben több lakos számolt be arról, hogy az esték beálltával hallani és látni, hogyan készülnek éjszakai portyázásra a lakott területen letelepedett ragadozók. A településen többen is szívükön viselik a fülesbaglyok sorsát, amelyek tökéletes szimbiózisban képesek élni az emberekkel.

Takács Árpád ornitológus Alsószeli természeti környezetének, az itt élő növény- és állatfajoknak talán a legnagyobb ismerője. Nemrégiben megjelent, Alsószeli természeti kincsei című kiadványában arra biztatja az embereket, hogy járjanak nyitott szemmel a természetben, fedezzék fel napjainkban a múlt élővilágát. A fiatal szakember az erdei fülesbaglyokról is nagy tudással rendelkezik, ő maga is helyezett ki mesterséges költőládákat a falu határában, hogy a madaraknak legyen hol fészkelniük és fiókát költeniük.

Elmondása szerint a mező- és az erdőgazdaságra nézve is nagy pozitívum az, hogy ezek a ragadozó madarak letelepednek valahol, hiszen rengeteg rágcsálót pusztítanak el.

2019 májusa például rendkívül csapadékos volt, ami kedvezett a növényzet fejlődésének, s ezzel együtt a rágcsálók nyári gradációjának, elszaporodásának. Ez is lehet az egyik oka annak, hogy az erdei fülesbaglyok elszaporodtak a Mátyusföldön, és több fiókát is tudtak nevelni.

A fülesbaglyok nem építenek fészket, más ragadozó madarak fészkét foglalják el, vagy mesterségesen kihelyezett, nagy méretű költőládákba is szívesen beköltöznek. Az erdei fülesbaglyok jelenléte közegészségügyi szempontból is fontos lehet egy régióban, hiszen azáltal, hogy tömegesen pusztítják el a rágcsálókat, a mezőgazdászoknak kevesebb vegyszert kell bevetniük a termények védelmében.

Az ornitológus szerint rendkívül érdekes az a jelenség is, hogy az erdei fülesbaglyok több példánya is bent fészkel a faluban, miközben más ragadozó madarak nem kedvelik az ember közelségét. A nappalozó erdei fülesbaglyok viszont nagy veszélynek lennének kitéve, ha a mezőgazdasági területeken, az erdősávokban nappaloznának, mert ott más ragadozómadár megtámadhatná, és akár el is ejthetné őket.

Ezért önvédelemből kihasználják az ember közelségét, és azt, hogy az emberek parki fákat, tujákat ültetnek, amelyek ágai remek búvóhelyekként szolgálnak számukra.

Nappal a fülesbaglyok egyébként teljesen inaktívak, energiát spórolnak, és szürkületkor indulnak el vadászni. Ilyenkor szép naplementében, tiszta időben meg is lehet őket figyelni, ahogy röpködnek, és keresik a táplálékot. A téli időszakban egy fára, egy csapatba csoportosulnak, így könnyebben tudnak jelezni egymásnak veszély esetén. A biztonságos átteleléshez energiatartalékokra van szükségük.

A madarászok a nappali, inaktív órákat használják ki a madarak megfigyelésére. Takács Árpád elárulja, a baglyok számának felmérése nagyon egyszerű folyamat, amibe akár laikusokat, családokat is be lehet vonni. Ez természetvédelmi és környezeti nevelés szempontjából is izgalmas és tanulságos folyamat. Hozzáteszi, Szlovákiában egész télen, novembertől február végéig lehetőségük van az embereknek jelenteni a ragadozó madarakat védő szlovákiai egyesületnél vagy ornitológusoknál az udvarukban, kertjükben, környezetükben fészkelő fülesbaglyok számát. Magyarországon például monitoring napokat jelölnek ki egy február végi hétvégén.

Ezekből a mérésekből lehet megállapítani, mennyire volt sikeres az erdei fülesbaglyok költése, s ez az adat nagyon fontos a ragadozó madarak védelme szempontjából. Takács Árpád arra biztatja a lakosokat, hogy ha valaki fülesbaglyot talál a kertjében, bátran fotózza le, és jelentse az ornitológusoknál, hiszen Szlovákiában a ragadozó madarak védelme és megfigyelése még gyerekcipőben jár, így a laikusok is segíteni tudnák a szakemberek munkáját.

A jelek szerint Délnyugat-Szlovákia mezőgazdasági kultúrája kiválóan alkalmas az erdei fülesbagoly megtelepülésére és áttelelésére.

A madarakat mesterséges költőládák kihelyezésével lehet segíteni. A költőládába fészekanyagot, faforgácsot, ágakat lehet tenni. Ajánlatos öt méteres magasságban, szakemberek segítségével mesterséges fészkeket kihelyezni. Az erdei fülesbagolynak kevés a fészkelési lehetősége, és azzal, hogy ebben az ember segít neki, minél több fióka világrajövetelét tudjuk támogatni.

A baglyoknak azonban könnyen árthatunk is, főleg akkor, ha kis földterületekre mérget szórunk ki a rágcsálók ellen, hiszen azok szervezetébe ez a méreganyag bekerülhet. Ha a fülesbagoly egy mérgezett rágcsálót fogyaszt el, nagy valószínűséggel belepusztul. Az ornitológus elmondta, emiatt Délnyugat-Szlovákia több részén volt tapasztalható nagymértékben réti sas elhullása. A fülesbaglyokat éjszaka a forgalom is veszélyezteti, főleg a téli időszakban gyakori a bagolygázolás. A rágcsálók, pockok az útszéleken összpontosulnak, ahol táplálékot és magvakat keresnek, a bagoly pedig rájuk vadászik. Takács Árpád azt is elmondta, hogy a mátyusföldiek a gútai természetbarát és madárvédő egyesülethez fordulhatnak, ha sérült madarat találnak. 

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/14. számában.