„Szeressétek egymást és tiszteljétek Atyátok emlékét”
A gróf Batthyányi Lajosra kiszabott halálos ítéletet ugyanaznap hajtották végre Pesten, mint a tizenhárom vértanú kivégzését Aradon: 1849. október 6-án. A kivégzések időzítése a bécsi forradalom évfordulójára egyik esetben sem volt véletlen, ez jelentette a levert szabadságharc utáni megtorlások kicsúcsosodását.
Az első felelős magyar miniszterelnök ellen koholt vádak alapján hoztak ítéletet: vagyonelkobzást és börtönbüntetést, amit a bécsi udvar nyomására később kötél általi halálra szigorítottak. Bár a haditörvényszék az uralkodó kegyelmébe ajánlotta Batthyányi ügyét, Haynau – kicsinyes személyes bosszútól vezérelve – jóváhagyta a halálos ítéletet.
A megtorlások következtében megözvegyült Batthyányi Lajosné, a nemzet özvegyeként is emlegetett Zichy Antónia grófnő a szabadságharc leverése után osztozott a Magyarországon özvegyen maradt asszonyok sorsában. A három kisgyerekkel egyedül maradt grófnő a kivégzést követő hónapokban férje végakaratának eleget téve külföldre távozott, és csak 1855-ben kapott engedélyt arra, hogy visszatérhessen a családjával együtt.
Zichy Antónia grófnő, aki fiatalon maga is nagy hazafi volt, a reformtalálkozók és bálok háziasszonya, nagy hatással volt Batthyányi politikai nézeteire is.
Szalonjaik Pesten, Pozsonyban és Ikervárott a társasági élet központjaivá váltak. A férje szabadon bocsátása és elítélése enyhítése kapcsán tett erőfeszítéseit a visszaemlékezéseiben írja meg gyermekei számára. Zichy Antónia férjével folytatott levelezését, a nagyszerű társ és családanya önzetlenségét, szilárd hitét és bátorságát E. Román Katalin dolgozta fel a Batthyányi Lajos emlékezete című könyvében, amely alapul szolgált a Gróf Batthyány Lajos özvegye Gróf Zichy Antónia (1816-1888) visszaemlékezései férje fogságáról és haláláról c. monodrámához is, amelyben az özvegy grófné visszaemlékezései 1849 januárjától gróf Batthyány kivégzéséig követik a megrendítő eseményeket.
A darab alcíme: „Szeressétek egymást és tiszteljétek Atyátok emlékét”, „és ebben a mondatban minden benne van, amit az utókornak üzenhetünk”
– nyilatkozta korábban a család.hu portálnak a monodrámában az idős Zichy grófnőt alakító Tordai Teri, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész.
A monodráma, amelynek ősbemutatója 2019-ben a Gödöllői Királyi Kastély színháztermében volt, a Vendégoktatók a Magyar Kultúráért program keretében a pozsonyi Liszt Intézet szervezésében, illetve a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének, a Manna Produkció és a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás társszervezésében most Pozsonyba is eljutott. Abba a városba, ahol 1834. decenber 4-én a Szent Márton-dómban Batthyányi Lajos feleségül vette a hőn szeretett asszonyt, gróf zicsi és vázsonykői Zichy Antóniát.
A monodráma tulajdonképpen visszatekintés Zichy Antónia grófnő életútjára, akit a társasági életben csak Tonynak hívtak, s aki mindvégig hajlíthatatlan maradt, mint egy bátor katona, de kétkedő gyenge nő is volt egyben, aki elveszítette egyetlen szerelmét, a férjét. A monodrámában elénk táruló időtlen női sors arra is figyelmeztet bennünket, ne feledjük, mindez bárkivel bármikor megtörténhet.
A pozsonyi előadáson a monodráma produkciós vezetője, Batthyányi-Schmidt Margit, a Magyar Batthyány Alapítvány és a Magyar Női Unió elnöke is részt vett, aki a darab kialakulásával kapcsolatban egy korábbi interjúban elmondta, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban véletlenül került a kezébe a Batthyány Lajos emlékezete című könyv.
– mondta a család.hu-nak.
„Az én korosztályom annak idején kigúnyolta a nemességet, és én azért is tartom nagyon fontos produkciónak ezt a darabot, mert a történelmi eseményeken kívül, amelyeket valamennyien ismerünk, mégiscsak egy tiszteletadás ez Batthyányi Margit részéről, hogy Zichy Antónia naplóját elolvasta, és lehetőséget látott abban, hogy feldolgozza, hogy mások számára is hallható legyen” – fogalmazott a monodráma pozsonyi bemutatója után Tordai Teri színművésznő, aki szerint
Zichy Antónia grófné példája is azt mutatja, milyen sokat jelent a múlt, a történelem és a három legfontosabb pillér: isten, haza és család.
Zichy Antóniát erős, erkölcsös, kitartó és intelligens asszonyként mutatja be a monodráma, „aki számára a stabilitást a történelmi és családi gyökerek adták, a nemzetvédő tettek és az alapvető emberi értékek szilárd képviselete, a gondoskodás, felelősségvállalás és a helytállás” – olvasható a monodráma ismertetőjében. S mindez üzenet számunkra, az utókor számára is, hitet és biztatást ad mindannyiunknak ennek az asszonynak a példája a nehezebb időkben is.
