Szent István intelmei ma is aktuálisak – KÉPEKKEL

A dunaszerdahelyi Szent István-napi ünnepi megemlékezés szónokai Karaffa Attila alpolgármester és Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke voltak. Rajtuk kívül a Szent Istán téren, Lipcsey György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásánál jelen volt többek között Magyarország pozsonyi nagykövetségének beosztott diplomatája, Lakner Márton és dr. Puha György, Dunaszerdahely alpolgármestere is.

szent-istvan-napi-unnepi-megemlekezes-dunaszerdahelyen-08

+19 kép a galériában

Szent István napi ünnepi megemlékezés Dunaszerdahelyen

Fotó: Lacza Gergely

Az ünnepség kultúrműsorral kezdődött, amely során a helyi Szent György Kórus Érsek Rezső vezetésével előadta Vörösmarty Mihály Szózatát és Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz című kórusművét. Ezt a Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola diákjának, Csütörtöki Kristófnak a szavalata követte. Az ünnepi megemlékezés kulturális részének végén Új Sámuel hegedűjátékát hallhattuk, majd Bíró Éva, az ünnepi megemlékezés háziasszonya köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy államalapító Szent István királyunk ezer esztendeje szilárd alapra, a keresztény erkölcs talajára építette a magyar hazát, és vezetett be bennünket Európába.

Szent György Kórus

Fotó: Lacza Gergely

Karaffa Attila hangsúlyozta, hogy mi, magyarok kincseket kaptunk az elődöktől, a szabadság, a meg nem alkuvás, a testvérét szerető és megőrző értékek kincseit, amelyeket meg kell őriznünk és tovább kell adnunk a következő nemzedéknek. Fontosnak tartotta elmondani, hogy ugyan nincs szükség melldöngetve nemzeti hovatartozásunk bizonygatására, azonban ki kell állni érte minden körülmények közepette, legyen erről szó akkor, ha iskolába kell adnunk gyermekünket, vagy ki kell állnunk kultúránk, jogaink és társadalmi ügyeink mellett. Prohászka Ottokárt idézte, aki szerint gyenge eszmék gyenge, beteges nemzedékeket, erős gondolatok hősies lelkeket hordoznak. Karaffa Attila beszédét portálunkon is elolvashatják.

Karaffa Attila

Fotó: Lacza Gergely

Az esemény másik szónoka, Berényi József emlékeztetett arra, hogy az államalapítás napja a magyarság legfényesebb ünnepe. István király országában

mindenki megőrizhette a nyelvét és a kultúráját. Imre hercegnek írt intelmeiben Szent István megfogalmazta, hogy az egynyelvű ország esendő, a többnyelvű ország virágzó. Hányszor mondtuk már el ezt a mondatot a szlovák politika berkein belül is, hogy Szent István intelmei szerint kell kormányozni. Ez a befogadó ország nagyon hosszú évekig, évszázadokig vissza tudta verni a támadásokat, meg tudta oldani a belső konfliktusokat, túlélte a tatárjárást, átélte a török uralmat is, és a XX. századig egy virágzó királyság volt. Nagyon fontos lenne, ha ezeket az intelmeket, amit Imre hercegnek írt Szent István király, minden egyes helyi önkormányzati, megyei képviselő, polgármester és országos vezető ismerné és a magáénak tartaná”,

szögezte le többek között Berényi, aki szerint az Intelmeknek sok fontos megállapítása van. Az egyik ilyen, hogy türelemmel kell kormányozni, mert aki türelemmel kormányoz, az király, aki türelmetlenül, az zsarnok. Szent István szerint mindenkire odafigyelve, alázattal kell vezetni az országot.

Csupa olyan bölcsesség, ami ma nagyon sokszor (a politikai diskurzust figyelve), sajnos hiányzik. Hiányzik az, hogy meglegyen az a stabilitás, amit ez az ország számunkra és az itt élő nemzetek számára jelentett (...). László király volt az, aki kormányzása idején felismerte, hogy Szent István nemcsak életében, hanem még halálában is tud segíteni az országon, mert azzal, hogy szentté avatta őt VII. Gergely pápa, újra legitimizálta a magyar királyságot, és újra legitimizálta Magyarországot, és a belső hatalmi harcokat is el tudta csitítatni.”

Berényi József

Fotó: Lacza Gergely

Megint mindenki a világ vezetőire figyel, hogy sikerül-e itt, Európában megalkotni a békét és a stabilitást, húzta alá a Nagyszombat megye alelnöke, majd feltette a kérdést, hogy vajon megvan-e a mai európai vezetőknek az a bölcsessége, (ami Szent Istvánnak és László királynak a sajátja volt), hogy befejezzék az öldöklő háborút, ami a szomszédban zajlik?

Tudjuk nagyon jól, hogy nem könnyű a megoldás, tudjuk nagyon jól, hogy bonyolult a helyzet, de nem megoldhatatlan. Békére van szükség, hogy ne haljanak meg emberek hatalmi érdekek miatt. Békére van szükség, mert a háború gazdasági gondokat okoz, a háború áremelkedést hoz, a háború hiányt hoz, a háború konfliktusokat szül az emberek között a háborún kívüli országokban is”, vonta le a konklúziót Berényi, aki hangsúlyozta a béke fontosságát, de hozzátette: „Legyünk igazságosak, legyünk tényszerűek akkor, amikor a békét keressük, mert nyilván mindenki számára világos, hogy Oroszország az agresszor, mindenki számára világos, hogy rendkívül odaadóan harcolnak az ukránok, de azért a Kárpátalján élő magyar sorstársainktól tudjuk, hogy nem a Szent István-i intelmek alapján fogalmazták meg a kisebbségpolitikát Ukrajnában. Ezért talán a magyarok lelkesedése egy kicsit kisebb, de mi is a békét akarjuk. Szent István intelmei tehát itt vannak, és irányítják gondolkodásunkat, és bárcsak irányítanák a nyugat-európai gondolkodást is.”

Berényi arra is rámutatott, hogy aki kritikát, más véleményt fogalmaz meg az Európai Unióval kapcsolatban, mint amit Brüsszelben hallani akarnak, akkor rányomják az EU-ellenesség stigmáját, azonban aki ma az Európai Unió hibáira mutat rá, az nem megy szembe azzal, hogy mi a nyugat része kell, hogy legyünk, hanem éppen azt a keresztény értékrendet védi, amit Szent István is magáénak vallott.